Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-14 / 44. szám
a . AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 14. 1974. MEG EGY ILLÚZIÓ VEGE A kimúlt, megbukott, leleplezett ideálok után talán csak egy maradt, amely világszerte megőrizte erkölcsi tekintélyét: a Nobel-dij. Bar születése nem volt egészen hibátlan, tekintve, hogy a testület, amely a dijakat odaítéli és a pénzjutalmakat kiosztja^ világ egyik lefnagyobb hadianyag-gyárosa- nak, Nobel Alfrédnak alapitvanya, a világ megbecsülte érvelését, hogy miután a pusztító dinamitot feltalálta és gyártotta (persze ne felejtsük el, ez békés célokat is szolgál), élete végén az ebből szerzett vagyont a nemzetek egyetértésének, békés versengésének szolgálatába állította. Elvégre Andrew Carnegie, az amerikai ipari kapitalizmus megteste- sitöje, miután a világ akkori legnagyobb vagyonát összeharácsolta, ugyancsak a haladás, a beke szolgálatába állította élete végen vagyonát; sajnos, a vagyon keletkezesének módja megbosszulta magat: sok dicséretes tudományos es szociális munka mellett, a Carnegie-alapitvány százmillió dollarai végűi is elsősorban az amerikai imperializmust, majd a hidegháborút szolgálták. De a Nobel-dijról ilyet nem lehet állítani. A dij birtoklása az egyetlen cim, amit jobbról es balról, nyugaton és keleten büszkén visel mindenki (vagyis vigyázzunk: majdnem mindenki •* Sartre visszautasította] és minden nemzet büszke a maga Nobel- dijasaira. J , , p f Méltán buszke, mert ha a fizikai, vegytani, élettani es orvosi dijak viselőiről nem tudja a laikus mindenkor megállapítani, valóban ök voltak-e a legérdemesebbek (sok elhanyagolt, mellőzött tudóst lehet említeni, akik egyaránt méltóak lettek volna a díjra), a tudomány legnagyobb nevei szerepelnek a díjazottak között: Curie, Pasteur, Einstein, Ramsay, Joliot, Pauling, Behring, Banting, Szent-Gyor- gyi, Fleming és a többi. De egyes szakértők ezekről a dijakról is azt állítják, hogy a svéd akadémia nem volt mentes politikai szempontoktól, a díjazottak kiválasztásakor: az újabb évtizedekben úgy látszott, előnyben részesítettek az angolszász — elsősorban Egyesült-Allamok-beli — es skandináv tudósokat, más kisebb nemzetek,es a szocialista világ tudósaival szemben. De e kérdésben nem mondok véleményt, erre csak szakértők testületé volna hivatott. De ahhoz nem kell szaktudósnak lenni, hogy az ember — igen sok ember — véleményt mondjon az irodalmi es a beke-Nobel-dijak odaítéléséről. A béke erdekeben muködóttek között is voltak, akikről a világ elismerte, hogy — ha sajnos sikertelenül — lelkes és erdemes munkát fejtettek ki, miként Nansen, Norman Angell, Jane Addams, Schweitzer, King és Willy Brandt es testületek, pld. a Vörös Kereszt, az ENSZ menekültügyi bizottsága, stb. De többen voltak a díjazottak között, akik csak — jóakaratu — papiros-munkatfejtettek ki, a világ politikájára es közvelemenyere gyakorolt minden hatás nélkül. Es a kiválasztásnak mindvégig tisztara polgári, kapitalista jellege volt, a szocialista országok polgárai közül senki sem kapta meg a dijat, a színesek — az emberiség többségé — közül csak hárman (Bunche, Luthuli, King) es rengeteg baloldali személy közül, akik eletüket szentelték — sokszor áldoztak — a bekenek, soha senki sem. Mígnem az utóbbi evekben egyenesen botrányt provo- -> kait a dij odaítélése Kissingemek, aki felelős volt az indokínai háború negyeves meghosszabbitasaert, Kambodzsa lerohanasáert (chilei es ciprusi akciói későbbiek) es most Sato volt japan miniszterelnöknek, aki országát a vietnami háború szolgálatába állította es titkos szerződésben bocsátottá kikötőit az USA atomaris flottájának rendelkezésére. Az o Nobel-dijarol a svedek is elismertek, hogy hosszantartó japán kapitalista “lobby” agitáció után iteltek azt neki. Helder Camara, a népét hősiesen védő brazil érsek, Bertrand Russel, Lumumba, Helen Sussmann, a fekete többség egyetlen vedoje a delafrikai parlamentben, nem kapták meg a dijat. IRODALMI NOBEL—DIJAK A nagyközönség meg tisztábban megítélheti az irodalmi Nobel-dijak odaítélését. Legkivált talán a magyarok. E szazad első harmada a magyar irodalom második aranykora volt, de magyar még nem kapott irodalmi dijat. Nem kapott Ibsen, Gorkij, Csehov, Brecht, Anna Segjier, Kazancakis, Heinrich Mann^O’Casey, Jack London sem; ezek mind többé- kevesbé baloldaliak voltak. Irodalmi Nobel-dijak közt a szocialista világ óriási Írói gardájából négyet jutalmaztak: Paszternákot, a jeles orosz költőt és fordítót egy közepes regényéért, amit szovjetellenes propagandára használtak fel (az ő engedélye nélkül), Bunint, a másodrendű, franciává lett emigráns Írót, a kiváló szerb irot, Andricsot (utóvegre Jugoszlávia szovjetellenes politikát folytatott) és Szolohovot, miután végül is egy orosz írónak is kellett dijat kapnia. Most Szolzenicsint jutalmazták, nem kell magyarázni, miért. Ezzel szemben sok másod- es harmadrendű, de a fennálló rend fele veszélytelen irot tüntettek ki, anélkül, hogy akar az olvasokozónseg, akar a kritika kiemelte volna okét az ismeretlenség es az elfeledés homályából. Szomorú, hogy ez az ideal — egy nemzetek feletti fenséges testület olimpuszi döntése arról, kik legyenek az emberiség díszei — ugyanúgy nem állja meg a logika és az erkölcs próbáját, mint ahogyan nem állták meg a politika, a társadalom, a vallas, a kultúra egyeb ideáljai es illúziói. Persze, a Nobel- dijak svéd es norvég bizottságait nem lehet lebecsülni, de velük szemben is alkalmazni kell a “demokratikus bizalmatlansag” kritériumát, okét sem illeti meg részünkről a vak tekintély-tisztelet. Peregrinus A BARLA BIRODALO Calcuttában evente megjelenik egy könyv: “Ki kicsoda az üzleti eletben? ” A 2000 oldalas kiadványban több mint 12 oldalon soroljak fel a Bir- la-konszern vezető személyisegeit. A Birla Ház India masodiklegnagyobb monopóliuma (az első a TITA). A Birla: India Rockefelleré. A család őse — Shivnarian Birla — több mint 100 evvel ezelőtt nagyon szerény utcai árus volt Bombaybari, de az első világháború időszakában mar letezett a Birla Brothers Részvény tarsasag, a mai “birodalom” alapja. Ma már 291 részvénytársaság es üzem tartozik a családi’konszern tulajdonába, bányák, gépgyárak, cukorgyárak, jutaszövouzemek, külkereskedelmi vállalatok és hatalmas földbirtokok. Három évvel ezelőtt még a Birla tulajdonába tartozott az United Commercial Bank es néhány nagy biztosító vallalat is. Amikor ezeket államosították, a konszernt nem érte nagy károsodás, mert titokzatos csatornákon at búsas kárpótlást kapott. Calcuttától 30 kilometer távolságra van a Birla- imperium egyik legnagyobb iparvállalata — vegyi üzem, jutafeldolgozo. A település neve (szerényen) Birlapur. Kétségtelen, hogy Birlapur uj lakótelepen korszerű lakásokban élnek az emberek, de például klubépületben elhelyezett filmszínházat es könyvtárt csak “vezető személyisegek” látogathatják, az iskolába csak a munkasgyerekek egyharmadát vehetik fel, legfeljebb öt evre. A további tanulmányokat a szülök szerény jövedelmükből képtelenek lennenek fedezni. Természetesen az uj lakótelepen nem a munkások laknak! Azok szamara a műhelyeken túl, az egykori mocsár helyen epitettek alacsony, nagyon primitív lakóházakat. Egyetlen lakásban sincs — konyha, az ablakok kicsik es bár mindenki elismeri, hogy ez több es jobb, mint a kikötő körül húzódó tipikus nyomortanyak, ma már egyre többen és egyre világosabban látják, hogy a konszern nem fizet ra erre a befektetésre, sót... A telepen mindig több a munkaerő, mint amennyire az üzemben szükség van, tehát a vallalat a költséges beruházások helyett inkább a jóval olcsóbb embert használja ki. Így például a nagyon korszerűen berendezett juta- gyarban egyetlen emelővillás targonca sincs, hanem munkások végzik az anyagmozgatást: kettesével szállítják a fejükön a jutazsákokat. Sok még a tennivaló Indiában. WASHINGTON, D.C. A Watergate-botrány tárgyaláson Sirica biro döntését követően lejátszották a Fehér Házban felvett hangszalagot, amely bizonyította, hogy Richard Nixon, volt elnök személyesen utasította az FBI kemszervezetet: hagyja abba a Demokrata Párt Központi Bizottságába történt betörés kivizsgálását. JOHANNESBURG, Zagyviz okozta bányaszerencsétlenség következtében, a fővárostol északra 100 mérföldre eső bányában 7 bányász halálát lelte. ♦ LONDON, Anglia gazdasági válsága egyre mélyül. Havonta egy milliárd dollár a külkereskedelmi deficit. SOBEL OVERSEAS CORP. 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10020 — TELEFON: (212) 535-6490IKKA FŐÜGYNÖKSÉC UTAZÁSI ROM - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA VIZUMSZERZES - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK iKKA Magyaromat*a — TÖZEX Csehszlovákiába
