Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-02 / 1. szám

Thursday, Jan. 2. 1975. VILAGGAZDASAG MEDDIG TARTANAK A CSODÁK 1945 óta politikai es gazdasági csodák korát él­tük. Megoldottak a világgazdasági problémákat, a nemzetközi pénzügyeket, kiküszöböltek a munka- nelkülieseget, a konjunktúra ingadozásait, megvaló­sítottak a teljes foglalkoztatottságot, az osztály- beke, az “emberarcú kapitalizmus” jóléti társadal­mat, az “örök haladas” korát. Külön gazdasági csodák voltak Angliában, hol a birodalom meg­szűnése után — Macmillan szerint — jobban eltek, mint valaha, Itáliában, hol az elhanyagolt Del, a Mezzogiorno virágzásnak indult, a teljesen elhanya­golt Japanban, mely a Nyugat második ipari hatal­maiéit, Indiában, hol a “zöld forradalom” kenyeret adott az éhezőknek. Es közelgett az atomkorszak, a kibernetika ideje, amikor mar nem kell dolgozni, szajba hull a banan. » • EBREDES De most újra kitűnt: a technika csodái, a pénz­ügyi varázslat, a termelési laz — mindegy, mit pro­dukálunk, csak beszámítsuk a nemzeti jövedelem­be — nem oldja meg a gazdasági s a társadalmi kér­déseket. Jött eve csodáknak es mar el is ment. Kezdődött ftretton Woodsban, hol az egyetlen, akkor ep pénz, a dollar, bőven fedezve arannyal, azzal egyenlő érvényű nemzetközi fizetési eszköz lett. E dollárral az Egyesült Államok szövetségesei­nek nagy kölcsönöket adott, náluk óriási beruházá­sokat eszközölt, megvette vállalataikat, hajtotta új­jáépítésükét. Minden jól funkcionált: az első világ­háború után tiz evvel mar jött a vilaggazdasagi válság, most a Nyugat az örök fejlődés korába lát­szott lepni. De a robusztus optimizmus újra elragadta az Egyesült Államokat. Amiképp azt hittek, a Szovjet­unió örökke vedtelen lesz velük szemben, nem számították ra, hogy az újjáépült Nyugat-Europa es Japan gazdasági versenytársaik lesznek. Hatal­mas kiviteli többlete, amivel a külföldi felvásárlást, a Szovjetuniót körülvevő országok katonai kiadásait es a húszéves indokínai háborút fizette, eltűnt, valutaris egyensúlya felborult. Mivel az amerikai arak túl magasak voltak, a dollar nem ért annyit, mint amennyire külföldön ertekeltek, ezzel nem törődtek, mert a dollárt aranyra lehetett beváltani. De amikor az amerikai dollarkeszlet mar végzetesen csökkent, Nixon, megszegve a nemzetközi kötele- zettseget, az aranyra való beváltást megszüntette s a világ pénzpiacain maradt 200 milliárd dollár értékű fedezetlen, felhasználatlan dollárk'ótelez- veny, amit tetszés szerint lehet egy országból a má­sikba átutalni, megrendítve egesz országok közgaz­daságát, anarchiába taszítva a vilaggazdasagot. A stabilitás csodája eltűnt, mint a delibab. CSALÓDÁS De ha a pénzügyi stabilitás álmából fel is ebredt a Nyugat, azért az egyes országok belső virágzása meg elkápráztatta a hívőket. A százalékok, amikkel termelésük minden evben meghaladta az előző évit, hiszen a technika evente annyit fejlődött, mint regen egy évtizedben, az egy munkásra jutó telje- sitmeny rohamosan nőtt. Egymással versenyeztek a statisztikai hivatalok, elükön Japannal, Italiaval, Brazíliával stb. Olyan országok, amelyek rettenetes tömegnyomorat sajat szemünkkel láttuk, ugrássze­rűen növeltek egy főre jutó nemzeti jövedelműket. Csak eppen a jóléti társadalmakban a jövedelmi különbségek nem csökkentek, hanem növekedtek, egesz világrészekben a nagyvarosok körül — New York, Los Angeles, Mexiko, Sao Paulo, Buenos Aires, Djakarta, Calcutta, Saigon, Szöul — ezelőtt elkepzelhetetlen nepessegu milliós nyomortelepek keletkeztek, ahol nem olvastak, mennyivel gazdago­dott országuk. Es amig Ígérték, hogy a nemzetközi támogatás es fejlesztés megszűnteti a szakadékot az elmaradt es az ipari országok életszínvonala ko­zott, ez a szakadék katasztrofalisan melyült. A nemzetközi gazdasági harmónia alma is szet- foszlott. Mégis, ha a gazdag országok jövedelmüknek nem is a kívánt egy százalékát, csak egynegyed százalé­kát adtak szegényebb társaiknak, sajat népűk élet­színvonala még emelkedett, a jövő rózsás képét tárták fel előttük. Nixon igerte: minden szobában egy teve, az amerikai sajtó három autót követelt csaladonként. De a fák nem nőnek az égig, a fejlő­dés lassult vagy megállt, néhol hanyatlás váltotta fel. MEGDÖBBENÉS Az Egyesült Államok reáljövedelme egy ev alatt 5 százalékkal esett, de nagyvallalatainak haszna 2-3-szorosra nőtt. Gyors haladással büszkelkedo országok: Del-Italia, Spanyolország, Görögország, Jugoszlávia stb. úgy kerültek el a gazdasági össze­omlást, hogy százezernyi, sót milliónyi munkanél­külit a gazdagabb Eszak-Europaba küldtek dolgoz­ni. S mivel most azt is elerte a válság szele, igyekez­nek vandormunkasaik egy részét hazakűldeni, ott a válságot fokozva, magukat a nehez munkát végzett munkaerőktől megfosztva. Mégis, hinni kellene, hogy a meggyorsult társa­dalmi jogalkotás, a szociálisabb adópolitika (ami csak papíron van) legalább a gazdasági létminimu­mot biztosítja (legalább a gazdagabb országokban). De tudjuk, legtöbbjüknek vannak gazdasági dep­ressziós területei, mint az Appalachian bányavidék az Egyesült Államokban es Délen, az európai Közös Piac sötét foltjai, Bretagne, Skótország, a Mezzogi­orno; fellendítésükkel most próbálkoznak. S a jobban szituált többség sem élvezi a remeit létbiztonságot. A Nobel-dijas pénzügyi varázslók, mint Friedman, Samuelson bevallották tehetetlen­ségüket a komputerekkel számított matematikai konjunkturairanyitas ellenere az inflációval szem­ben, amely az ipari országokban 10-15-20-25 száza­lékkal drágítja evenkent az arakat. DZSUNGEL Ismétlődik 1920, 1930, 1945, a fix fizetesüek es berűek keresete lassabban no, mint az árnivó, a bankbetetesek pénzé értékét veszti (ezert igyekez­nek pénzűkét kivenni es elkölteni vagy masba fek­tetni, ezzel növelve a bankok s az egesz hitelélet válságát), a nyugdíjasok meg inkább nyomorognak, nagy gazdasági ágak — mint az autóipar, a légi társasagok — válságban vannak. A munkanélküliség ellen már nem lehet puszta szavakkal küzdeni. Azt mondtak, ahol csak 4 százaléknak nincs munkája, ott teljes foglalkoztatottság van, most mar azt Ír­jak, 5-6 százalék munkanélküli azt jelenti, minden­ki dolgozhat, de Washingtonban 6-7 százalékra akar­ják növelni aranyukat, hogy ezzel a termelést csök­kentve^ drágulást, az inflációt megfékezzek. De hogyan? Most, amikor az olajtermelők évi 80-100 milliard dollárt akarnak keresni a fogyasztó­kon — es amikor meg azok is, akik egyébkent joggal tamadjak ezert okét, hipokritak? Mert az olaj nyil­ván a legfontosabb külkereskedelmi tetei, de a cukor is négyszeresre, a gabona háromszorosra drágult a világpiacon, mar az egyseges szabadkereskedo terü­letet alkoto Közös Piac kilenc országa is (es termé­szetesen az Egyesült Államok) protekcionista (a sajat termelésüket vedo, kivitelüket támogató, im­portjukat nehezítő) rendszabályokra törekszik. Es amikor szilárd nemzetközi valtoarfolyamoknak (a különböző penzek viszonylagos aranak) nemlété­ben senki sem tudja, mit tud majd jövőre eladni es hogyan fogja a külföld fele felgyülemlő fizetési hiányait fedezni. Senki sem tudja a választ, sajnos nem is keresik. Szuksegmegoldasokkal próbálkoznak, de a tarsadal- mi-gazdasagi rendszer alapvető hibainak orvoslását szoba hozni nem merik, nehogy Isten ments, bal­oldaliaknak bélyegezzek őket. Mathe Rezső TOKIO, Tizenegy millió gallon olaj ömlött a Csen­des Óceán egy beltengerébe, mely 80 mérföld hosz- szu es 20 mérföld széles savban elárasztotta a ten­, f ger vizet. A kornyék halászai 20 millió dollárra becsülik a halak elpusztulása következtében beállt kárt. Az olaj elterjedt Mizushima és a sziget deli részén fekvő Shikoku között. A körzet lakói mar régen panaszkodnak, hogy megmérgezik a folyok és tavak vizeit az olajfino- mitokbol kiáramló vegyi anyagok. MOSZKVA, A szovjet tudósok az űrbe repítettek a “Soyuz-4” urlaboratoriumot. A “Soyuz-3”-t viszont visszahoztak a Földre, miután 2.950-szer korulrepulte a Földet. ♦ ——AMERIKAI MAGYAR SZÓ ­4_______ Miami - Budapest - Miami Az Amerikai Magyar Kultur Klub az idén is megrendezi TÁRSASUTAZÁSÁT a szülőhazába. Indulás: JULIUS 6. hat hétre Miamiból átszállás nélkül Viteldij oda-vissza $ 593.00 . p ( I i. « A túrát PRAGER JENŐ személyesen vezeti, akinek $ 150.- előleg beküldendő a következő címre:. EUGENE PRAGER 5111 S W 8 St. Room 205 Miami, Fia. 33134 Telefonszámok: 448 - 6563 és 448 - 9773 ——— ■ II .11 ............................■ ■ .■■■■■■■■ .11 ■ ■II.IMI— - I I ———

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents