Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-28 / 46. szám
Thursday, Nov. 28. 1974. A Mars-glóbusz A 4650 kg-os Mars—3 szovjet automata űrállomás A „vörös bolygó" titkai Az utóbbi években a Hold és a Venus után a Mars-bolygó lett a csillagászat harmadik „kedvence”. A Mars tulajdonképpeni „ostromát” 1965-ben kezdték meg a kutatók, ekkor jutott el a bolygó közelébe a Mariner—4 amerikai űrszonda. amely összesen 21 felvételt készített a Mars felszínéről és továbbított a Földre (az 1962-ben indított Mars—1 és az 1964-ben fel- lőtt Mariner—3 marsrakéták kezdeti próbálkozások voltak, útjuk nem járt számottevő eredménnyel). Időközben nemcsak újabb felvételekkel, hanem értékes mérési eredményekkel is gazdagodott a csillagászat információtára. A bolygó legutóbbi „látogatója” a Mars—6 szovjet űrkutató állomás volt, amelynek sima leszállást végrehajtó egysége minden eddiginél értékesebb információkkal szolgált. AMIT MÁR RÉGEN TUDUNK A Mars belülről kifelé haladva a bolygórendszerünk negyedik tagja. A Naptól átlagosan 228 millió kilométer távolságban közel köralakú pályán kering. Legnagyobb földközelsége 15-17 évenként következik be, ekkor 55-57 millió kilométerre van a Földtől. Keringési ideje majdnem kétszer annyi, mint a Földé: 687 nap. Tengelye körül alig valamivel több idő alatt fordul meg, mint a Föld. A Mars, méreteit tekintve, közbenső helyet foglal el a Föld és a Hold között: átmérője kb. 6800 kilométer, 'fele a Föld átmérőjének és kétszerese a Holdénak. Felszíne alig nagyobb, mint a Föld felszínének negyede. Tömege a Föld tömegének tizedrésze, ami azt jelenti, hogy a Marson minden tárgy két és félszer olyan könnyű lenne, mint a Földön. ELKÉSZÜLT A MARS-GLÓBUSZ Az amerikai Mariner—9 automatikus űrlaboratórium 1972-ben öszszesen 7300 jóminőségű fényképfelvételt készített a Mars felszínéről. A Földre továbbított képeket megfelelő sorrendben egy 1,8 méter átmérőjű gömb felületére ragasztva elkészítették a Mars-glóbuszt, ami óriási előrehaladás a bolygó kutatásának a történetében. Kiderült, hogy a Mars felszíne bizonyos mértékig jobban hasonlít a Hold felszínéhez, mint a Földéhez: ki- sebb-nagyobb kráterek tömegét fedezték fel rajta. A Mars felszínén három fő tájtípus különböztethető meg. Egyes területeket meteorok és kisbolygók becsapódásából származó kráterek borítanak. Másutt igen magas, vulkanikus eredetű hegycsúcsok magasodnak, meredek lejtőkkel. A hegyek közül feltűnően kiemelkedik a Nix Olympica nevű, több mint 20 000 méter magas csúcs. A harmadik tájtípus az a mintegy 1600 kilométer átmérőjű, jobbára sík terület, amelyen sem kráter, sem más jellegzetes domborzati egyenetlenség nincs. A mélyreható tektonikus folyamatok több tízmillió évvel' ezelőtt mentek végbe a Marson, vélik a tudósok. Mintegy 25 000 évvel ezelőtt még folyóvizek töltötték ki a ma üres medreket. Akkoriban melegebb lehetett a bolygó éghajlata, s a légkörben jelentős mennyiségű oxigén volt jelen (ma csaknem teljes egészében széndioxid tölti ki a földinél százszorta ritkább légkört). HOVÁ LETT A VÍZ? Felmerül a kérdés: honnan keletkezett a víz és hová tűnt el, miért víztelen ma a Mars, és csakugyan nincs-e rajta víz? A víz valószínűleg az egykori vulkanikus tevékenység kapcsán, gázokkal együtt tört fel a bolygó felszínére. Mivel a Mars légköri nyomása mellett a víz fagypontja mínusz 70 C° körül van, nincs kizárva, hogy a felszín alatt, az örökké átfagyott rétegekben még ma is jelentős vízkészletek vannak. Am ha ez vízgőz formájában a felszínre jut, a vízmolekulák a Nap hatására hidrogénre és oxigénre bomlanak szét, és minthogy a Marsnak kicsi a vonzereje, eltávoznak a világűrbe. E folyamat révén — a számítások szerint — még ma is naponta kb. 390 tonna vizet veszít a Mars. Az élet magasabbrendű formái jelenleg aligha lehetségesek a Marson, de az alacsonyabb rendű szerves élet lehetőségei nem kizártak. A következő években nyilván ez lesz az űrkutatási programok egyik fő témája, különösen azután, hogy a Venuson — a magas nyomás és hőmérséklet miatt — kár is lenne keresni az élet nyomait. A TITKOK TOVÁBBI „OSTROMA” A marsi élet kérdésére a szovjet tudósok a bolygó felszínére küldendő biolaboratóriumok méréseitől várnak végleges választ. Emellett olyan űrkutató eszközök útnak indítására is sor kerül a jövőben — talán még ebben az évtizedben —, amelyek talajmintákat hoznak a Marsról a Földre. A szovjet űrkutatás hosszú távú Mars-terveiben terepjáró kutatójárműveknek — „Marshodoknak” — a bolygó felszínére való eljuttatása is szerepel. Ezeknek a távirányítása hallatlanul nehéz feladat lesz majd, hiszen egyetlen rádiójel 30 perc alatt teszi meg a Mars—Föld és a Föld—Mars közötti utat. Az Egyesült Államok kutatói a Viking-program keretében indítanak újabb akciókat a Mars titkainak felderítésére. 1976 nyarára két tudományos kutatóállomást érkeztetnek a bolygó felszínére, amelyek sokféle mérési adatot továbbítanak majd folyamatosan a Földre. A kutatóállomásokat 300 méter átmérőjű (!) ejtőernyővel szándékoznak sértetlenül „ráültetni” a Mars egy előre meghatározott sík részére. A „vörös bolygót” minden bizonnyal szovjet—amerikai vegyes személyzetű, közös építésű űrhajó keresi majd fel először — de csak jóval 1980 után. Milyen meleg van Í0 kilométerre a föld alatt'?1 Mar régen tudjuk, hogy minél mélyebbre haladunk lefele a földkéregbe, annal nagyobb a meleg. Ennek az az oka, hogy a föld belsejében radioaktív anyagok találhatók, amelyek szakadatlanul bomlanak és eközben meleget fejlesztenek. Hogy több kilométernyi mélységben pontosan mennyi a hőmérséklet, arról sokáig kevés adatunk volt, mert nagyon kicsi volt azoknak a mély bányáknak es mély kutaknak a száma, amelyek ilyen mélységig lenyúlnak. Mióta azonban a kőolajipar öt kilométernél mélyebb kutakat is fúr, azóta mind több adat gyűlt fel a nagy mélységekben uralkodó hőmérsékletről. A legmélyebb fúrások jelenleg körülbelül tíz kilométer mélységnél tartanak. Ebben az óriási mélységben kőolaj már nem igen fordul elő, de értékes földgázlelőhelyek találhatók. A gázkutakba villamos műszereket bocsátanak le, amelyek megmérik a kút hőmérsékletét. A legmélyebb kutakban 250 Celsius foknál magasabb hőmérsékleteket találtak. A világ legmelegebb kútja Texas állam délnyugati, részében van. Ennek legmelyebb pontján 290 fokos meleget észleltek. Mükincsrablás A műtárgyak lopását és külföldre csempészését — amely az utóbbi néhány évben nagyon elszaporodott szerte a világon —, uj “intellektuális” bün- cselekményhullámnak nevezi a nyugati sajtó. A Thé Financial Times cimú angol lap beszámolót közöl ezekről a bűncselekményekről. A cikk adatokkal is szolgál: Olaszországban több száz oldalas katalógus sorolja fel az ellopott müértékeket, amelyeket főleg Svájcba csempésznek és ott adnak el. 1957-1965 közötti nyolc évben mintegy 4900 mutárgylopást jelen tettek be, 1972-ben pedig 4600- at. Franciaországban 67 műzeum, 131 vár, 212 templom és 130 ezer magánszemély az eddigi károsult. A Die Wahrheit cimu nyugat-német lap felhívja a figyelmet, hogy “a köböl, nemesfaból, elefánt- csontból, értékes fémekből készült, sok esetben értékes drágakövekkel gazdagon feldiszitett világhírű indiai kulturális es művészeti kincsek, a régi Hindusztán magas színvonalú kultúrájának és civilizációjának tanúi veszélyben vannak. Azok a köböl és különböző nemesfémekből készült Buddha-szob- rok, amelyeket Nawadah templom-körzetéből az utóbbi öt évben elloptak, mintegy tízmillió rúpia értékűek voltak. Kellemetlen meglepetésben volt része az Egyesült Államok indiai nagykövetének — irja a lap —, amikor a Bostoni Szépművészeti Műzeum egyik kiállításán tizenkét értékes bronz Buddha-szobrot, fedezett fel, amelyeket évekkel ezelőtt egy indiai archeológiái múzeumban csodált meg. Amikor utána érdeklődött a dolognak, megtudta, hogy a szobrokat ellopták, majd az Egyesült Államokba csempészték, és ott két ismert műkereskedő vette meg azokat, és 2.4 millió rúpiáért adták el a múzeumnak. • * — 215 ország tagja a nemzetközi Postai Uniónak, s a testület legutóbbi statisztikája szerint a tagor - szagok evente csaknem 10 ezer különféle belyeget es 600 belyegblokkot adnak ki. Azt is közli a statisztika, hogy világszerte körülbelül 200 millió ember foglalkozik bélyeggy’újtessel, tehát a filatélia a foldkerekseg egyik legnépszerűbb hobbyja. ’ -áoqio e n*»fp ,jia!tax ftiae oyistoqiD .-AMERIKAI MAGYAR SZÓ 8 — VÁMMENTES IKKA-CSOHAGOK FÓÜGYHÖKSÉíE I KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK V.S. RELIEF PARCEL SERVICEI Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 Igazgató: M. BRACK REICH j Bejárat 1545 Second Avenue Jj .............................................................................................................................. wrmmmmm
