Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-09-05 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 5. 1974. Könnyű hinni a közmondásnak manapsag, mert ugyan ki is tartja számon a napi idójoslások betelje- süleset olyan szigorral, mint ahogy a meteorologu- sok napi jelzéseire figyelünk? Inkább szép, kedves és eredetien szellemes megfogalmazásukat tiszteljük, mint mondanivalójukat. Ha a nyírfa könnyezik, esős nyár Ígérkezik — mondja liraian az orosz ember. Az esti szivárvány örömmel tölti el, a hajnali megrettenti a tengerészt — igy az amerikai. A to közepén gyűlést tartó halak földrengést éreznek — szól a japán. Természetesen a japan emberek többségé sem a tavi halakat figyeli, hanem az újságok, rádiók, tévék idojarasrovatát. Nehéz dolguk van a meteorológusoknak, különösen most, amikor némely hónapra csak a naptárból lehet ráismerni: márciusi kánikula, júniusi havazas. A szeszélyes, bolondos jelzőt mar évek óta sajátíthatja ki csupán az április. Még a huszonnégy órák nappali részének időjárási előrejelzése sem biztos, az ember reggel nem tudja, esernyőt vigyen-e magaval vagy napszemüveget, esetleg salat kucsmával. RÖVIDEBB A CSILLAGÁSZATI TEL A szokatlan és rakoncátlan időjárásról az egész világ panaszkodik. Végül is mi történt? Olvassuk, a belga tudósok megállapítottak, hogy a Föld pályaváltozásai miatt a csillagászati tél hosszúsága rövidül. Az 1970/71-es tél 89 napig és 2 percig tartott, az 1972/73-as 88 napig, 23 óráig es 58 percig, vagyis 4 perccel volt kurtább. Az 1000. esztendőben a tél ideje 89.47 nap volt, 2000-ben 88.99, 3000-ben pedig 88.74 nap lesz. Ugyanakkor a világ meteorológiai szervezete, az OMN, amelyik tavaly volt százéves, hivatalosan is állítja, hogy körülbelül harminc év óta hűl fokozatosan a Föld, és amióta meteorológia van, sohasem jegyeztek fel ilyen folyamatos hó- csökkenést. A világszámitasok kimutatják, hogy az 1880-as évektől kezdve 1940-ig általában emelkedett a hőmérséklet, a globális felmelegedés félszázad fok volt. A negyvenes evektől viszont lassan hülni kezd a Fold, és 1950 óta erezhetóen kevesebb csapadék hullik a földünkre. A Le Currier-ban jelent meg a Nemzetközi Meteorológiai Szolgálat cikke, amelyik igy összegezi az utóbbi evek időjárási, szeljarasi jellemzőit: a) a sarkvidék jégpáncéljának további növekedése, különösen 1961 óta, lelassult az északi-tengeri forgalom, elsősorban a szovjet es kanadai vizeken, de olykor Iz- land es Grönland partjai mentén is; b) a kelet-afrikai tavak szintje megnőtt; c) az északi félteke egyes részéin a téli hőmérséklet minden, 2000 ev óta élért eddigi rekordot megdöntött; ez volt a Szovjetunió európai részén es Finnországban is; d) megváltozott a Föld körüli anticiklonok mozgása, ami kíméletlen szárazságot idézett elő. MI OKOZZA? Mik lehetnek az okok? Vannak kutatók, akik elsősorban az ipari fejlődéssel párhuzamosan jelentkező szennyezödest hibáztatják. Masok arról beszelnek, hogy a sarki tengereket tápláló folyok vizének fokozott ipari felhasználasa miatt megbomlott a tengerek felszíni vizrétegeinek sohaztartása, vastagodik a jégréteg, csökken a hőmérséklet. Egyes tudósok kimutatták, hogy a nagy vulkánkitörések, amelyek révén nagymennyiségű gőz es por kerül a levegőbe, rendkívüli hatast gyakoroltak az időjárásra. Arra is fény derült, hogy a napsugárzás 1945 óta fokozatosan gyengül, tehát a fő ludas maga a Nap. TulajdonVilágvélemények a rakoncátlan időjátásról keppen még mindig ismeretlen előttünk a felmelegedés es lehűlés szeszélyes változásainak oka. A szakemberek meg nem tudták elfogadható választ adni a kérdésre, hogy vajon ezek a változások belső tényezőkre (például a mágneses térerősség változása) vagy pedig külső tényezőkre (napfolttevékenység) vezethetök-e vissza? Senki sem tud a kérdésre pontos választ adni, jóllehet már bizonyos, hogy például a mágneses térerősség csökkentese felmelegedéssel, a nóvekedese lehűléssel jár — írja a Le Monde szakírója. FEL KELL DERÍTENI A JELENT Szorgos és összehangolt felderítés folyik, a tudomány nem hagyatkozhat a népi jóslás tiszteletre méltó, de mégiscsak szűk körű, helyhez kötött megfigyeléseire. A természeti kuriózumok sem lehetnek támpontok, mint például a Rimaszombat melletti patak, amelyiknek tiszta, áttetsző vize egyket nappal az időjárás-változás előtt zavarossá válik. Átfogó és hosszabb időszakra kiterjedő kutatásokra van szükség — nyilatkozta nemrégiben M. Petroszjanc, a Szovjetunió hidrometeorológiai központ igazgatója az Izvesztyijában. Kutatni kell a múltban. Ma már a klímaváltozások tendenciái másfel millió évre visszamenőleg is meghatározhatók. A legjobb adatokat a tengerfenéki üledek szolgáltatja. Az elsüllyedt földrészek maradványai között Longinelli pisai professzor emlősállatok fogaira bukkant, elemezésükből például meg lehet állapítani egy bizonyos korszak csapadékmennyiségét. Felvilágosítást adnak a növényvilág maradványai, az oxigén, a szén és a hidrogén izotó- pikus kompozíciói. A bökkenő az, hogy bar a paleo- klimatológusoknak az elmúlt másfél millió évről tíz lehülési és tíz felmelegedési időszakról van tudomásuk, semmi lehetőség nincs arra, hogy ezekből a jövőbeni változásokra következtethessenek. Mindennel fontosabb tehat a jelenre figyelni, olyan meteorológiai szolgalat kiépítése réven, amely a legmodernebb eszközöket, meteorológiai műholdakat, sodródó és rögzített bojakat, meteorológiai és óceánográfiai hajókat, repülőgépeket, léggömböket, specializált állomásokat állíthatna a maga szolgálatába. A nemzetközi szervezet az első világméretű kísérletet 1977-re tervezi, hogy megkísérelje meghatározni a tennivalókat a megfigyelések gyors, racionális es hasznos alkalmazasa érdekeben. KÉRJE MINDENÜTT A MAGYARORSZÁGRÓL IMPORTALT KESZÉTELKONZERVEKET ! CELEBRITY MÁRKÁJÚ ETELKÚL 0KLEGESSEGEK KÁPOSZTÁSKOLBÁSZ SERTÉSPÖRKÖLT ZÖLDSÉGES MARHAPÖRKÖLT PACALPÖRKÖLT CSÁRDÁS MÁRKÁJÚ HALKUL ÖHLEGESSEGEK MAR1NÁLT HALSALÁTA SZEGEDI HALSALÁTA HALPAPRIKÁS BAKONYI HAL SZEGEDI HALÁSZLÉ EREDETI MAGYAR IZEK ES ZAMATOK t EXPORTÁLJA BUDAPEST 8 _ Harminc éve hűl a Föld
