Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-15 / 31. szám
Thursday, Aug. 15. 1974. Valamikor, a földtörténeti szempontból nem is olyan régen, úgy 20-100 ezer esztendővel ezelőtt Ázsia es Amerika északon összefüggött egymással. A mai Bering-szoros helyén a két kontinenst keskeny földnyelv kötötte össze, amely hol eltűnt, hol ismét megjelent. Emberek, állatok vándoroltak rajta egyik földrészről a másikra. Egy és negyed évszázada már, hogy különféle emberek, különféle célokkal, de lényegeben ugyanazt indítványozták: tegyük jóvá, amit a termeszét elrontott, kössük ismét össze — mesterséges utón — Ázsiát Amerikával. 1849-ben W. Gilpin coloradói szenátor indítványozta egy „északra, majd nyugatra, a Bering-szo- roson és Szibérián at vezető vasútvonal felépítését, amely összekötné az Egyesült Államokat Európával és az egesz világgal.” Ez a maga idejében fantasztikusnak hatott. Századunk közepére, s kivált a legutóbbi időben a Bering-szoros viszonylagos közelében, mind Alaszkában, mind a Szovjetunió eszakkelet-szibériai vidékén óriási mennyiségű és értékű természeti kincset — kőolajat, földgázt, réz- és vasércet, gyémántot — találtak. Kiaknázásukat, helyi feldolgozásukat azonban a nehéz éghajlati viszonyokon kívül nagyban hátráltatja a csekély népsűrűség, az infrastruktúra (utak vasútvonalak, villamos távvezetékek) csaknem teljes hianya. Ugyanakkor nyilva'nvaló, hogy a közeli évtizedekben a körülmények mindkét országot rákényszerítik az infrastuktura kifejlesztesere, az egymás közti regionális gazdasági együttműködésre. Ilyen körülmények között már a legkevésbé sem céltalan, utópista ötlet a vasúti es közúti összeköttetést biztositó, a villamos távvezetékeknek es csővezetékeknek helyet adó hid létesítése, a két földrészt elválasztó, 85 kilométer széles Bering- szoroson. 1958-ban már tekintélyes amerikai személyek álltak ki a terv mellett. Két esztendővel később, 1960-ban P.M. Boriszov szovjet mérnök javasolta, hogy zárják el a Bering- szorost gáttal, és koronáján építsenek utat, vasútvonalat. Igaz, Boriszov szamara az utóbbi másodrendű volt. O ugyanis azért indítványozta a szoros elzárását, hogy azután az Eszaki-Jeges-tenger felszíni hideg víztömegét atszivattyuzzák a Csendes- oceanba, amivel jelentősen enyhíteni lehetne az északi félteke éghajlatát. Hasonló célú és jellegű tervezettel állt elő egy másik szovjet mérnök, A.I. Sumi- lin is. híd azsia es A Hie RIKA KÖZÖTT Hat évvel ezelőtt T. Lean, a Berkeley varosban működő California! Egyetem professzora úgynevezett nem kereskedelmi társasagot ho zott letre Interkontinentális Béke- hid névén. A Bering-szorost átívelő hid előzetes műszaki elgondolását 1975-ig kívánják kimunkálni, mig a részletes tervek kidolgozását és magát az építést a következő évtizedre tervezik. A terv megvalósítása óriási eszközöket, több milliard dollárt emésztene fel, de a szovjet-amerikai kereskedelem, gazdasági együttműködés távlatai ma már ezt indokolnák. Az Ázsia-Amerika hid létrehozásában a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül érdekelt még Kanada, Japán, sót tulajdonkeppen az északi felteke valamennyi országa, amely igy közvetlen vasúti összeköttetésbe kerülne egymással. A szoros középén terülnek el a Diomida-szigetek. Ennek köszönhetően tehát két, egyenként mintegy 40 kilometer hosszú hidat kellene építeni. Ilyen hosszúságú hid az USA Louisiana államában már létezik. A Bering-szoros átlagos mélysége 45, legnagyobb 59 méter. Ez a pillérmagassag ugyancsak nem menne rekordszámba. Nagyobb gondot okozna a pillérek jégvédelme, mivel a Bering-szo- rosban több kilometer átmérőjű, 10-11 méter vastagságú jégmezők is sodródnak. Az igazi gondot az építőanyag, a szerkezetek odaszállitása jelentené. A hídhoz — a típustól függően — 4 millió köbméter betonra, 100 ezer tonna acélra es 300 ezer tonna vasszerelvényre,vagy 2 millió köbméter betonra, 100 ezer tonna acélra és 300 ezer tonna vasszerelvenyre lenne szükség. GYAKOROLNAK AZ ŰRHAJÓSOK 1975 júliusára tervezik a Szojuz és az Apollo összekapcsolását intenzív szakaszába lépett a közös szovjet-amerikai urvállalkozas, a Szojuz-Apollo-program előkészítése. A tervek szerint a Szojuz szovjet és az Apollo amerikai űrhajó Föld körüli pályán való összekapcsolását 1975 júliusában hajtják vegre. Moszkvai jelentések szerint a szovjet űrhajósok felkeszűlesi központjában, Csillagvárosban üzembe helyeztek a Szojuz-Apollo program közös előkészítő műveletei céljára épített uj gyakorlótelepet, s hamarosan Moszkvába varjak az amerikai legénységet a közös gyakorlatok megkezdésére. ■ Georgij Beregovoj, a csillagvárosi felkészülési központ parancsnoka elmondta, hogy a kísérletben részt vevő szovjet űrhajósok az angol beszélgetési készség elsajatitasa után most hozzáfogták az űrhajózási szakzsargon tanulmányozásához. A technikai előkészületek kereteben a Szojuz űrhajó kezelését működő modelleken, az Apollo berendezéseit pedig a Houstonból kapott oktatófilmek segítségével tanulmányozzak. Hasonló oktatófilmeket küldtek az Egyesült Államokba a szovjet űrhajóról. Az újdonságok közé tartozik, hogy Csillagvárosban kipróbálták a közös űrkisériet idején a két űrhajó kozott elhelyezkedő „kapcsoló modul” nevű berendezést, amelyben a legénységek saját űrhajójuk elhagyása után alkalmazkodnak a másik űrhajó belső fizikai viszonyaihoz. Beregovoj elmondta, hogy az Egyesült Államokban ugyancsak meggyorsultak az előkészületek, s a technikai nehézségek legnagyobb részét sikerült kiküszöbölni. Amerikai mérnökök jelenleg is tartózkodnak a Csillagvarosban, Kaliforniában pedig nemrégiben együttesen próbálták ki az összekapcsolt űrhajók hermetikus elszigetelését biztositó tömítések rendszeret. ff CSODAeSOK Ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy esózesek idején tiszta színtelen vizcseppek hullanak. Ma azonban a légkör szennyezett. Rengeteg por, füst, pernye kerül bele az egykor olyan tiszta levegőbe. Ezért ma marmind gyakoribb,hogy úgynevezett “szinesesök” hullanak: szürke, barna, vörös vagy fekete vizcseppek. A régi időkben ez ritka jelenség volt és ezért nem is meglepő, hogy “csodaesőnek” nevezték el. Különösen nagy csodálkozást váltott ki a vérpiros eső, amely olyankor keletkezett, amikor a szel az afrikai szárazföldön sokfele található vörös színű talajoknak a porát sodorta el pl. Közép-Európába és ez a por színezte meg az eredetileg színtelen esőcseppeket. Olyankor az is megtörténik, hogy a tavak, pocsolyák felett viztölcsér keletkezik, amely ezekből a vízfelületekből vizet szív fel a magasba. A felszívott vízben néha kis halak vagy békák is vannak, ezek bizonyos idő múlva másutt kihullanak a levegőből, így keletkezik a csodaesóknek a “legcsodalatosabb- nak látszó” fajtaja: a haleső es a bekaesó. Ezek a múlt szazadban nagy rémületet kelte'ttek, mert az emberek nem ismerték a jelenseg keletkezésének magyarázatát. SOBEL OVERSEAS CORP. tinim FAiiAVilXlfCrfl 210 east 86th street, new york, n. y. 10028 lEVnA rOUuIROnvEb - telefon: (2121535-0490 ~~ UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY—LÁTOGATÓK KIHOZATALA. VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK. IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába a _-AMERIKAI MAGYAR SZÓ .
