Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-12-19 / 49. szám
Thursday, Dec. 19. 1974. DEÁK ZOLTÁN: AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyar nemes** volt az első amerikai gyár mat,Virginia alapilója III. RÉSZ A történelem szálai igen bonyolulttá válnak Erdélyben 1602. esztendejében. Egyes feljegyzések szerint Báthory Zsigmond 1601-ben hagyta el végleg Erdélyt a goroszloi vesztett csata után. Más adatok szerint — és az Uj Lexikon Báthoryra vonatkozó megállapításai is erre utalnak, — a fejedelem 1602-ben még egy kísérletet tett a trón visszaszerzésére. Ezt látszanak bizonyítani Smith önéletrajzi adatai is a “True Travels”-ben. 1602. február 13.-án Basta állítólag fegyverszünetet kötött Báthoryval, melynek értelmében Báthory magára vállalta, hogy ártalmatlanná teszi az akkor Erdélyben csatangoló hajdúkat Básta viszont megigerte, hogy ennek ellenében el fogja hagyni Erdélyt. Smith parancsnoka^7rangepan (Modrus-Meldrich) afölötti sérelmében, hogy Székesfehérvár ostromában kifejtett teljesítményei ellenere, meg mindig nem vették fel a császári sorkatonaságba, Erdélybe érkeztekor átállt Báthory oldalára. Erről, természetesen/ Smithnek, aki nem tudott magyarul, nem volt tudomása. így hát ez év tavaszan Báthory oldalán, a hajdúk elleni hadműveletekben vett részt. A “True Travels” c. m'úveben igy ir a hajdúkról: “Valának pedig köztük sokan törökök, sokan tatárok, de leginkább banditák, renegátok.” Ezek a megállapítások azokban az időkben sajnos helytállóak voltak. Mint tudjuk, a hajdúk eredetileg a balkánról a török elöl Erdélybe es Magyarorszagra menekülő férfiak, katonák voltak, akikhez később csatlakoztak a magyarországi török megszállás elől menekülő magyarok is. A hajdúk elnevezes magabaveve is szláv eredetű. 1602. nyaran a hajdúk megzabolázasa után, Báthory ismét a törökök ellen fordult és e hadjáratban történt az egyik város, valószínűleg Gyula- fehervar ostrománál, a hires párviadal, melynek folyamán John Smith három törököt megölt, s levágott fejüket buszken felmutatta a fejedelem előtt. Resztvett a tövisi csataban is 1602. júliusában, ahol Basta hadai legyőztek Székely Mózes fejedelmet és végül 1602. nov. 18.-an egy török-tatar csapat ellen roman földön vívott ütközetben fogságba esett, melyből egy ev múlva szabadult ki. Sok hanyattatas után Orosz-es Lengyelországon keresztül ismét Erdélybe jutott, ahol régi bajtársai nagy örömmel fogadtak, annyira, hogy a mi Smith kapitány barátunk mar annak a gondolatával foglalkozott, hogy letelepszik magyar földön. De Erzsébet királynő 1603-ban bekövetkezett halalanak hire felélesztette benne a honvagyat es tálán a kalandvagyat is, s visszatért szűlohazajaba. Útközben hazafele azonban felkereste Báthory Zsigmond fejedelmet annak oppelni birtokán. Báthory nagyra- becsulte a fiatal angol katonát és elismerésként fejedelmi oklevelet adott neki 1603. december 9.-en a címer viseléséhez; hogy ugyanakkor magyar, illetve erdélyi nemesseggel is felruhazta-e John Smith kapitányt, az vitatható. A Pallas Lexikon 1893-ban megjelent 15. kötete Smith “Janos”-ról szóló cikke igy ir erről a kérdésről:------------ - 7 - —— f -- f “Magyarországot legjobban érdekli utazásainak, kalandjainak és megfigyeléseinek igaz leírása Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában. Sokat beszel ebben hazánkról is, hol 1603-ban állítólag nemességet kapott.” Három és fel évvel azután, hogy elhagyta Magyar- országot John Smith 145 angol kivándorolttal Amerika partjara lepett, megalapította az első angol gyarmatot, Virginiát es e tettevei új fejezetet nyitott a világ történelmében! * * * John Smith életenek egyes részletei, mint például a Pocahontas indián királylánnyal való szerelme, valamint magyarországi haditettei fölött, kezdettől fogva roppant vita támadt, amelynek hullamai napjainkig is alig ültek el. Senki nem vonja, nem vonhatja ketsegbe Smith kapitány erdemeit Virginia megalapítása e’s a legnehezebb időkben való megmentésével kapcsolatban. De erősen vitatták önéletrajzának Magyar- országra vonatkozó részletei hitelességet. Különösen azóta, hogy egy Kropf Lajos nevű Angliában élt magyar mérnök egyenesen szélhámossággal, Háry Jánoskodással vádolta meg John Smith-et. Kropf Lajos felszínes műveltséggel rendelkező egyen volt, aki történelmi szakértőnek adta ki magát es tekintve, hogy nem volt, aki annakidején megcáfolja fontoskodó állításait, befolyásolt sok amerikai es angol történetírót. így hát napjainkig egyes szakértők fenntartással kezelték John Smith Magyar- országra, Erdélyre vonatkozó történelmi és önéletrajzi feljegyzéseit. A magyar származású, kiváló amerikai profesz- szornak, Polanyi Striker Laurának, valamint egy Philip Barbour nevű történet “kutatónak az erdeme, hogy kellő ertekere, tehat nullára szállitatták le Kropf Lajos gunyoros kommertáiját John Smith- ről, amely eredetileg a Turul c. magyarországi fo* lyóirat 1888.-Í évfolyama 164-168( oldalán jelent meg. E két nagy tudós pontról pontra bebizonyította John Smith csaknem minden állításának hitelességet. Beismerték természetesen azt, hogy egy önéletrajzban fordulhatnak, mindig is fordultak elő pontatlanságok. Smith esetében már csak a magyar nyelv nem ismeréséből (esetleg hiúságból is fakadó pontatlanságok, elírások, túlzások. De lényegében John Smith igazat irt. “Nemcsak, hogy nem lepett le John Smith kapitány a történelmi tényék ösvényéről — Írja Prof. Polányi Striker Kropf Lajosról irt cikkében, a Virginia Magazin of History 1958 jul. számában—hanem ö volt az, aki a True Travels-ben rávilágitott Magyarország és a magyar protestantizmus keserves sorsára, 1601. vallási és alkotmányjogi küzdelmeiben, mint ahogy ö volt az, aki leírta az 1602. esztendő három hadjáratát: a hajdúk által pusztított, a birodalom áltál levert es a tatárok által fenyegetett Erdélyben. Smith kapitány Írása ma forrásúm mindazok számára, akiket komolyan erdekel Erdély történelme.” Polanyi Striker professzor továbbá idézi Benda Kálmán megállapítását a Századok 1954. száma 708-709,oldalán: “Magyar történészek szamára busásán kifizetődik Smith kapitány emlékiratainak tanulmányozása, ha uj bepillantást, szint, ismeretet akarnak nyerni a kor történelméről.” Úgy Barbour, mint Polanyi Striker professzor messzemenően tanulmányoztak nemcsak a mai, hanem a múlt századok történetiróinak, mint Szamos- közy, Istvánfy, Bethlen hasait is. Ugyanakkor felhasználtak Dr. Franz Pichler, a graci volt császári oklevéltar igazgatója kutatásai eredményeit is. Pichler ellenőrizte nemcsak a graci, hanem a becsi, müncheni, romai, budapesti es Mariboi;jugoszláviai okleveltárak, hadtörténelmi múzeumok, valamint a budapesti Nemzeti Muzeum okleveltárát is mindenütt adatokat gyűjtve John Smith leírásainak és feljegyzéseinek ellenorzesere.Dr. Pichler odaigment, hogy néhány évvel ezelőtt cserkészek segitségeVel ellenőrizte, lehet-e fáklyás fényjelzésekkel hét mérföld távolságra jelt adni, miként azt John Smith , tette Alsolendva ostrománál. Igenis lehetett! Az angol történetírók és meglepetésszerűen Polányi Striker professzor is képtelen választ adni John Smith életenek két nagy rejtélyére: hogy van az, hogy ez az ember, akit Báthory Gyulafehérvár előtt a törökökkel vívott párbaja után őrnaggyá léptetett elő, akit Virginiában a gyarmat elnökének választottak, es akinek az angol király “Uj Anglia admirálisa” rangot adományozta, mindig csak “kapitányként” irta ala nevét és tett Önmagáról említést. Es az is rejtély szamukra, hogy a sok kitüntetés es elismerés ellenére, amelyet ezernyi teljesit- mennyel telt élete folyamán nyert, halálos ágyán egy magyar fejedelem által adományozott címert szorított szivéhez! Szamunkra, magyarok számara, nincs ebben semmi rejtély. John Smith elete tavaszan lépett először magyar földre, lattaa magyar eget, a magyar földet, evett magyar búzából sült kenyeret, ivott magyar földből fakadó vizet. Túl volt már akkor a kora ifjúság mámorán, de még tele volt minden külső benyomás iránti fogékonysággal. Es pont ebben az időszakban valósította meg élete első ábrándját: harcolt a jo ügyért, a szabadságért. Es e harcban magyar földón érte az első nagy kitüntetés, a kapitányi rangra emelés. Ezt az érzést, mikent az első szerelmet, nem lehet soha elfelejteni. Szerezhetett, es szerzett is kitüntetést garmadával, de az ö számára, a kapitányi rang idézte fel elete első nagy “szerelmet,” mar csak annal is inkább, mert más szerelme valóban nem is volt: John Smith soha nem házasodott meg. Ugyanígy értelmezhetjük ragaszkodását a Batho- rytol kapott magyar címerhez is. Az volt számára a pergamentbe,de végeredményben a történelem soha nem halványuló lapjába vérrel irt bizonyitékaannak, hogy hőskent harcolt a zsarnokság elleni küzdelemben. A levágott három török fej szamara szimbóluma maradt mindvégig e küzdelemnek. E levágott három fő talán a szabadság háromszavas jelszavára emlékeztette, valahányszor rája nezett: “Sic Semper Tyrannis!” Véletlenség-e, hogy az altala alapított gyarmatnak, Virginiának ez lett a jelszava? Miként a cikksorozat elejen említettem, John Smith a vasmegyei Körmenden kapta meg a kapitányi elolepteteset. Ott volt a császári hadak egységének főhadiszállása 1601-ben. Feltételezhetjük, hogy a főhadiszállás az ottani Batthanyi kastélyban volt. A kastélyról az utóbbi evek folyamán véghezvitt ásatások bebizonyították, hogy a 16. 17. szazadban erődítmény volt.Tehát még ez is alátámasztja Smith irasainak hitelességet. (folytatás az 5. oldalon) 4_