Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-22 / 32. szám
6 Thursday, Aug. 22. 1974. (folytatás az előző oldalról) — A bevételekből a Vízügyi Alapban, illetve a csatornamű vállalatoknál képződött Összegek segítik a szennyvíztisztítási létesítmények megvalósításának gyorsítását. Az említett vizminóségvédelmi intézkedések hatására egy egészséges folyamat indult meg az ipari üzemeknél s a településeknél. A szennyvíztisztítást és a csatornázást általában a fejlesztések egyik súlyponti feladataként kezelik. Néhány nagy iparvállalatnál, pl. a Fűzfői Nitrokémiánál, a Lenin Kohászati Müveknél, vagy Miskolc városánál és Szombathelynél főbb száz milliós költséggel megkezdődtek a szennyvíztisztító telepek rekonstrukciós munkái, amelyek eredményei vagy mar jelentkeznek, vagy a közeli években érezhető lesz. Mindezek bár szerény eredmények, de tendenciájukban kedvezőek. Mig 1960-ban a kibocsátott szennyvizek 30 %-at, addig jelenleg 45 %-át tisztítják es egyes vizeinknél pl. a Ráckevei Duna-ágnal, a Szinvánal, a Tatai-tónál, a szennyvizek tisztításának hatására a regenerálódás jelei mutatkoznak. KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAINK A hosszutavu tervidőszak végére napi 20 millió m3 együttes ipari és háztartási vízfogyasztással számolunk. A növekvő vízfelhasználással arányosan nó a vizek szennyezése is, es a karos szennyvizek meny- nyisege eléri a 7 millió m3/nap mennyiséget. Olyan hatékony szennyvíztisztítást és elhelyezést kell megoldani, ami már a keletkezes helyén lehetőleg kiküszöböli, hogy karos szennyvizek jussanak a folyókba, vízfolyásokba, tavakba. A károk megszüntetésere regionális vízminőségi tervek és programok készültek a legsúlyosabban szennyezett vízgyűjtőkre. Ezeket a programokat a hosszutavu tervidőszak végére meg kell valósítani. Alapvető célkitűzés az, hogy nem a károk megszüntetésere, hanem a megelőzésére kell törekedni. Fel kell készülni az uj szennyező anyagok (deter- gensek, sugárzó anyagok, a vegyipar fejlesztésével keletkező uj szennyeződések, a mezőgazdasági koncentrált állattartó telepek egyébként igen hasznos, de megfelelő elhelyezés nélkül rendkívül káros szennyvizei elleni védekezésre. A környezetvédelmi problémák megoldása — közöttük a vízvédelem — túllépik a nemzeti határokat. Csakis a szomszédos államokkal való hatékony együttműködés, az érdekek kölcsönös tiszteletben- tartasa es a vízgazdálkodási beavatkozásoknak egy térségen belül összehangoltan történő végrehajtása jelenthet eredményes küzdelmet a vízvédelemben. A környezeti elemek ártalmas behatásokkal való terhelese valóban nagy veszélyt jelent, helyrehozhatatlan károkat idézhet elő, ha a szükséges intézke- de’seket nem tesszük meg kellő időben. Nem helyes ugyanakkor eltúlozni ezt a veszélyt, s úgy feltüntetni, mintha tehetetlenek lennénk vele szemben. A termelést úgy kell növelni, a fejlett technikai eszközöket úgy kell alkalmazni, hogy ezek ne okozzanak kárt az emberi környezetben. A vízviszonyokat is tervszerűen kell fejleszteni és ennek során tudatos környezetformalásra kell törekedni. Egy olyan kis országban, mint hazánk, minden négyzetkilométernyi terület az ember környezete. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Balatoni kikóto Siófok Ezt kell regenerálni, ha az mar terhelt a környezeti ártalmakkal, vagy védeni es alakítani, hogy azt a ma es a jővo embere ténylegesen emberi környezetnek erezze, legyen az otthon vagy munkahely. Vizminóségvédelmi szempontból nagy jelentose- gúek azok az eredmények, amelyeket a szomszédos országokkal kialakított együttműködés* során mar eddig is elértünk. A korszerű vízvédelmi rendszerek megalapozását szolgálják az ENSZ Fejlesztési Alapja támogatásával a Duna magyarországi vízgyűjtőjén és a Sajó völgy eben kiépítés alatt álló vízminőség- védelmi mintaterúletek is, amelyek a hazai komplex vizminősegszabályozás modelljei lesznek. . A szervezett vizminöségvedelemnek tehát vannak kezdeti eredményei, a vizek korábbi rohamos elszennyeződése jelentősen mérséklődött. A jövő feladatai azonban fokozottabb erőfeszítést igényelnek, hiszen az ipari és házi szennyvizek mennyisége az elkövetkezendő másfél évtized alatt a mai napi 3 millióról 7 millió m3-re emelkedik. A szennyezés veszelyenek növekedésével párhuzamosan nőnek a vizek védelme iránti kötelezettségeink is. Külön nagy gondot kell fordítani felbecsülhetetlen kincset érő tavaink vizének védelmére. Ezek közül különösen nemzeti büszkeségünknek, a Balatonnak van kiemelkedő jelentősege, melyet a külföldi turisták százezrei keresnek fel eppen amiatt, mivel vizének minősége fürdésre kiválóan alkalmas. Most még nem késő, hogy mai állapotát megőrizzük a ... ri i f jovo szamara. Vizeink megóvása csak olyan szemlélet mellett valósítható meg a környezeti ártalmaktól, ha a beruházásoknál nem a leszűkített értelemben vett gazdaságossági követelményeket tartjuk szem előtt, hanem szélesebb alapokra helyezve, komplex mérlegelés alapjan hozzuk meg a szükséges döntéseket. Abból kell kiindulni, hogy vizeink szennyezése tovább nem fokozható még akkor sem, ha ez olyan beruházásokat igenyel, amelyek miatt a megtérülési idő no, a gazdaságosság átmenetileg csökken. Az emberi környezet megvedese, az egészséges elet feltételeinek megteremtése nem lehet csupán pillanatnyi anyagi megfontolás targya. Még akkor sem, ha ez hosszútávon — esetleg évszázadok alatt — fizetődik csak vissza, hiszen létünk jövőjéről van szó. Felelősek vagyunk az utánunk következő generációért is. MAGYAROK I SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉSIEN Néhány nap múlva a szlovák nép — es a szomszédos szocialista testvér nemzetek — ünnepelni fogják a második világháború végső szakaszának egyik kiemelkedő mozzanatát, az 1944. augusztusában kitört szlovák nemzeti felkelés 30. évfordulóját. A felkelésben hatékonyan vettek részt magyar partizánok is. A szlovák kommunista párt felhívására 1944. nyaran megkezdődött a fegyveres felkeles megszervezésere irányuló mozgalom. Augusztus 29.-én a székhelyet titokban Pozsonyból Besztercebányára áthelyező központi bizottság kiadta az utasítást a nyílt harc megkezdésere. Partizánegységek szállták mega Pozsony-Zsolna- Kassa-i vasútvonal fontosabb pontjait. Rutkán megtámadták es elpusztítottak a nácik főhadiszállását. Kelet-Szlovákiában partizánok uraltak a felvidék jelentékeny részét. A náciknak egy egész hadosztályt kellett elvonniok a keleti frontról a felkelés elnyomására. 1972-es rövid szlovákiai tartózkodásom alatt vendéglátóm, Sűlek Bandi, aki jelenleg a kelet-szlovaki- ai épitótröszt igazgatója, s aki annakidején aktivan reszt vett a felkelésben, érdekes részleteket beszelt el a felkelést megelőző szabotázsakciókról. O említette először nekem, hogy magyarok is szép számmal vettek részt a felkelésben, de részletesebb adatokkal nem volt képes szolgálni. A minap kezembe került az Uj Idők c. szovjet nemzetközi szemle egyik példánya, amelyben rendkívül erdekes és minket, magyarokat különlegesen érdeklő részletek jelentek meg a felkelésről, es a felkelésben résztvevők nemzetiségi összetételéről. „Lehetetlen egy cikk keretében leírni — hangsúlyozza Ludovi Sulc, a cikk iroja, aki részt vett a felkelésben — a számos ütközetet, melyet megvívtunk, vagy a felkelésben résztvevő különböző nemzetiségű partizánok bátorságát es hősiességét. A -harc nemzetközi jellegű volt.” „A partizán csapatok csaknem minden egysége többnemzetiségu volt! A szlovák brigád, amelynek keretében én harcoltam, 1300-2400 körül mozgott, csehek es szlovákok egyaránt voltak benne. Nemcsak Szlovákiában élő szlovákok, hanem olyanok is, akik életük kockáztatásával léptek at a protektorátus határát, hogy fegyverrel a kezükben harcolhassanak hazájuk felszabadításáért. „A brigád egyik kiváló egységet magyarok alkották, akiknek zászlajára Petőfi Sándor, a nagy magyar költő es forradalmár neve volt Írva.” „Volt azután egy német egységünk is, amely Thaelman neve alatt harcolt. Volt azonkívül francia hadifoglyokból álló egység, akadtak köztünk számosán bulgarok, szerbek, horvátok is.” Az Uj Magyar Lexikon VI. kötete külön cikkben foglalkozik a Szlovák Nemzeti Fölkeléssel. A különben tartalmas cikknek kétségkívül hiányossága, hogy nincs benne utalás a magyar partizánok szerepére. Vajha a lexikon következő kiadásában a hiányosság pótolva lenne! i .Vi'.ViV.ViVi't'i Deák Zoltán
