Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-15 / 31. szám
5 Thursday, Aug. 15. 1974. Gondolatok aogosztos 20 ra A FÖLDMŰVELÉS KEZDETE Az allamalapitast Géza fejedelem kezdte meg. Beket kötött Otto császárral és megszüntette a nyugati kalandozásokat. Szamara a felzárkózás volt a legjobb politika ahhoz, hogy békében vethesse meg lábát a Kárpátmedenceben. Családjavai együtt felvette a keresztséget. Fianak István lett a neve s csak szűk családi körben neveztek Vajknak. Őszinte szándékainak bizonyítására megalapította a váci püspökségét és hogy mindent biztonságban, rendben hagyjon hátra, politikai munkáját tető ala rakta azzal, hogy Henrik bajor uralkodó herceggel rokoni kapcsolatot teremtett. Gizella nevű (anyát István vette feleségül. Géza fejedelem utódául választatta meg fiát, tehát halala után a nagy mü folytatója István lett, aki kiváló bölcsességgel es eréllyel vette kezébe népe és országa kormányzását. Német szerzetesek terjesztették a keresztény hitet és tanították a föld művelését az alakuló Magyarorszag népéi köreben. Értetlenül nezte a magyar harcos a napokon at faradhatatlanul dolgozo szerzetest, amint faekéjével karcolta, szántotta a földet. Megcsodálta a sarlót és a cséphadarót, de ámulata akkor érte el tetőfokát, amikor először látott vízimalmot, nyikorogva forgo malomkövet és lisztet, amiből kisült az első kelesztett kenyer. Nehez volt a kezdet, mert az uj életformától idegenkedett a magyar, de nem szívelte a nagy átalalkulás közembereit,a szerzeteseket sem — a németeket — kik karddal, vagy feszülettel a kezben lettek a haladas képviselői. A masok leigázásához szokott nomad magyarsag sokszor komoly ellenállást tanúsított, de István — hu embereinek segítségévéi — biztosította a szerzetesek eredményes munkáját, gyakran kémény és kegyetlen módszerekkel. AZ ALKOTMÁNYOS TÖRVÉNYHOZÁS A többfele nemzetiségi! országban minden nemzet a saját, hagyományos törvényéi szerint élt. István ezeket a törvényeket nem ismerte el, hanem alkotmányosan ö irta elő az ország lakói számara, miképpen éljenek becsületes és ártatlan életet. A törvények voltak alapjai az uj társadalmi rendnek. Az alkotmányos törvény a vasárnapot ünnepnek nyilvánította. Aki e napon dolgozott, vagy dolgoztatott, súlyos büntetés kockázatát vállalta. Mindenki élethossziglan ura legyen tulajdonának és fiai hasonló joggal örököljenek. Így szolt az akkori örökösödési törvény. A magántulajdont az elkobzás ellen is vedte. Kivétel csak a király elleni merénylet, az ország elarulása és a külföldre szökés volt. Ez esetekben a vagyonelkobzáson felül sűlyos büntetés is járt. Az emberölest csak váltságdíjakkal büntettek, ami nem volt elég szigorú. Az uj keresztény társadalomban csak nagyon lassan alakult át az emberek durva jelleme. Ez azzal magyarázható, hogy olyan harcos népnél, mint a magyar volt, nem sok értéke lehetett az emberéletnek. Halálbüntetést kaptak azok, akik társaikat hadifegyverrel öltek meg. Olyan fegyverrel végezték ki őket, amilyennel a gyilkolást elkövették. Ennek az Ítéletnek célja a belső béke feltétlen biztosítása volt. Az esküszegés megtorlásai kegyetlenek voltak. Testrészek csonkítása, orr, fül levágása es váltságdíj volt a büntetés. A hizelkedők, a ravaszkodók, az áskálódok, a csalók és hazudozók nyelve kivágattatott. A hozott törvények a X. század végének kultúráját és társadalmat tükrözik, de következtethetünk belőlük az akkor éló embertípusra is. Kegyetlennek es szégyenletesnek tarthatjuk most azokat a büntetéseket. A néhány ivén elférő istvani alkotmányos törvények helyett ma könyvtárakra való törvénytárakat találunk, bonyolult életünkben elkövethető bűneink megtorlására, vagy életünk lépéseinek irányítására. rainkon túl is néhány állam. Alkotmánya, mely az alakuló állam első jogalkotása volt, becsülendő cselekedet és tisztelettel adózunk az első szantó- vetönek, az első kenyérgabonát termelőnek. Az allamalapitas erösitese ma is folyik. Szikla- kemeny alapokat rak a magyar nép István király országa szamara, mely 1946 augusztus 20.-án, az uj Alkotmány megteremtése és az Uj Kenyér ünnepe napjan vette kezdetet. Dénes Béla AZ UTOLSO EV István megöregedett. Korával jaro betegsege tehetetlenné tette. Gizella királynénak — jó feleséghez illően — a beteg István mellé kellett volna állnia országépito akaratának folytatása erdekeben. Ehelyett gonosz politikával ellene szegült. A kezdetben szerenv es jolelkű Gizella, most cselszövésekkel István életére tort a trón öröklése miatt. A merénylet nem sikerűit, de sikerült az István királyi, alkotmányos, első alkalommal kenyérgabonát termelő magyar országalapitás. István király 936 evvel ezelőtt, 1038 augusztus 15.-en meghalt hu embereinek kóreben. A MEGEMLÉKEZÉSEK Az ünnepi megemlekezesek sorozata István király temetése napjavai kezdődött. A római Szent Szék 50 év elteltével Istvánnak adta a leghitbuz- góbbnak kijáró rangot. A XI. század végén szentté avatta. A XII. szazadban, szent István napján az Arpadháziak sarjai összegyűlekeztek Székesfehérvárott nemzeti ünnepre, nagyletszanni kisere tűkkel. A XIII. században II. Endre törvénybe iktatta szent István emlékének kötelező ünnepet, melyet minden evben ugyancsak Székesfehérvárott tartottak. IV. Béla és Zsigmond megerősitettek Endre határozatát, — valószínűleg azért — mert lanyhultak az ünnepségek színvonalai. A török hódoltság alatt csak a katolikus egyház templomaiban, Ausztria területen voltak szerény megemlékezesek. Az augusztus 20.-i szent István napi kötelező és országos ünnepségeket 1774-ben Maria Terézia, az Osztrák-Magyar monarchia császár es királynője rendelte el. Ezek az ünnepségek azonban nem váltak rendszeressé és nem terjedtek ki az egesz országra. 1819-ben Ferenc császár és király országos ünneppé emelte, kötelező munkaszüneti nappal. Ettől az időponttól a szent István napi ünnepségek óriási ceremóniával zajlottak le a magyar fővárosban, melyre a vidéki lakosság is felőzönlott. István király sokat tett Magvarorszagert. Amit akart, azt nem ájtatos imádkozással, hanem kémény kezzel és jó politikai éleslátással érte el. Akaratával társadalmi forradalmat irányított a Kárpátmedencében, gyakran elet-halal harcot vívott, de győzött a konzervatívok fölött. Forradalom volt az, amit imádsággá! vegyes öldöklő harc kisert. Vakmerő, kemenylelku és kegyetlen uralkodó volt az előre látott cél érdekében. Rangos helyet biztosított a magyarság szamara Európában s ezt a helyet a mai időkben is erösbitjük munkánkkal, termelvényeink- kel, gyártmányainkkal es békeszeretetú'nkkel. Ma már a Világ népei előtt is megbecsültek lettünk. István királyról megemlékezik az ország és hatáNYUGD1JBA VONUL A VILLAMOS Augusztus 20.án megszűnik a villamosközlekedés Szombathelyen. Az ország legrégibb,78 esztendős vidéki villamosának szerepet autóbuszok veszik at. A közlekedésben nem lesz fennakadás, a járművek 7-10 percenként indulnak es kedvező átszállási lehetősegek lesznek a varos különböző pontjai fele. A Csehszlovák légilársaság most ünnepli fennállásának 50-ik évfordulóját. « , EZ AZ 50 ÉV GAZDAG TAPASZTALATOKHOZ! SEGÍTETT BENNÜNKET. • • • vezeti az utat Kelet- Európába PRÁGÁN KERESZTÜL Czechoslovak Airlines, első válosrtás a Kelet-Európai Fővárosokba Kényelmes összeköttetés Budapesttel es 52 egyeb CSA által látogatott varossal. * New York-bol hetente kétszer indulnak CSA jetgépek. Mi beszélünk az on nyelvén is. Elegedéit lesz személyes'' szolgálatainkkal figyelmességünkkel . . i. Es mi is szeretni fogjuk mert a CSft járatait veszi igéaybj. . / tcU*. y' ... ■>sj’P*****»jf ' a Légitársaság, mély szivén viseli az Ön érdekeit ■ ~ Czechoslovak Airlines REPÜLJÖN CSA VAL PRaGaBA ;jí :■ m KELET EUROPA KAPUJaBA További fel^ilagcsildsert forduljon a legközelebbi ulazdsi uoynckieo'-<z vagy CSA irodához545 Fifth Ave. Ne* York,NY 10017. Tel: (212) 682-5833 230 No.Michigan Ave. Chicago,111. 60601. Tel: (312)372-1551 9460 Wilshire Blvd.Beverly Hül,Ca.90212.Tel:(213)274-9617 1725 “K” St.N.W. Waihington,D.C. 20006.Tel:(202)659-4'00 P O Box 463.Be te a, Ohio. 44017. Tel:(216) 234-1943. P O Box 55043. Houiton.Tex. 77055. Tel:(713) 686-8029.., TERJESSZE LAPUNKAT! óhaza ^
