Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-09-19 / 36. szám
Thursday, Sep. 19. 1974. 7 Magyarorszag kulturális eletenek komoly tényezője es finom jelensege Pechy Blanka erdemes művész. Életműve — az iróe, a színművésze es előadóművészé egyaránt — rendkívül e'rdekes és jelentős. Ady költészetének ó volt az első nepszerúsitoje. Vonzó és lenyűgöző egyéniségen keresztül sokan ismertek meg, fogadtak el es zárták szivükbe a nagy költőt. Misszió volt ez, mert Ady annyira „uj vizeken” járt, hogy eleinte idegenül fogadtak. Újabban nagy tisztelet övezi Pechy Blankát a magyar nyelv, a szép magyar beszed érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért is. Szeptember 21.-en tölti be nyolcvanadik életévet. Csaknem lányos, törékeny alkata, szellemének friss ereje alig teszi hihetővé eveinek számát. Sokat es sokfélét alkotott e hosszú evek során. A Szinmuveszeti Akadémiát 1914-ben vegezte. A Vígszínház azonnal "szerződtette. Varsányi íren, Hegedűs Gyula, Csortos Gyula, a Góth-hazaspar voltak illusztris partnerei. A Vígszínház nagy gárdája párisi színvonalú, pergő játékstílust produkált, s ebbe a fiatal kezdő olyannyira beilleszkedett, hogy mar az első evben rábízhatták a megbetegedett Varsányi íren, Mészáros Giza vezetószerepeit is. Később a Magyar Színházhoz szerződött át, ahol Darvas Lili, Törzs Jenő, Somlay Arthur voltak nem- kevésbe illusztris partnerei. Itt Molnár Ferenc darabjai (Színház, Égi es földi szerelem, Vörös malom) voltak sikereinek emlékezetes állomásai. Pályája átmenetileg tórest szenvedett. A Tanács- köztársaság bukása után letartóztatták férjét, Magyar Lajos neves újságírót, kinek nagy szerepe volt az 1918-as forradalomban, majd a Tanacskóztarsa- sagban. Erre a fiatal művésznőt, noha szerződése további három esztendőre szolt, elbocsátották. Egy ideig csak kisebb irodalmi színpadokon, pódiumon, sőt időnként kabaréban lepett föl. Később Max Reinhardt szerződtette bécsi színházához. A Theater in der Josefstadtban működött 19z8-tol 1934-ig. Úgy elsajátította a nemet színpadi nyelvet, hogy első szerepe után (Tolstoj: Der lebende Leichman) azt Írtak róla, német anyanyelvűnek tartanak, ha nem közöltek volna, hogy magyar színpadról jött. Számtalan vezető szerepet játszott. Közülük kettőt (Somerset Maugham: Szent láng, Kenyérkereso) Becsben es Pesten is. Mindkettőt a Vígszínházban. De játszott a Belvárosi Színházban is. Hazajart radio- es podiumszereplesekre. Kapcsolata tehat nem szakadt meg a hazai kulturális elettel. Visszatérésé után fellepett Budapest csaknem valamennyi színházában. Egyebek kozott o kreálta a Magyar Színházban Heltai Jenő káprázatos sikerű darabjában Beatrix királyné szerepet. Partnere ezúttal regi barátnője és sziniakadémiai osztálytársa, Bajor Gizi volt. A felszabadulas után a Nemzeti Színház szerződtette, de közben tanara volt a Színész- és Filmiskolának. Evekkel később pedig a Zeneművészeti Főiskolának, ahol beszedre tanította az ének tanszakos hallgatókat. 1948-ban kineveztek kóvetsegi tanácsosnak, es diplomáciai szolgalatba lepett. O volt az első magyar női kulturális attasé. Mellette igazgatója is a bécsi Collegium Hungaricumnak. Jóllehet szerette s koz- megelegedéssel látta el munkáját, mégis kérte hazarendelését, mert nem tudott megválni a színpadtól es az íróasztaltól. 1951-ben hazajött és a romjaiból újjáépült Vígszínházhoz szerződött, melynek ma is tagja. íróként 1942-ben jelentkezett. Színmű és más fordításokkal mar hamarabb. Novelláit, cikkeit az Uj Idők, a Magyar Nemzet, a Világ es több más újság közölte. Első könyvet jászai Mariról irta. A nagy tragika, kit szininövendekkoraban ismert meg, haláláig tartó barátságával tüntette ki fiatal, kollégáját. A jászai Mari cimu monográfia 1958-ban oly átütő sikert aratott, hogy két esztendő múlva mar a kétszeresére bővített kiadasa is megjelent. Azóta a harmadik kiadás húszezer példánya is napok alatt elfogyott. Második muvenek Regeny a cime, de nem műfaja, hanem tartalma jogán. Ebben Magyar Lajossal évtizedeken at folytatott levelezeset is közli, mely egyszersmind képét ad századunk első évtizedeinek viharairól. Ma mar kultúrtörténeti politikai es társadalmi dokumentum ez a magas színvonalú levélváltás, ugyanakkor megrendítő és lebilincselő olvasmány is. Hűséges hűtlenek cimu könyvének hősnője Bu- lyovszky Lilla. A múlt szazad derekán ünnepelt művésze volt a Nemzeti Színháznak. Magyarországon ő játszotta legelőször a Kamelias hölgy főszerepét. A darabot is ő fordította. A becsvágyó, gyönyörű, eszes asszony — tágabb működési területre vagyva — nemet színpadon folytatta pályáját. Meghódította a kor legnevesebb költőit, Íróit — az idősebb Dumas könyvet irt róla — de hódolói voltak fejedelmek és királyok is. Közöttük II. Lajos bajor király. Az izgalmas életrajz második kiadását is elkapkodtak a közelmúltban. Izgalommal várjuk Beszelni nehez! cimu könyvének küszöbön álló megjeleneset. Megkértük az Írónőt, hogy lapunk számára nyilatkozzék uj müvéről. — „Könyvemet korántsem az előszó hivatásos művelőinek szánom, hanem mindenkinek, aki nyilvánosan megszólal. Mar pedig erre társadalmunk minden tagjának bőségesen nyílik alkalma, akár értekezleten, gyűlésén, anketon, ünnepségen, de meg bárki, bárhol, bármikor szembentalalhatja magát a rádió vagy a televízió riporterének mikrofonjával. Közszükségleti cikké vált a beszed. Nem mindegy, hogy milyen a minősege. Égetően időszerű tehat az általános beszedkultura megteremtése. Munkámban összegezem színészi, előadói és pedagógiai működésem tapasztalatait. Hiszem, hogy gyakorlati tanácsaimnak hasznát veheti bárki.” A gyönyörűen beszelő Pechy Blanka nemcsak szóval es irassal szolgaija a szép magyar beszéd ügyet, de tettekkel is: 1960-ban igen jelentős osz- szegu alapítványt létesített. Ennek kamataiból évenként vagy színész vagy radio (tv) bemondót, vagy magyarszakos tanart jutalmaznak Kazinczy-dijjal. A kozepiskolas tanulók húsz legjobbját pedig az evente megrendezett országos verseny döntőjén Kazinczy-eremmel tüntetik ki. Mind a Kazinczy- dijnak, mind a Kazinczy-eremnek igen nagy a tekintélye. Elsőnek a példamutatón beszélő Makay Margit kiváló művész, majd a nagyon müveit es szépén beszelő Körmendy László, a rádió bemondója kapta meg a Kazinczy-dijat. Legutóbb pedig a tökéletes szovegkiejtéssel éneklő Melis György Kossuth-dijas kivaló művész. Pechy Blanka áldozatos működésé megrendült halaval es lelkesedéssel tölthet el mindenkit, aki a magyar nyelv sorsat szivén viseli. Tiszteletere szeptember 21.-én az Irodalmi Színpad ünnepi előadást rendez. A műsorban az irono müveiből mutatnak be részleteket Kazinczy-díjas művészek. Ismert nyelveszek, — köztük Lórincze Lajos — ismertetik a Kazinczy-Alapitvany keletkezésének es működésének történetet, méltatják hatasat es jelentőségét. Reméljük, hogy Péchy Blanka humánummal teli színes egyenisegenek sokoldalú aktivitásat még soka élvezheti a magyar kultúra. Születésnapján lelkes szeretettel kívánjuk, hogy sok öröme teljek kezde- menyezeseiben és további munkájában, amivel a magyar kultúrát gazdagítja! Azoknak az Írásoknak, emlékezéseknek hatalmas, soha el nem hervadó csokrából, melyek Pechy Blanka művészétét, egyeniseget, iroi talentumát és írásműveit méltattak, néhány szálat fűzünk a jubileumon: Vihar Béla költő emlékezetében mint egy pasztellszínű látomás tűnik fel először diákkorából Pechy Blanka alakja. A huszas években, Budapest ünnepelt művésznője reggelenként kézenfogva kiserte iskolába kisfiát. A nagyobb diák számára felejthetetlen lett az az élmény, amint ó, mint egy jelenseg, mint a mesek hősnője, jo tündére vegigsuhant napról napra a közös iskola folyosóin fiacskajaval. Ugyanebből az időből emlékszik Vihar Béla Pechy Blanka Ady verseivel aratott tombolo sikereire. Ahol ajkán felhangzott egy-egy Ady vers — folytatja emlékezését Vihar Béla költő — azt ö úgy interpretálta, mint egy szertartást, a költészet pap- nojeként. Hangja hangszerre vált, amelyből a magyar " szó muzsikája zengett felejthetetlenül. Későbbi emleke a visegrádi alkotohazhoz fűződik. Itt mar mint irótárs részleteket olvasott fel könyvéből, melyet tragikus sorsú férjéről Magyar Lajosról irt. Ekkor úgy hatott rám - emlékezik költőien Vihar Béla — mint fordított szerepű Euridike, művével felhozta az alvilágból élete társat, ifjúsága Orfeuszat, a forradalmárt! Hermann István Írja a „Regeny” megjelenésekor irt tanulmányában többek között: A könyv átütő hatasa abban rejlik, hogy többről van itt szó, mint történelmi es kultúrtörténeti kuriózumokról. A leg- lenyegesebb érték a könyv irodalmi értéke, mely túlmegy a memoriairodalom szokvány lehetőségein annak ellenere is, hogy a Regeny nagy részét csakis a szerző és férjé közötti levelezés tölti ki. Ez a levelezés azonban költőien megkapó. Pechy Blanka „Regeny” cimu müve egyike a legnagyobb könyvsikereknek. Ebben a sikerben bizonnyal része van Pechy Blanka személyisegének is. • A puritanegyszerüségu müvészasszonyt sokezren ismerik es tisztelik, noha soha nem volt körülötte hangos reklám, nem voltak szenzációs nyilatkozatai, nem vált az Intim-rovatok hősévé, hanem egyszerűen csak játszott! Bajkone Révész Zsuzsa —obaza—
