Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-06 / 10. szám
Deák Zoltán j-----AMERIKAI MAGYAR SZÓ n f A F0SZ0N0K KERDORE vonjak Magyar Szó kiküldött tudósítójaként résztvettem az Abraham Lincoln Brigád veteránjai tiszteletere, parancsnokuk, Steve Nelson 72. születésnapja alkalmából a new yorki Statler Hilton szállodában rendezett ünnepi banketten. Ezernél több vendeg jelent meg az ünnepélyen. A bankett főszónokai, Harry Belafonte, világhírű énekművész, — Martin Luther King és Paul Robeson barátja es tanítványa —7Paul O’Dwyer, a new yorki városi tanacs elnöke es maga Steve Nelson hangoztatták, hogy a spanyol demokrácia ügye, melynek védelmére 38 esztendővel ezelőtt több, mint 3000 fiatal amerikai hajózott át önkéntesként Spanyol- országba, (akiknek fele a nemes harcban életet áldozta) közeledik a végső győzelem felé. Szerte Spanyolországban százszámra alakulnak demokratikus bizottságok, kommunisták, katolikusok, papok, katonák részvételével. Az ünnepség napján hozta a N.Y. Times a hirt, hogy Franco kormánya úgy a belső, mint a külső tiltakozás nyomásara kénytelen volt szabadlábra helyezni az úgynevezett “Carabanchel Tiz” négy tagját, a másik hat büntetését pedig leszállította. (Szakszervezetek szervezése miatt vetettek őket börtönbe.) A nagy veszély abban all, hangoztatta Paul 0’Dwyer, hogy az amerikai kormány, a világ minden reakciós, fasiszta kormányának támasza es támogatója, amely az elmúlt tiz év folyamán több, mint NÉGY MILLIARD DOLLÁRRAL támasztotta alá Franco ingatag uralmát, különféle álcázott formában több ezer amerikai katonát, kémügynö- kót bocsátott Franco rendelkezésere. A belső ellenállás ereje akkora, hogy a spanyol nép — akárcsak előtte a portugálok — vértelenül hajthatná vegre a fasizmus eltávolítását es egy igazi nepkormany letesiteset, ha ebben az Egyesült Államok fegyveres beavatkozása meg nem akadályozna. Egy uj Vietnam veszelye kísért, hangoztatta Paul O’Dwyer. Az amerikai népnek erelyesen kell tiltakoznia ez ellen, mielőtt túl késő nem lesz es egy uj háborúba küldik fiainkat, ezúttal egy európai “Vietnám”-ba! La Passionária, a spanyol nép legendás vezére, magnetofon-szalagra felvett meleghangú üzenetben fejezte ki a spanyol nép háláját a brigád amerikai veteránjainak. Az időjárás nem kedvezett az ünnepélynek. Ko- mór borongos télutói nap volt, idonkint esett az eső. Amikor elhagytam a bankett-termet és a harmincnegyedik utcán a szemetelő esőben az autö- buszallomas fele siettem, találkoztam valakivel, akiről rögtön megállapítottam, hogy .tulajdonképen ő lett volna az ünnepély egyik főszőnoka. Csakhogy eloje nem látott okok következteben nem tudott megjelenni. A 34. utca es Hetedik Avenue keresztezódésénel ott feküdt a szonok. Először nem is tudtam, hogy ki volt. Úgy nezett.ki, mint egy nagy rakomány hasznait újságpapír, viaszkos vászonnal leboritva. Akaratlanul megálltam egy pillanatra, hogy szemügyre vegyem a ‘halmazt’ és akkor láttam, hogy a lucskos, csatakos halmazból két láb nyúlt ki, a lábakon női cipók voltak. Es a halmaz közepebői, alig észrevehető kis nyilason at egy oszbecsavaro- dott hajú női arc — feher nő arca — volt lathato. A szemei zárva voltak. Arcán végtelen türelem honolt. Emberek jöttek, mentek, siettek feltúrt gallérral, üevet sem vetve rá. Autók száguldtak, autóbuszok tülköltek. Két blokknyira New York legjellegzetesebb épülete, az Empire State Building, az utca túlsó oldaláról a First National City Bank, amonnan a Madison Square Garden égbenyuló nyolcvanemeletes felhőkarcoló szörnyetegei tekintettek le hűvösen, gőgösen a szótlan szónokra... Talán egy évvel ezelőtt a N.Y. Times feltűnő formában közölte a kiváló szovjet költő, Jevtusenko verset egy indián asszonyról, akit ó hasonló körülmények között látott a dél-amerikai Cuzco város egyik utcáján. Del-Amerika népei nyomorát szimbolizálta az ő számara az a jelenet es feledhetetlen megrázó költeményben siratta meg es atkozta meg okozóit: az amerikai cink, olom, s réz-monopolistákat — akik azóta le is mészároltak meg egy délamerikai demokráciát — Chilét. De amit én láttam, az nem Cuzcoban, még csak nem is Caracasban, vagy Kalkuttában, hanem New Yorkban, a világ leggazdagabb országa, leggazdagabb állama, leggazdagabb városa legforgalmasabb utcáján volt látható, a város legnagyobb áruháza, Macy és legnagyobb bankja előtt. Tiz és tiz milliard dollárok duzzadtak a First National páncélszekrényeiben, minden, ami az embernek szükséges, minden, ami szép és jó, ruha, élelmiszer feküdt roskadásig Macy polcain, de mindez hiaba volt. ŐNEKI mindebből nem jutott semmi, de semmi... Az Egyesült Államok elnökei négy milliard dollárt lapátoltak Francora néhány év alatt. Ford elnök, Kissingerrel együtt azon izzad, hogy Thieunek, a fasiszta gengszternek Del-Vietnamban egy másik FELMILLIARD dollárt küldjenek. Ugyanakkor csaknem ugyanannyit akart levágni az amerikai szegények számára törvényileg megszavazott élel- miszerbély egekből. A sajtóasztalnal, ahol ültem a banketten, figyelhettem, ahogy a CBS emberei az egész ünnepélyről készítették a videotape-t, amelynek később a 7. es 11 órai hírek bemondásakor egy elenyészően kis hányadát be is mutatták a new yorki közönségnek. Ahogy ott álltam az utcán megdöbbenve, tanácstalanul, egész belsőmben zokogva az eszbontó látvány előtt, arra gondoltam, hogy visszaszaladok a bankettre — melynek tavozasamkor még nem volt vege — es raorditok a CBS embereire, hogy ne itt fényképezzenek, hanem a 34. utca sarkán! Azt mutassatok be Amerika népének! Hadd lássak a nixoni, fordi, rockefelleri politika eme szőr- nyu szimbólumát. Mutassatok be közelről azt a szánalmas szeméthalmazt, melyből emberi lábak kandikálnak ki. Nezzen az amerikai nép ennek az asszonynak lezárt szemeibe! AZ AMERIKAI NÉP EGYHARMADASZEMÉTDOMBRA VETÉSÉNEK SZIMBÓLUMÁT láthatnák. Ezektől rabolják el a monopolisták a milliárdo- kat, hogy támogassak külföldi cimboráikat, ügynökeiket, bűntársaikat! Több mint 30 millió amerikai el olyan körülmények között, amelyeknek időnként ilyen szörnyűségek a következményei! HADD LÁSSÁK, HOGY SEM A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚBÓL, SEM A VILÁGHÁBORÚBÓL, SEM A VIETNÁMI HÁBORÚBÓL NEM TANULTAK EZEK SEMMIT; tovább is gáládul tékozolják az amerikai nép verejtékes munkájából kisajtolt milliárdokat, amelyekre pedig oly roppant szükség volna a társadalmi, gazdasági, erkölcsi csőd fele tántorgo életünk szanálására. Hát talán erről beszélt volna az a szegény amerikai asszony, ha el tudott volna vánszorogni a Lincoln Brigád bankettjére... / ■ Á A WARREN JELENTEST Februar másodikén különös nagygyűlés volt a Boston University nagy előadó termében: az egesz országból önkéntes vizsgálok es kutatók jöttek ösz- sze, hogy feltegyek a kérdést: “ki ölte meg Kennedy elnököt?” A Watergate botrány és a CIA belföldi tevekenysegeinek napvilágra hozatala után elérkezettnek láttak az időt egy országos politikai mozgalom megindítására, abból a célból, hogy újból hivatalosan megnyissák a vizsgalatot Kennedy elnök meggyilkolásának körülményéiről. A konferencia 1000 résztvevője közül sokan hosszú éveken át kutattak a gyilkosság legapróbb körülményéi után. Kutatásaikat sokan kétkedéssel vettek. A konferencia egyik résztvevője, Mark Lane, a Warren bizottság jelentését kritizáló könyv, “Rush to Judgment” Írója volt. Mint mondotta, az emberek mindig azt kérdeztek ‘Hol az uj bizonyíték?’ De mi a régi bizonyítékokat akarjuk újra átvizsgálni. Mr. Lane kifejtette, hogy “nagyban megváltozott a politikai légkör az utóbbi 11 év alatt. A Gallup-veleménykutatas szerint az amerikai közönség 78 százaléka nem hisz a Warren jelentésben. A megváltozott politikai légkörben — meggyőzhetjük a kongresszust és a szenátus tagjait.” Nagy meglepetést keltett az összegyűltek között a Zapruder-film egy titkos másolatának a bemutatása. Ezt a gyilkosságról készített egyetlen filmet Abraham Zapruder dallasi ruhagyaros készítette, aki véletlenül az arra vonulo elnöki kocsisort filmezte. A filmet a Time, Inc. vásárolta meg es hivatalosan soha nem bocsátottak nyilvánosságra. A lepergetett film ellentmond a Warren jelentés állításának, hogy az elnököt hátulról ért egyetlen loves terítette le. Az egesznapos konferencián, amelyen több filmet mutattak be és bizottságokra osztva tárgyaltak meg a tennivalókat, a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a Warren jelentés nem mondta meg, hanem inkább elrejtette a teljes igazságot. Robert F. Kennedy, Dr. Martin Luther King meggyilkolása és a George Wallace elleni merénylet vizsgálatának körülményéiről is kérdések merültek fel. A konferencia lezárásánál Mr. Lane kijelentette: “Ne tegyünk olyan nyilatkozatokat, amiket a legtöbb józan amerikai nem hajlandó elfogadni. Nem kívánhatjuk, hogy elfogadják a hihetetlent, mert az húsz évre visszavethet bennünket. Az ö szavahihetőségük forogjon kockán, ne a mienk.” 4_ i , Thursday, March. 6. 1975. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, j niveakedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. J Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. I Megújításra: $•••?• ......... j J Naptárra:!.................................... | • Név: .'.......... * S Qm: ............. ........................• j J Város-...............................Állam:............... I ! Zip Code:. v......... * AMERIKAI MAGYAR SZÓ « *130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003| — mmmmmjmm mmmmmmf].
