Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-01 / 29. szám
A Thursday, Aug. 1. 1974. óhaza ÖSSZEÜLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS BUDAPESTEN HM ÉDES mi ANYANYELVŰNK Jobb? Inkább jó? Inkább jobb? Kosztolányi Dezső irta egyik anyanyelvi cikkeben, inkább csak a toliforgatókhoz intézve szavát: „Valamennyien a nyelv munkásai vagyunk. A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek, az Írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk- e, hogy ez a fegyver minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb es élesebb legyen?” De bizonyosan Kosztolányi maga is még általánosabban értette intelmét. Hiszen a mai társadalomban a nyelv mindenkinek segítője (vagy hátráltatója): a dolgozónak szerszáma, mely megkönnyíti (vagy nehezíti) mindennapi munkáját, a szellemes, csattanós fogalmazás megédesíti a tréfát szórakozás közben, s még a tarsas sportok, játékok örömét, a kártya izgalmát is betetőzi egy-egy találó „bemondás”, nemegyszer feloldva a túlságos feszültséget. De vajon megvan-e bennünk a Kosztolányitól közös érdekünk-nek mondott anyanyelvi gondosság és felelősségérzet? Nyelvünk kevés szóval is sok vonatkozást tud kifejezni. Ismét iró — most Nemeth László — szavaival: „Sok olyan tömörítő szerkezete van a magyar nyelvnek, amelyet nem használunk ki eléggé. Neveltünkben: milyen grammatikai remeklés van egy ilyen alakban. Ha valaki tanulmányt ima a nyelvek sűrítő vívmányairól; bele kéne venni.” Most mégse ezekről a bonyolultabb tömöritő- suritő alakulatokról beszéljünk, hanem egy viszony- - lag egyszerűbb jelenségről, amelynek tömörítő értékét manapság egyre kevésbé használjuk ki, veszni hagyva a kifejezés élességét és fényességét. A tolda- lékoló és a körülírt fokozás újabb alakulásáról s a kettő értelmetlen keveréséről szeretnék szót ejteni. A magyar a fokozást általában a szóhoz fűzött toldalékkal végzi: erős-erósebb-legerősebb (nyoma- tékositva: legeslegerősebb). Csak az igékhez kapcsolódik mindig az inkább, jobban, leginkább stb. fokhatározó, pl. jobban kedveli, leginkább megfelel. Ez utóbbi kifejezési mod persze a melléknévi igenevekre is kiterjed, amig többé-kevésbe melléknévvé nem lesznek: (a sportot) jobban kedvelő, a leginkább tetsző (öltözék), de már toldalékkal, tömören mondjuk: megfelelőbb, legmegfelelőbb, fáradtabb, legszemenszedettebb. Es persze van egy közbülső sáv, amelyben a maga helyén mindkét megoldás helyes lehet: egy szórakoztatóbb vagy (engem) jobban szórakoztató (film), a legérdeklödöbb vagy a leginkább érdeklődő (fiatalok). Korunkban azonban nem egy alkalmi vagy hivatásos tollforgató röstellni látszik, hogy pusztán tol- dalékos alakot használjon. A leginkább ráfizetéses mégiscsak jobban mutat — úgy véli —, mintha csupán igy mondana: a legvesztesegesebb. Van alkalmi nyilatkozó, akinek — ha a rádióban, tévében elkapja a mikrofonláz — nincs legkedvesebb, csak leginkább kedves Írója, énekese, nem egy sportoló is szívesebben beszél inkább gólképes, mint gól- kepesebb csatárról. Mi ösztönözheti mégis a magyarul beszélők, irok nem kis hányadat, hogy a tömörebb, egyszerűbb, magyarosabb fokozást (Kosztolányi zengöbb, fényesebb, élesebb szavait) az oldottabb, körülíró, erőtlenebb szerkezettel váltsák fel? Először is egypár ismert világnyelv formáinak tudatos vagy öntudatlan utánzása. Másodszor az a fontoskodó, nehézkes (folytatás a 6.oldalon)'•’•’•’•'‘'•’• *'• Junius 27.-én megkezdődött az országgyűlés nyári időszaka. Az ülésén megjelentek a kormány tagjai, a Budapesten akkreditált diplomáciái testületek vezetői és tagjai, Magyarországon látogatóban lévő Mongol Nepköztarsasag vezetői, akiket az ülést megnyitó Apró Antal, az országgyűlés elnöke, külön is, meleg szavakkal üdvözölt; majd megemlékezett a nemreg elhunyt kormány tagokról,Komócsin Zoltánról, Dr. Csanádi Györgyről és Nagy Miklósról, mint az ország fájdalmas veszteségeiről. Méltatva érdemeiket, az országgyűlés egy perces felállásával adózott emléküknek. A nyári ülésszak tárgysorozatát 3 pontban állapítottak meg. 1. ) A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végrehajtásiról szóló törvényjavaslat. 2. ) A könnyűipari miniszter beszámolója különös tekintettel a ruházati, a cipőipar, a bútoripar és a nyomdaipar rekonstrukciójára. 3. ) Interpellációk. A költsegvetes végrehajtásáról szóló' törvényjavaslat tárgyalására Faluvegi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy 1973-ban a népgazdasági terv rendkívül eredményes volt. Az állami költségvetés egyensúlya jobb az előirányzottnál. Az összes bevétel 10 %-al emelkedett, 230.6 milliárd forint volt, a kiadás 232.4 milliárd forint, aminek különbségét hazai forrásból pótolták. A vállalatoktól es szövetkezetektől származó befizetések a számítottnál nagyobb arányban, 12 %-al növekedtek. Magyarországon nem voltak komoly áremelkedések. A világpiaci árak hatalmas áremelkedését azonban Magyarországnak is figyelembe kell vennie, amennyiben az energiahordozók, a kohászati termékek, a vegyiipari és más alapanyagok árai rendkívüli módon emelkedtek a világpiacon és érzékenyen érintik a termelési arakat. így néhány terméknél a kormány megbízásából az űrhatóságok vizsgálják, hogy milyen mértékben kell esetleg a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzák, hogy milyen jövedelemnövelő intézkedésekre lesz szükség a munkások, az alkalmazottak, a nyugdíjasok, járadékosok és a gyermekgondozási segélyben részesülök bére és járandóságai arányos növelésére. A negyedik öteves tervben jóváhagyott életszínvonal teljesitésétalapvetö feladatnak tekintik. A személyi jövedelmek a múlt évben 9 %-al emelkedtek. A lakásviszonyok javítását egyik főfeladatnak tekinti a kormány továbbra is és hatalmas Összegeket fordítanak építkezésekre, valamint az egészségügyi és szociális ellátásokra. A pénzügyminiszter expozéját vita követte és egesz napon át tartottak a hozzászólások. Kisgergely Lajos (Veszprém megye), Jeszenszki Gábor géplakatos (Szabolcs-Szatmár megye),Szemerits Ferenc- né termelő': szövetkezeti tag (Gyór-Sopron m.), Kla- ukó Mátyás (Békés), Pusztai Lászlóne (Heves m.), Molnár István (Bacs-Kis-Kun m.), Rétéi Lőrinc (Komárom m.), Dr. Bognár Ferenc (Borsod m.), Dr. .Dömötör János (Csongrád m.) stb. stb. szóltak a koltsegveteshez. Az első napi tanácskozás a pénzügyminiszter zárszavaival ért véget. KESERŰ JANOSNE MINISZTER ASSZONY BESZEDE A miniszter asszony elmondta, hogy a könnyűipar félmillió dolgozót foglalkoztat. Termékeik 25 %-át exportálják. Ebben az ágazatban dolgozilrűz iparban ^foglalkoztatottak egyharmada, a nők 45 %-a. 40% 30 éven aluli. Az 1971-es kedvezőtlen ev ellenere az utóbbi időben a könnyűipar már meghaladja a tervezettet. Ma már lehetővé vált a lakosság jobb ellátása könnyűipari termékekkel. Az elmúlt három ev alatt a lakosság 20 %-al többet vásárolt, különösen azokból a termékekből, ahol árcsökkentések voltak. Ez egyedül 2 müliard forint megtakarítást jelentett a lakosság reszere. Az áruvalasztás erősen bővült. Szerepe volt az importnak is, de a forgalom 90 %-a mégis hazai termékekből származott. A bővülő’ es korszerűsített termelés lehetővé tette nemcsak az export javulását, de a hazai jobb minőség es bővebb választási igények kielégítését is. A miniszter asszony beszámolt arról, hogy a jövő év végéig 30 milliárdos beruházást terveznek, ami azt jelenti, hogy a szövőgépek 60 %-a automata, könnyen kezelhető gép lesz. A ruházati ipar egesze számára korszerűségre törekednek. A bútoripar beruházása mar befejeződött. A termelés itt 50 %-al emelkedett. A papíriparban is jelentős volt a rekonstrukció. A nyomdaiparban viszont meg sok a tennivaló, a gyors könyvgyártás meg sok gépcserét igenyel, de itt is folyamatban van a rekonstrukció. A termelésben nagy szerepűit van a gépeknek, de még nagyobb a gépeket működtető embereknek — mondta Keserű Janosné. Többségben nők dolgoznak a ruha- és textiliparban. A nagy üzemekben korszerű a technika, jó a munkaszervezés, a szociális ellátottság, az üzemegészségügy, a munkavédelem; a kisebb tanácsi es szövetkezeti ipar még sok kívánni valót hagy maga után. Előnyös viszont részükre, hogy többnyire egyműszakon dolgozhatnak. A munkaerőhiány főként Budapesten, Szegeden, Sopronban, Győrött komoly probléma es nem igen lehet számítani növekedésre e tekintetben. így csupán a jobb szervezés, a korszerüsites i segíthet. A miniszter asszony kiemelte, hogy az elmúlt három évben lényegesen emelkedett a nyersanyagok beszerzési ára. Azért, hogy a vállalatok ne hárítsák az áremelkedéseket a fogyasztókra, — párt és kormányhatározatoknak megfelelően — a költsegvetes megtéríti a vállalatoknak az árnövekedés nagy részét. Ebben az evben csak a könnyűipari nyersanyagokat érintő ártámogatás meghaladja az ötmüliardforintot. A miniszter asszony beszámolóját vita követte, amelyhez Csepanyi Sándor (Borsod m.), Csapó Ja- nosne (Tolna m.), Bata Janos (Pest m.), Fegyveres István (Vas m.), Kosztolanczi Janosne(Somogy m. varrónő), Lendvai Miklós (Zala m.), Zsigmond Géza, Újhelyi Sandorne, Krasznai Károlyne, Horvath István, stb. képviselők szóltak hozza. Végül Keserű Janosné válaszolt az elhangzott vitákra es kérdésekre. Ezeket az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Két interpelláció hangzott el. Milován Ildikó, a Budapesti Vegyiművek laboránsa a szellemi es testi fogyatékos gyermekek képzése ügyében interpellált az oktatási miniszterhez. Erdélyi Sandorne, a Szerencsi Csokoladégyar munkása a vidéki pedagógus- és orvoslakások - bére miatt interpellált az építésügyi es városfejlesztési miniszterhez. Mindkét miniszter válaszolt az interpellációkra és válaszukat úgy az interpellálok, mint az országgyűlés elfogadta.
