Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-08 / 19. szám

Thursday, May, 8. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 Uj Skóciában olajkikötőt építenek '• Az uj-skóciai Port Hawkesbury öbölben a tarto­mányi kormány egy uj, mélyvizi kikötőt epittet, óriási olajtankhajók befogadására. Mivel mindenütt a környezet es a vizek szennyeződésétől felnek, azzal a meggondolással építik a kikötőt, hogy ez legalább messze lesz a sűrűn lakott területektől. A sűrű erdőségben lévő Canso-szoros természetes öblében építendő kikötőt terjedelmes iparteleppé kívánják fejleszteni, olajfinomitokkal és más be­rendezésekkel. e | ^ f A szupertankhaj ok 2 millió hordo, vagy meg énnél is nagyobb kapacitásúak lesznek. Ha ilyen tankhajók megsérülnek, vagy összeütköznek, be- lathatatlan katasztrófát okozhatnak. Ezért terve­zik a kikötőt a tavoleso Cansoöbolbe, hogy az energiafejlesztes szükséglétét is kielégítsek és a ve­szedelmet is minimálisra csökkentsek. A szennye- zödes ellen harcoló Dr. David J. Scarrat-nak is az a velemenye, hogy szükség van olajra és azt szállítani es finomítani is kell. Ezért a Canso-féle fejlesztés, a lakosságtol távol és gondosan ellenőrizve, a helyes megoldás. oCv . Az uj-skóciaiak közül sokan azért ellenzik az olajfinomitok építését, mert azok elsősorban az amerikai fogyasztókat látnák el. De mivel ez a vidék Kanada legszegenyebb területe, ahol a mun­kanélküliség gyakran az országos atlagnak kétszere­set éri el, ezek a gazdasági körülmények döntik el a kikötő es a finomítok megépítését. Ai emberiség sokkéi idősebb mint gondoltok Négyszáz nyelven beszélnek Két üres szobortalapzatot látni Kinshasában,Zai­re fővárosában. Az egyiken Stanleynek, a látoha - tár szélét kémlelő nagy felfedezőnek, mig a mási­kon II. Lipót belga királynak a szobra állt. Stanleyt a gyarmatosítók követték Afrika szivében, amelyet ők csak a “legsötétebb Afrikának” neveztek. II. Li- pot pedig a 2.4 millió negyzetkilometer kiterjedésű Belga-Kongót — ma Zaire — egyszerűen hűbérbirto­kaként kezelte. Az ország 1960-ban függetlenné vált, de Csőmbe szakadar tevekenysege miatt súlyos zavargások tör­tek ki. Lumumbat, a törvényesen választott minisz­terelnököt megöltek. A zűrzavar allapota egeszen 1965-ig tartott. Ekkor ragadta magahoz a hatalmat Mobutu, a kongói hadsereg akkori főparancsnoka, aki jelenleg Zaire Köztársaság elnöke. O romboltat­ta le II. Lipót es Stanley szobrát, agyarmatositas r utolso jelkepeit. A nemzette válás nehez útját csak ekkor kezdte meg a hatalmas ország 21 milliós nepe. A feladat nagyságát egyetlen számadat is hűen érzékelteti: a kétszáz törzs tagjai — amelyek a történelem folya­mán gyakran háborúztak egymással — csaknem négy* száz különböző nyelven beszelnek. Zairét ma mar a nyugalom jellemzi, elenyeszoek a régebben oly gyakori belviszályok . Gazdasági le­hetőségeit tekintve pedig Afrika egyik leggazdagabb állama. Negyedik helyen áll a világ réztermeloinek sorában. És ez az ország fedezi a Föld iparigyémánt- szükségletének háromnegyed részét. A külföldi rész­vénytársaságok, a nagy monopóliumok természete­sen lazasan igyekeznek a kimerithetetlennek veit zairei nyersanyagokat megkaparintani. A korlátlan hatalommal rendelkező elnök nem nagyon váloga­tós. Mindenkivel üzletel és nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy országát világméretű reklámhoz juttassa. A tavalyi labdarugó világbajnokság tizenha­tos döntőjébe bejutott zairei csapat tagjait,a “leo­párdokat” nagy hűhóval fogadta, hazzal és kocsival jutalmazta. A Foreman es Muhammad Ali közötti világbajnoki ökölvívó mérkőzést Kinshasaban ren­deztek meg. A találkozó előtti népünnepélyt a világ csaknem valamennyi tv-állomása közvetítette. Az államkasszát ugyan 3.5 millió dolláros veszteség ér­te, de az elnök csak legyintett, mondván: “ennyi reklám ótven millióba került volna, a hírveréssel foglalkozó amerikai cegeknel. . .” Mobutu Sese Seko Kuku Ngbendu Va Za Banga— a köztársaság elnökének ilyen hosszú neve van —, a- zita gyakran elmondja a rádióban, hogy az ország párductestű lanyai bebizonyították a világnak: af­rikai ruháikban legalább olyan szépek, mint a nyu­gati országok miniszoknyas hölgyei. A parlament legutóbbi ülésszakán az államfő ki­jelentette, hogy Zaire külpolitikájának alapja az ei­nem kótelezettseg. Felszólította az afrikai országo­kat, nyújtsanak segítséget az Izraellel szemben álló arab országoknak. De Mobutu támogatásáról bizto­sította az Összes afrikai felszabadító mozgalmat is, amikor legutóbb azt mondta, hogy a jövőben még hathatósabban fogja segíteni szabadságáért küzdő afrikai testvéreit. Mindebből egyre jobban érezhető, hogy a belga király egykori hűbérbirtoka napjainkban ébred iga­zán öntudatra. Ez a záloga annak, hogy Zaire fon­tos szerepet töltsön be az afrikai földrész jövőjének alakitasaban. Afrika keleti részén az utóbbi két evben talalt kövületek nagy izgalmat keltenek az emberi evolú­ciót tanulmányozó tudósok között. A kövületek arra mutatnak, hogy az ember származása több, mint kétszer olyan messzire nyúlik vissza a múltba, mint ahogyan eddig hittek. A talált kövületekből arra következtetnek, hogy meglehetős szellemi képességgel rendelkező emberi lények fejlődtek ki legkevesebb három millió evvel ezelőtt az afrikai síkságokon. Ezek szerves társa­dalmi formák között eltek és köszerszámokat hasz­náltak. Az ember származását eddig mindössze 1.75 millió évre vezették vissza. Az Afrikában ta­lált, három millió éves kövületekből egyes tudósok azt következtetik, hogy a mai ember kifejlődése valamikor a négy es hat millió ev előtti időszakban kezdődött. Azt is gyanítják, hogy az ember ősei nem voltak az egyedüli emberszer'ű lenyek, akik akkor éltek, hanem két, vagy három, emberhez közelálló lénnyel együtt leteztek. Ezeknek testileg nagyjából emberi megjelenésűk volt, de az agyuk csak a majoméhoz hasonló nagyságú volt. Ezeket az Australopithecus elnevezesu lényeket tartottak eddig a modern ember osenek. Az újabb bizonyitekok azonban azt mutatják, hogy ezek csupán az ősember kortarsai voltak, akik kivesztek es nagyobb agyú rokonaik fejlődtek tovább. JÓZSEF ATTILA EMLÉKÜNNEP A bécsi Collegium Hungaricumban német-magyar nyelvű emlékünnepely volt, nagyszámú osztrák es magyar közönség előtt József Attila szuletesenek 70. évfordulója alkalmából. Az estét az osztrák PEN-Qub elnökének beszéde nyitotta meg, a köl­tőt Szabolcsi Miklós professzor méltatta, majd Jó­zsef Attila legszebb verseit szavalták magyar színé­szek és előadók magyarul, osztrákok németül. De- vai-Nagy Kamilla gitáron kisérte magat, amikor Jó­zsef Attila megzenésitett dalait énekelte. Lelkes taps fogadta az eloadas minden számát, amelyek a bécsiekkel is megismertették a versek költői szép­ségéit es mély társadalmi politikai jelentőseget. TERJESSZE LAPUNKAT?

Next

/
Thumbnails
Contents