Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-11-14 / 44. szám

Thursday, Nov. 14. 1974 3 ÉHEZŐK ÉS A RÓMAI KONFERENCIA Vajon hányán gondolnak a reggeli, a lunch, vagy az ebéd elfogyasztásakor arra, hogy a földkerekseg oly sok helyen anyak képtelenek gyermekeiknek egy csepp tejet, egy falat kenyeret, vagy egy marék­nyi rizst adni? S napról napra latjak, hogy gyerme­keik, szüleik es ok maguk is mindig gyengébbek lesznek, mert nincs mit enni. Indiában, Afrika számos országában, Ázsiában es Latin-Amerikaban százezrével pusztulnak a cse­csemők, a serdülő fiatalok', a felnőttek es az elet alkonyat elertek egyaránt. Nincs kenyer, nincs tej, nincs rizs, nincs semmi, ami az élet fenntartásához szükséges. Az élelmiszerhiányról tárgyalnak a tbbb, mint száz nemzet küldöttei Olaszország fővárosában, Ró­mában. Kissinger,USA külügyminisztere beszedeben töb­bek között javasolta egy Nemzetközi Élelmiszer Tartalék felepiteset. Kissinger e javaslatai nagy rémülettel fogadtak az amerikai gabonanagykereskedök, monopolisták. Attól tartanak, amit nyiltan hangoztattak, hogy ennek megvalósítása esetén olyan évben, amikor a termes várakozáson alul van, a Nemzetközi Élel­miszer Tartalékból fedezik majd a gabonaszúkseg- letet es ezzel stabilizáljak a gabona árat. Mas szóval: attól tartanak, hogy nem lesz alka­lom a gabona aranak felemelésére, a profit haracso- lasra. Ezek a gabonavásarlok es eladók mit sem törődnek az ehezo gyermekekkel, anyakkal, öregek­kel. Okét csupán egyetlen dolog érdekli: a profit. Azt óhajtják, hogy minden evben gabonahiány le­gyen. Arra vágynak, hogy minden evben nagyobb legyen a kereslet, mint a kinalat; ez nagyobb hasz­not jelent részükre. JAVASLAT ÉS VALOSAG Ugyanakkor, amikor Kissinger USA külügymi­nisztere a Rómában tartott nemzetközi konferenci­án felsorolta fellengzős javaslatait: a Nemzetközi Tartalék megteremtései, a fejlődő országok felsegi- tését műtrágyával és mezögazdasagi gepekkel, azon­nali segítséget az ehsegben szenvedőknek ^Michigan allamban a farmerek leültek 9000 tehenet, 900.000 csirkét, 2.200 disznót, 1000 fácánt és 348 juhot, elpusztítottak 10.000 font sajtot, 351 tonna takar­mányt, 1.5 millió tojást. Miért semmisítettek meg ezt a hatalmas mennyiségű élelmiszert? Azért, mert a Szövetségi Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal (Food and Drug Administration) mérgezettnek mi­nősítette azokat. Nem ez volt az első alkalom, hogy nagy mennyiségű csirkét, szarvasmarhát kellett el­pusztítani, hasonló ok miatt. Ezúttal a szövetségi hatóság polybrominated byphenyl-t, tüzet akadályozó vegyszert, talált a ter­mékekben, amely vegyszer az emberi szervezetben májbajt es agykárosodást okoz. Az Egyesült Államok néhány elemi intézkedés­sel hathatósan hozzájárulhatna a Földkerekseg oly sok részen tapasztalható éhség felszámolásához. Ezek kozott vannak a következők: (folytatás az 5. oldalon) AMERIKAI MAGYAR SZÓ MANDÁTUMOT KAPOTT A DEMOKRATA PART A 94. kongresszusban hárommal több demokrata szenátor és 42-vel több demokrata képviselő lesz. Senate Membership by Party House Membership by Party Democrats: Republicans: 248 seats 187 seats Democrats: Republicans: 290 seats 144 seats 1 Undecided A demokrata szenátorok száma 61-re, a demok­rata képviselők száma 290-re emelkedett. A képviseloházban a demokraták elnyerték a kétharmad többséget. A Demokrata Párt e győzel­mének magyarázata, hogy a szavazók milliói elé­gedetlenségüket es felháborodásukat azzal fejezték ki, hogy a Republikánus Párt jelöltjei ellen szavaz­tak es mivel nem volt a porondon a munkásokat, a fekete népet, az ifjúságot magában foglaló mo­nopolellenes párt, akarcsak a múltban, most is a másik, ugyancsak monopóliumokat támogató De­mokrata Párt jelöltjére adták szavazatukat. A Demokrata Párt gyó’zelme, az amerikai nép szemeben, nagy feladatot es kötelezettséget hárít a győztes partra. Az amerikai nép elvarja, hogy a demokrata kép­viselők es szenátorok a törvényhozó testületben olyan törvényeket hozzanak, amelyek enyhítik az inflációt, felszámoljak a munkanélküliségét, lehető­vé teszik lakások es házak építését, megakadályoz­zak a korházak lezüllését, helyrehozzák az ország tömegközlekedését, megszüntetik a fekete nép elle­ni megkülönböztetést, megadóztatják a nagyválla­latok profitját, felemelik a szövetségi nyugdijat, beiktatnak egy szövetségi egészségügyi törvényt, es csökkentik a hadikiadásokat. Ugyancsak vissza­vonhatatlanná teszik a: különböző társadalmi rend­szereken alapuló országok közti enyhülési folyama­tot. A demokraták elismerik, hogy az amerikai nép TETTEKET var a győztes párttól. De olyanoktól, mint Strauss (a Demokrata Párt elnöké), mint Mike Mansfield (a demokrata szenátorok vezetője), nem is beszélve Henry Jacksonrol és Wilbur Millsről, nem várhatunk a nép érdekét szolgáló tetteket. Ilyen tetteket csak akkor varhatunk, ha a nép, sajat szervezetein keresztül,állandó nyomást gyako­rol a 94. kongresszus minden tagjára: demokratára és republikánusra egyaránt. Ez tervezett, szervezett, állandó és folytatolagos harcot követel a néptől. E harc folyamán fejleszthetjük az amerikai nép osztálytudatát, politikai érettséget es annak fel­ismerését, hogy a nép érdekét szolgáló monopol- ellenes párt lehet az a fegyver, amelynek igénybe­vételével leszünk csak képesek valóra váltani az amerikai nép igaz erdeket szolgáló programot. Egy ilyen monopolellenes part létrehozásában történelmi szerepe van az Amerikai Kommunista t Partnak. A Kommunista Partnak számos allamban sikerült a szavazó listára helyezni jelöltjeit. Ezek a jelöltek roplapokon,a part lapjanak hasábjain, tomeggyülé- seken az amerikai nép elé helyezték a Kommunista Part programját. Az amerikai nép nagy retege még nem hajlandó elfogadni ezt a programot, még min­dig a két kapitalista part keretein belül mozog. De a párt programjának ismertetése egyengeti az utat, amely a monopolellenes párt felállításához vezet. WASHINGTON, D.C. A Ford elnök által felállított Akció Bizottság arra kéri a gyárosokat, munkasokat és fogyasztókat, hogy tegyenek fogadalmat az inflá­ció-ellenes harcra. Ford elnök e ténykedése jelen­téktelen. NEW YORK, N.Y. A bíróság egyhangú döntessél hatályon kívül helyezte az állami közeg azon hatá­rozatát, hogy azok, akik sajat jovoltukbol hagyták el munkahelyüket, 75 napon belül nem jogosak közsegelyre.

Next

/
Thumbnails
Contents