Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-11-14 / 44. szám

Thursday, Nov. 14. 1974. A magyar mezőgazdaság Utazták nélkül it I r» Sok szóbeszéd hangzott mar el a magyar mező- gazdaságról. Olvashattunk cikkeket külföldi lapok­ban, amelyek a szocialista átalakulás után egyszerű­en elparentálták. Idehaza viszont olyanok is akad­tak, akik azt mondták, mar csak néhány esztendő es mezogazdasagunk a világ élvonalába kerül. Akik meghúzták a lélekharangot, jócskán tévedtek. Ám azok is csalódtak, akik azt hittek, hogy a nagy­üzemmé formálódás másnapján rögtön csodák tör­ténnék. De hat csodák nincsenek. Sikert csak a szí­vós, kémény munka tud teremteni. Ebben az utób­bi evekben nem is volt hiány. Az eredmeny sem maradt el. Tekintsük at tehát a mai helyzetet, es nézzük meg, most mar illúziók nélkül, hol tart jelenleg a magyar mezögazdasag. Kezdjük tálán a számokkal. Az 1961-965-ig tar­tó második ötéves terv előirányzata az volt, hogy a mezőgazdaság brutto termelese az előző öt evhez képest, 22.6 százalékkal növekedjék. Ezzel szem­ben a teljesítés mindössze 8.4 százalékos volt. A harmadik ötéves tervidőszakra előirt 15 százalékos növekedés viszont mar 15.6 százalékra teljesült. A negyedik óteves terv első két esztendejének ke­pe: 1971-ben 101.2, 1972-ben 101 százalék. Az eredmények tehát impozánsak. Különösen akkor, ha az 1972. évi súlyos aszályt is figyelembe vesszük. Mégis: 1972-ben a kalászosok termése 5.6 millió tonna, vagyis 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A búzatermés atlaga különösen szembeszökő. 1973-ban kereken 4.5 millió tonna búzát takarí­tottunk be, s ez egymillió tonnával haladja meg az utóbbi öt év átlagát. A hektáronkénti termesátlag tavaly búzából 34.7 mázsa volt. Remény van arra, hogy az 1974-es esztendő közel hozza az átlagot a 40 mázsához. S az aszály nem győzött az őszi éré­sű növényeken sem. 1973-ban az előző évi jo ter­mést is túlhaladták. A kukorica termésátlaga elerte a 40 mázsát. Még néhány sokatmondó tény. Az elelmiszer- gazdasag külkereskedelmi merlege hosszú ideje po­zitív egyenleggel zárul. 1960-ban egymilliard száz- harminchat millió devizaforinttal haladta meg a ki­vitel a behozatalt. 1971: harommilliardos behoza­tal, 6.6 milliárdos export. 1972-ben, 1973-ban, ha nem is sokkal, de az egyenleg tovább javult. Hadd tegyük mindehhez hozzá — elgondolkoz­tató, sok következtetésre okot adó tény —, hogy ma a magyar mezőgazdaságban 700 ezerrel keveseb­ben és félmillió hektárral kisebb területen dolgoznak^ mint 20 évvel ezelőtt. 1957-ben egy mezőgazdasági dolgozo öt ember szamára termelt élelmiszert, most kilenc ember igényét kepes fedezni. Az eredmények mögött rengeteg a munka. Meg­növekedtek a beruházások. Mig 1961-ben például egy hektárra csak 51 kilo műtrágya jutott, 1972-ben már 155 kilo. A gépesítés is hasonló eredményekkel dicsekedhet. Ma évente 6-7 milliard forintot fordit gépesítésre a magyar mezőgazdaság, amelynek je­lenlegi gépparkja 3.4 millió lóerő. Természetesen nemcsak gépekről van szó. Korszerűbb termelési módszerekről,fejlettebb öntözésről,megnövekedett szellemi erőről, az agrardiplomasok gyarapodásáról, a gazdasági reform hatóerejéről. Az elmúlt esztendőben gyorsabban fejlődött a szarvasmarha- és a sertésállomány is. Külföldről erkezett tehentörzsek is verfrissülest hoztak, igy a tejtermelés is erőteljesen növekedett. Nagy gond hazánkban a zöldsegtermesztes, noha a termelés korszerüsitese programszerűen halad. 1972-ben mar ötezer hektáron alakultak ki speci­ális gepekkel felszerelt bazisgazdasagok, s a termő­terület 1973-ra megketszereződött. Hasonlóan ja­vulás mutatkozik a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, valamint a cukorrépa es a burgonya termelésnél te. A Duna-Tisza közén jelenleg folyamatban van a szőlőtermő területek rekonstrukciója, es elkezdtek a tokaji szóloskertek rekonstruálását is. A mind fejlettebb mezögazdasag még egy gond enyhítését is előmozdítja, feloldja a feszitó munka­erő-helyzetet. Egyrészt — mikent cikkünk elején egy számadattal is bizonyítottuk — a gépesített, fejlett szocialista mezógazdaságegyre kevesebb Mun­káskezet igenyel, s ez ma, amikor a munkaerőgond igen jelentős, nem kis eredmeny. De az iparosított földművelés és állattenyésztés csökkenti a falutol való elszakadás vágyát is. S ez is nagy öröm. A fejlődés ebbe az irányba hat. A termelőszövetkeze­tek es az állami gazdasagok tavaly például 91 ezer hektáron termesztettek zárt rendszerben, ipari technológiával kukoricát es termésük 30 százalék­kal haladta túl az országos átlagot. Termelőszövet­kezeteink egesz sora fogott már Össze, hogy tejet, húst dolgozzanak fel ipari módón, gyarapítva vele a tagság jövedelmét, s elősegítve hazánkban a termek- bóséget. A magyar szocialista mezogazdasagnak — össze­hasonlítva eredményeit a világéval — nincs oka szégyenkezésre. Sikerei szepek, es van ereje, hite is, hogy beváltsa a holnap reményeit. t. HÉTVÉGÉN USZODÁBAN' TENGERPARTON SÁTORBAN ES WEEKENDHAZBAN HASZNÁLJA ON IS FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT A VILÁGHÍRŰ USA területén kapható szaküzletekben, áruházakban KELSO IMPORT, INC. 15 W 18th Street New York, N.Y. 10010 , Phone: 212 255-0099 6 AZ ELSŐ NYILVÁNOS MAGYAR KÖNYVTÁR Ebben az évben ünnepelik az első nyilvános magyar könyvtár, a Klimo püspök által 1774-ben alapított pécsi Egyetemi Könyvtár fennállásának 200. évfordulóját. Az európai hirü bibliotéka szá­mos értékes kiadványt őriz, köztük ritka középkori kéziratokat és nyomtatványokat. Ebben a könyv­tárban található — egyebek között — a XV. századi kéziratos nagykállói kódex és a Velencében nyom­tatott úgynevezett pécsi missale, valamint több más kiadvány a könyvnyomtatás kezdete utáni évek­ből, évtizedekből. A könyvtár különös buzgalom­mal gyűjtötte es gyűjti a régi magyar könyveket, s ma már mintegy 350 regi — 1711 előtt készült — müvet őriznek az ódon falak között. A könyvtár létrejöttének körülményei ismertek a pécsi püspöki levéltárban lévő dokumentumok­ból.-A nagy műveltségű Klimo György püspök, újból életre akarván kelteni a Nagy Lajos király által 1367-ben alapított pécsi egyetemet, gazdag1* bibliotékot teremtett.a leendő oktatási intézmény szamara. Ez a szándék késztette arra is, hogy a gyűjteményébe az egyházi jellegű könyvek mellett felvegyen világi kiadványokat es könyvtárat meg­nyissa a polgárok előtt. Az egyetemmel kapcsola­tos tervei meghiúsultak, viszont fennmaradt a könyvtára, amely a XVIII. századi Magyarország legnagyobb föuri-föpapi gyűjteményei közé tarto­zott. A könyvtár kezdetben a Püspökvár délnyugati tornyában működött. 1830-ban Szepesy István püs­pök felépítette a könyvtár mai épületét: a Leonar­do da Vinci utcában álló klasszicista stilusu palo­tát. 1923-ban a pozsonyi tudományegyetem Pécsre költözött, és ekkor lett az addigi püspöki könyv­tárból egyetemi könyvtár. A jubileumra kivül-belül megújul a messze földön hires pécsi bibliotéka. A Művelődésügyi Minisztéri­um másfél millió forintot bocsátott a renoválás céljára. Az évforduló tiszteletere — az ev folyamán — országos jellegű ünnepségeket tartanak Pécsett. Az eseménysorozat keretében könyvtáros vándor­gyűlésre kerül sor. A Klimo-gyűjtemén\ legszebb, legertekesebb darabjai miniatűr kiadásban megje­lennek az évfordulóra. Magyar technológiával épül a datolyafeldolgozó Folyékony cukor gyártására alkalmas üzem fel­építéséről , a technológia es a berendezések szállítá­sáról a napokban 6.5 millió dollar értékű szerződést irt alá a Komplex és az iraki ipariig) i minisztéri­um képviselője. Az üzemben — amely várhatóan 1976-ra épül fel — évi 30 ezer tonna folyékony cukrot állítanak elő lrak legfontosabb mezőgazda- sági termekéből, a datolyából. A gvar felszerelései a kisegítő berendezésekkel együtt a Komplex es a Gépexport Vállalat szállítja. A datoh afeldolgozó folyekonycukor-gyartastechnológiáját a Magyar (.li­kőripari Kutató Intézel es a Lang Gépgyár közösen dolgozta ki, s már több országban szabadalmaztat­tak. —óhaza— ÜM ÉVES 6 .

Next

/
Thumbnails
Contents