Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-02 / 1. szám

3 Thursday, Jan. 2. 1975. » f-------------------------r~—-— AMERIKAI MAGYAR SZO­1974 — H UniSRGOK ESZTEHDEJE AZ ARABOK KERESIK A KÖZÉP KELETI MEGOLDÁST A Ford elnök es Brezsnyev szovjet K.P. főtitkár kóz'otti nemzetközi enyhülést elősegítő találkozás­ról az arab országok vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a Vladivosztok-i megbeszelesekben a két ország ve­zetői a kozep-kelet jelenleg megoldatlan helyzeté­ből is kiutat keresnek. A Palestine Liberation Orga­nization vezere, Yaszir Arafat interjúban kijelentette, hogy “Mr. Brezsnyev a kózep-keletre tervezett uta­zása fontos mérföldkő lesz az imperializmus es cio­nizmus elleni harcban, az izraeli csapatoknak min­den arab területről való kivonásában e's a palesztinai nép törvényes nemzeti jogainak biztosításában.” Jitzhak Rabin, izraeli miniszterelnök tagadja, hogy a U.S. — szovjet enyhülésnek a közep-keletre is jótékony hatasa lenne. A szovjet vezetőnek janu­ár 15.-en Kairóba tervezett látogatását helytelení­tette, mint amely figyelmezteti Egyiptomot, hogy az Egyesült Államoknak egyre kevesebb lehetősége van a részleges megoldásokra vezető külön izraeli — egyiptomi tárgyalásokat elősegíteni. Az izraeli kor­mány evek óta hajthatatlanul ragaszkodik álláspont­jához, hogy ne Genfben próbálják minden érdekéit ország részvételével a kózep-keleti krizist okozo alap­vető kerdeseket megoldani, hanem csakis az egyes arab országokkal való külön tárgyalásokban. Azt remeli ettől Izrael, hogy nem kell igy minden elfog­lalt területet visszaadni. De az erőviszonyok az u- tobbi év aíatt lényegesen megváltoztak. Az arab or­szágokban szilárdabb lett az egyseg s a palesztinai nép jogai elismerésre talaltak s ezeket a jogokat ve­zetőjük .Yaszir Arafat, az Egyesült Nemzetek ben is kifejtette. Ezek kozott első helyen all egy függet­len palesztinai allam felallitasa a Jordan-folyo most izraeli megszállás alatt tartott nyugati oldalán es a Gaza Sav on. Attól fel Mr. Rabin, hogy ezt a köve­telést ma mar a legtöbb ország támogatni fogja es ez arra kenyszeritheti a U.S.-trhogy Izrael további támogatását feladja. Az izraeli miniszterelnök nyíltan kijelentette: “Amig csak lehetséges, mi megpróbáljuk ezt meg­akadályozni.” Vagyis az izraeli kormány a világ or­szágai túlnyomó többségé akaratának ervenyre ju­tását akarja megakadályozni. Meg sok kérdés tisztázására kerül sor, mielőtt a közep-keleti veszedelmes feszült helyzetre békés megoldást lehet találni. A Szovjetunió álláspontja minden kozep-keleti ország függetlenseget es fenn­állását garantálja, beleértve Izraelt is. Izrael letjo- gultsagat éppúgy elismeri, mint a többiekét, de nem Izrael terjeszkedesi jogát. A megoldáshoz elkerül­hetetlenül szükséges, hogy Izrael minden elfoglalt területet visszaadjon. Jelenlegi politikájának fenn­tartásává! Izrael egyre lehetetlenebb helyzetbe ke­iül; az izraeli politikának minden igyekezete arra szolgai, hogy hüzza-halassza a kritikus kérdések meg oldását, amellyel a kózep-kelet háborúval fenyege­tő veszedelmet csak kiélezi. . , Vago Klara WASHINGTON, D.C. Egy 41 oldalas jelentés el­itéli a Szövetségi Légi Adminisztrációt es azt a va­dat emeli ellene, hogy nem kötelezi az ország legi- vállalatait a biztonsági lépések betartására. A vizsgálat többek között a szövetségi közegre hárítja a felelősséget a Párisban lezuhant DC 10-es repülő lezuhanásáért(amely 360 utas életébe került. Nem mintha az előző esztendők nem lettek vol­na válságos esztendők. Azok voltak. A vietnami há­ború evei válságos evek voltak, a fekete nép politi­kai es gazdasági egyenjogusitasarol emlekezetes e- vek válságosak voltak, éppúgy, mint a maccarthyz- mus, a koreai háború, a kubai, a közep-keleti feszült­ség evei, az egesz hidrogenhaboru korszaka. Nos és a második világháború, az azt megelőző nagy gaz­dasági válság, a fasizmus terjedesenek evei? Nem is lehettek masok, mint válságos évek. A to- kesrendszer az első világháborútól kezdve az általá­nos válság korszakába jutott es az egymásra tornyo­suló, egyre súlyosabbá váló válságok mind nyilván­valóbba teszik e megallapitas igazságát minden gon­dolkodni tudó ember szamára. Es mégis 1974 különleges helyet foglal el a tőkés világrendszer, s különlegesen az amerikai társada­lom válságának ranglétráján, amennyiben a válság felszínre hozta a rendszer ellentéteinek minden eddigit túlhaladó elmélyülését. Mikent a lelkiismerete kisérteteitöl okkal rette­gő es a temető szélén ballagó gonosztevő futyore- szessel bátorítja Önmagát, Nixon is azzal a kiáltással nyitotta meg a kongresszus 74,-i öleset, hogy “Egy ev eleg volt a Watergate-ból.” Hat, hogy NEKI elég volt, az biztos. S mit sem szeretett volna jobban, mintha a nép egyszerűen elfelejti Watergate-t. De nem ez történt. Ahogy múltak a hónapok, Nixon hazugságainak bűneinek, biintakargatásának egyre több részlete jutott felszínre, mig végül nem maradt más hátra számara, mint a lemondás, az első ily eset az Egyesült Államok történetében. Utódja az a Ford lett, akit a megvesztegetés vadja alatt előzőleg le­mondani kényszerült alelnókenek, Agnew-nak szé­kebe ültetett. Ford első üzenete az amerikai nephez az volt, hogy “Vege van a lidércnyomásnak” aminek persze mindenki örült. Annyira örült mindenki, hogy meg sem kérdeztek tőle, kedves elnök úr, melyik lidérc­nyomást tetszett érteni. A Watergate-i lidercnyo mast, az inflációs lidércnyomást, a munkanélküli­ségi lidércnyomást, az amerikai nép szabadságjogai, gazdasági eletérdekei veszelyeztetésenek, a CIA gya­nús működésének, a fekete nép elleni ellentámadá­sok, a más demokratikus népek belügyeibe chilei - módón való beavatkozásaink lidércnyomásának, a vietnámi háború ellenzeséert száműzött félmillió amerikai fiatalember lidércnyomásának van vege? I JERUZSÁLEM. Minden jel arra mutat, hogy Izrael es az Egyesült Államok közti viszony egyre hűvö­sebb lesz, mert lényeges nézeteltérés van a két or­szág államférfiai között az izraeli-arab kérdés meg­oldása kérdésében. Jelentések arról számolnak be, hogy Kissinger külügyminiszter és Ford elnök Yigal Állón izraeli külügyminiszter washingtoni látogatása alkalmával javasolta, hogy Izrael vonja vissza csapa­tait a Sinai Félszigetről és adja vissza Egyiptom­nak az olajforrásokat. Izrael elvetette e javaslatot és azzal az ellenjavaslattal állt elő, hogy hajlandó LOS ANGELES, Cal. A kaliforniai sivatagban ki­próbáltak a légiflotta részére gyártott B-l bombá­zót; mindenegyes gép 78 millió dollárba kerül. A légiflotta vezetősége 2.5 milliárd dollárt óhajt költeni a gepek gy ártására. Nem, az uj elnök nem bocsátkozott részletekbe, habar kijelentette, hogy az infláció a fó ellenseg es meg is kezdte a háborút ellene azaltal, hogy egy “WIN” gombot tűzött a kabátjara,ugyanarra a hely­re,ahová annak idején Nixon a kis amerikai lobogót tűzte, miközben nagyban dolgozott az amerikai al­kotmányos rendszer aláasásán. Hogy mennyire nem volt vege a lidércnyomás­nak, azt egy hónappal e kijelentése után a Nixon- nak adott feltétlen “megbocsátással” erzekeltette. Megbocsátott Nixonnak minden elkövetett,nyilva - nossagra jutott, vagy eddig meg fel nem derített bű­néiért! Most hogy a CIA-rol kiderült, hogy a törvény nyílt megszegésevei az amerikai polgárok tízezreit (ha tizezreket ismernek be, egész biztosan százez­rekről es milliókról lehet szó) tartotta megfigyelés, rendőri ellenőrzés alatt az országban, a szabadság hazájában! Hogy mennyire nincs vége a lidércnyomásnak, arra mindennap jön a bizonyitek a napilapok hasáb­jairól: a munkanélküliek egyre hosszabbra nyúló sorai, a dollar vásárlóerejének egyre rohamosabb csökkenése, s Rockefellernek, Attica hosenek es a chilei borzalmakat előkészítő del-amerikai politi­kánk értelmi szerzőjének alelnókke való jelöltető- se formájában. Egyetlen vonatkozásban állja csak meg helyet Ford kijelentése: a szocialista allamokka^elsösor- ban a Szovjetunióval eddig fennállt feszültségnek enyhítésetekét rendszer közötti kereskedelmi kap­csolatok elómozditasát es a fegyverkezesi verseny csökkentesét célzó megallapodasai révén. A detente politikai fenntartásával Ford es a mögötte lévő nagy monopóliumok legalább egy kérdésben valóban csökkentettek a lidércnyomást. AZ AMERIKAI LIDÉRCNYOMÁSNAK AZON­BAN VÉGEREDMÉNYBEN CSAK AZ AMERI­KAI NÉP VETHET VEGET! Meg van hozzá az ere­je, legalább részben a szervezettsege, csak akarat és inspiráció kell hozza. Az akarat szüksegessegenek megértését, az inspirációt a haladó szellemű ameri­kaiak ezreinek, tízezreinek, élenjáró fehér, fekete, kisebbségi munkasoknak, szervezeteknek kell az a- merikai népből kiváltania. Ez az o egyre sürgősebbé váló történelmi feladatuk. EZ LEHET 1975 NAGY IGERETE. Deák Zoltán visszavonni csapatait újabb 18 mérföld térségből, azzal a feltétellel, hogy ez semleges terület marad­na. Ez a javaslat elfogadhatatlan Egyiptom részére és a két fel távolabb van egymástól, mint valaha. Washington és Izrael nagy aggodalommal tekint Brezsnyev Kairó i látogatása elé, mely e hónap 15.-en esedékes. A Ford-kormány attól tart, hogy ha a helyzet tovább kiélesedik, az arab államok újabb olajem­bargót foganatosítanak, mely tarthatatlan helyzetet teremthet számos kapitalista országban. MOSZKVA, Ismail Fahmy és Mohammed Abdel Ghany, Egyiptom külügyminisztere, illetve vezér­kari főnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja fő­titkárával, Leonid Brezsnyewel tanácskozik a kö­zép-keleti kérdésben. NŐ az ellentét Izrael és az USA között

Next

/
Thumbnails
Contents