Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-14 / 44. szám
Thursday, Nov. 14. 1974.-AMERIKAI MAGYAR SZŐ 5 UJ KERESKEDELMI ÜT KÍNÁBÓL KASMÍRBA A szakadékok fölött vezető keskeny hegyi utón, amelyen Marco Polo idejétől kezdve selymet, brokátot, porcelánt es más becses árut szállították a karavánok Kináböl Kasmírba, most nagy autóforgalomra tervezett, széles, makadam utat építettek. Mióta Kina Pakisztánnal kereskedelmi szerződést kötött, minden évben, júliustól decemberig, állandó teherautoforgalom van a kínai Kashgar és Kasmírnak Pakisztánhoz tartózó részén Gilgit varosok között. Kinkből Kasmírba, ezen a régi “Selyem Ut”-on a selymen es porcelánon kivid olyan mindennapi árucikkeket szállítanak, mint ébreszto-ora, termosz palack és kék, tűzdelt, u.n. “Mao” öltöny. Pakisztánból főleg pamut-textilárut, ruhafelet, sebészeti műszereket és gyümölcsöt szállítanak Kínába. A Karakoram-hegységböl kirobbantott, néhol szakadékok fölött, néhol a Hunza-folyo mentén kanyargó utat kínai mérnökök es pakisztáni munkások , * t t » epitettek. A szeles Karakoram-orszaguton ma mar veszelytelen az utazas es sok erdekes, rendkívüli látványosságot nyújt. Gilgitbol kiindulva a maka- dám ut hamarosan megszűnik es a következő 75 merföldön, poros, törött kavicsos ut vezet, amelyen a kínai útépítők dolgoznak. Harminc merföldön at az ut hofödte gleccserek között, a Hunza folyo mellett halad. Az egyes megnevezetten, megmászat- lan hegycsúcsok húszezer láb magasságot is elemek. Karimabadból ismét makadám-ut vezet tovább, mely egy helyen olyan közel épült a gleccserhez, hogy a jéghegy hónapokig a kikövezett útra terjeszkedett. Amíg ezt a problémát megoldják, addig azon a darabon kerülő útra terelik a forgalmat. ENYHÜLÉS(DETENTE)ÉSZAKON Europa legészakibb tájékán, a Spitsbergák vidékén, gyümölcsözően folyik az enyhülés Norvégia és a Szovjetunió között. Amióta a NATO-t erős megrázkódtatás erte a Ciprusz feletti görög-török zűrzavar folytán, a NATO szövetségesek különös figyelmet tanúsítanak arra a vidékre, ahol a NATO- nak közös határa van a Szovjetunióval: Norvégiában. Nagy megnyugtatást hozott részükre, hogy Izland végül is nem ragaszkodott ahhoz, hogy USA megszüntesse a Keflavik-i támaszpontot. Mindkét fél folytat nap mint nap felderito-hadjáratot ezen a vidéken, a legmodernebb műszerek alkalmazásával. A NATO-hatalmak két évenként tartanak hadgyakorlatokat ezen a tájékon. Ugyanakkor a Szovjetunió is fokozottan fejleszti hadi támaszpontját a Kola Felszigeten, tehát saját területen, ahol jégmentes kikötök vannak. A Szovjetunió bányászati munkálatokat folytat a szigeteken, az 1920-as “Spitsbergák Egyezmény” értelmében, Norvégia fennhatóságának elismerése mellett. Norvégiának elsőrendű érdeke fenntartani a Ke- let-Nyugat-i enyhülést. Szeretné elemi a katonai műveletek csökkentését ebben a térségben, ez egyik pontja az Európai Biztonsági Konferenciának is. Közben, Norvégia kiváló kereskedelmi viszonylatokat tart fenn a Szovjetunióval. Ez év során a kereskedelem megkétszerezódese várható, amiért az érdem az 1972-ben felállított vegyes bizottságot illeti. Jelenleg a Szovjetunió nagy érdeklődést tanusit Norvégia tengeri felszerelései iránt, mint például hajoépites és fúró berendezések es jelentős megrendelések várhatók a közeljövőben. 0. TERJESSZE LAPUNKAT ELHAGYOTT VÁROS NEGEV BEN Izrael eredeti alapítóinak volt az álma, hogy benépesítik és fölvirágozta tják a Negev pusztaságát, amely Izrael területének több, mint felét kepezi. Mitzpe Ramon város benépesítése és fejlesztése volt az első lépés ebben az irányban. A bibliai Ramon-kráter tövében épült Negev-i varosnak 1968-ban már 3000 lakosa volt, akik szívesen telepedtek le ezen a magaslati levegőjű, kies pusztaságon. A fejlődésben lévő, lakosai számára jó kilátásokkal kecsegtető város azonban az 1967 -es háború után hirtelen hanyatlásnak indult. Az izraeli kormány ugyanis minden figyelmet aGolan-fennsik, a Szinai-felsziget es a Jordán-folyó nyugati partjainak területeire fordította s ezeknek fejlesztésére, benepesitésere helyezte a fösúlyt. Mitzpe Ramon stratégiai jelentősége egyik napról a másikra megszűnt. A város megkerülésével epitettek uj utat Beersheba és Elath között, s ezzel a város egyszerre másodrendű lett. Egymásután zártak be az azelőtt a kormány által támogatott gyarakat, beköszöntött a munkanélküliség és a lakosok kezdtek máshova vándorolni. A leromlott körülmények között éló megmaradt lakosság szeptemberben 24 órás éhségsztrájkot tartott Mitzpe Ramonban. Az 1700 főre csappant lakosság, gyermekek,és felnó'ttek a félig kihaltváros utcain töltöttek a napot. Ezzel a tüntetéssel reméltek magukra hívni a kormány figyelmet, amely eddig többszőr tett Ígéretet, de semmit nem tett a leromlott város megsegítésére. * 1 2 3 4 5 6 EHEZOK ES A ROMAI KONFERENCIA (folytatás a 3. oldalról) 1. ) A hadikiadások csökkentése és az így megtakarított összeg egy hányadának az éhezők részére vásárolt élelmiszerre költésé. 2. ) A nagy földbirtokosok szubvenciójának megszüntetése, amit azért kapnak, hogy NE TERMELJENEK. 3. ) Az ország minden bevethető területének fel- használása gabona, szójabab és más termekek terme- lesere. 4. ) A mezőgazdasági gepeket gyártó üzemekből elbocsátott munkások ismételt munkába állítása. E gyarak gyártmányait a fejlődő országok rendelkezésére kell bocsátani. 5. ) Újabb műtrágyagyárak építésé. Ezek termékeit szintén a rászoruló országoknak kell eljuttatni. 6. ) Intézkedéseket kell hozni, hogy mérges vegyszereket ne alkalmazhassanak. E lepesek sokkal több eredményt hoznának az éhező milliók reszere és ugyanakkor segítenénk a fejlődő országokat, hogy a jovoben saját erejűkből - a fejlett országok segitsegevel — legyenek képesek megtermelni a lakosság részére szükséges élelmet.
