Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-31 / 42. szám
Hi EDESl^^i ANYANYELVŰNK I Keveredés — kavarodás Az újságírónak sokszor feszített, sót szinte túlfeszített iramban kell fogalmaznia. Ha az esemeny, amelyről hírt ad, alig valamivel a lapzarta előtt történt, bizony kevés ideje van arra, hogy mondanivalójának nyelvi megformálására, stílusának igényességére ügyeljen. Nincs hát mit csodálkoznunk azon, hogy szorultságában kapva' kap a nyelv „előre gyártott elemein”, a szólásokon, állandó szókapcsolatokon, a közhelyszerűen vissza-visszatéro kifejezéseken, hogy tehat előbb-utóbb nyelvi sablonokhoz, panelekhez folyamodik. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nagy sietségben néha maguk e klisék is eltorzulnak, részben a szohasznalat pontatlansaga folytán, részben úgy, hogy összekeverik ókét más, hasonló fordulatokkal. A kopott szerszám könnyebben csorbul: egy szókapcsolat annál hamarabb deformálódik a hasz nalatban, minél kevésbé eleven a népszerűsége. Ha például azt olvassuk: “jól bedugta akkor a darazsat a fülünkbe” (1973. máj. 13.), vagy azt, hogy „a gráciákat más köböl faragtak” (1973. aug. 4.), nyilvánvaló, hogy emögött a bogarat (vagy bolhát) tesz a fülebe valakinek, illetőleg a más fából faragták köznyelvi kép lappang. A vivo-vilagbajnoksag egyik izgalmas mérkőzéséről igy számolt be a Népsport: „Győzelmük... az utolsó pillanatig kardélen táncolt” (1973. jul. 13.). Ebben a mondatban a borotvaélen tancol kifejezés lett az'újságírói figyelmetlenség áldozata. Meg ha legalább kardvívásról lett volna szó: akkor a kardelen táncol-t (gyenge) szójátéknak is felfoghatnánk. De a cikk a női tőrcsapatok versenyének elődöntőjéről tudósított... A stilaris vagy nyelvi torzulás nemritkán úgy keletkezik, hogy két hasonló, külón-kulon kifogástalan frazeológiai egyseg keveredik össze, s megszületik egy harmadik: a „torzszulott”.lme, néhány példa. A középhátvédről megtudjuk, hogy „fordu- lékonyságát nagyszerűen kamatoztatta, mert kepes volt arra, hogy hibáját azonnal kiköszörülje” (1973. máj. 17.), A riporter agyaban addig-addig zümmögött a két rokon értelmű formula, a kiköszörüli a csorbát es a kijavítja a hibáját, mig végül ily módón egy harmadikat hozott létre belőlük. Egy másik cikkből:"Gerevich győzelme mar az elomérkozesek során előrevetette árnyékát” (1973. máj. 13.). Az előbbinél durvább stilushiba ez, mivel az eloreveti az árnyékát kifejezést csakis kedvezőtlen, baljós esemenyekre szoktuk használni. Szószerkezetek közti keveredéssel lett a nehezebbéből es a nagyobb sulyü-ból „nehezebb súlyú” (1973. máj. 13.), a vereséget szenved-ból és a kudarcot vall-bol „kudarcot szenved” (1973. jun. 15.), végül a tudósítja az olvasókat es a tudósit a mérkőzésről szokapcsola- tokbol „tudósítja a mérkőzést”. A sportközhely, a nyílt sisakkal harcol mellett ott van a köznyelvi szokatlanul nyíltan beszel stb., s e kettőnek vegyulése nyomán létrejön a megmosolyogtató, kissé kepzavarszerü mondat: „A győzelemért harcolt, ...szokatlanul nyílt sisakkal” (1973 apr. 24.). Ebben a címben: „Fordulópont küszöbén” (1973. okt.4.) meg nyilvánvalóbb a képzavar. A furcsa asszociációt a küszöbön áll és a fordulóponton van keveredésével magyarázhatjuk. „Bertalan sakk-mattá tette a Volán-védelmet es a kifutó kapus piellett élesen lőtte be a harmadik golt” (1973. ápr. 24.). A zavarba ejtő sakk-mattá tesz onaza Thursday, Oct. 31. 1974. A WORKER IN PARLIAMENT József Kollar in Parliament On the 3rd and 4th of October the Hungarian Parliament held its autumn session. The two main topics on the agenda were: commerce and foreign trade and the workings of the councils on a national scale. I decided that instead of giving an account of the Parliament at this time, I would write about one of its members. One of József Kollar’s jobs is in an oily factory, littered with iron shavings and the other is in the hallowed halls of Parliament, lavishly decorated with magnificent works of art. It is no small task for a worker of the Motocycle Factory to represent his residential area and the country in making laws; he must strike a balance between his love for his hometown and the interest of society as a whole. AMONG HIS ELECTORS József Kollar, member of Parliament for the 63rd electoral district and a worker in the Csepel industrial complex, who also lives in this workingclass area must follow the progress of both his own district and the country. He may even know more people than the factory manager or the chairman of the district council. Many local people come to visit him more and more often. They come to settle important public affairs. József Kollar acts, makes decisions and represents people, institutes and causes in ministries, at authorities and in the Parliament when it is in session. He is in a better position than many of his fellow members; he does not have to wait until problems in his area and factory are brought to his attention. He has decades of immediate personal experience. He is living in the area for more than three decades; valószínűleg úgy alakult ki, hogy a már korábban is használatos a védelem sakk-matt helyzetbe kerül (1972. okt. 9.) és az egyébként szintén kifogásolható sakk-matt volt a védelem (1973. máj. 21.) összekeveredett a lova tesz, harckeptelenne tesz stb. tipusu szókapcsolatokkal. A múlt év tavaszán a Népstadionban játszott magyar-osztrak meccs előtt ezzel a cimmel jelent meg a sportláp beharangozó cikke: „Egyetlen kihagyott perc dönthet” (1973. ápr. 29.). Itt is két hasonló alakú formula kereszteződött egymással: „egyetlen perc kihagyás”, azaz egy apró könnyelműség, ill. „egyetlen kihagyott helyzet”. Persze, mint utóbb kiderült, valóban jo lett volna egy percet kihagyni a mérkőzésből, sőt nem is egyet, hanem kettőt: a 15.-et és a 30.-at (amikor az osztrákok gólt rúgtak). Kémény Gabor during the war and for many years after,he lived in the poorest districts at the time. He now lives with his wife and two sons in a modern apartment in a new residential area known as Csillagtelep. But he is only able to spend his evenings with his family. After his 8-hour day in the factory he works for another four hours in his capacity as a member of Parliament. We asked him how electors can meet with their representative “officially”? “There is an'official'meeting during my reception but that is not the most important. The member of Parliament represents his electors not only in Parliament and during official hours, but also at home, on the street and at work. People are always visiting me in all kinds of places; they stop me in the street or hail me, whether it is official or unofficial and it’s a good feeling, I consider it my duty to answer questions, if I can, to act and settle affairs of the people." IN PARLIAMENT One of the first speeches he made helped to speed up completion of an important shopping center in the area. At that time he was still getting to know his news task and “tried his strength” on smaller issues. There has been a delay of several years in the final stages of construction of one of the big shops, due to different material and investment problems, and people in the area had to buy many items in the inner part of Budapest, spending time on unnecessary travel. After his speech in the Parliament the reasons for the delay were studied and soon the building workers arrived to complete the important service facility within a few months. An important problem on the level of national economy in recent years has been manpower flue-, tuation and trade training. Csepel’s worker-representative addressed Parliament on this problem, declaring that the metallurgical industry for example, was unable to recruit new workers and that many qualified skilled workers were-seeking lighter jobs offering better wages. His words helped to bring about the economic measures which eased this tension by improving working conditions and raising wages. Since then metallurgical industry training schools and hostels have been built in Csepel and in a number of other centers. The worker from Csepel represents more than 30.000 people in Parliament. This is no ordinary forum and József Kollar is fully aware of its significance. “When I enter the Parliament building, I am always moved. The very atmosphere is impressive and it makes you especially aware to your responsibilities. Each session reflects the life of the country like a kaleidoscope. Here the members see the problems and progress not only of their own electoral district, but of the entire country. And they see how their area fits into the whole picture. You can never get used to the atmosphere of Parliament.” József Kollar has undertaken a big job and his electors and the workers in his factory have entrusted him with a big job. During the decade that he has been acting as a representative, he has always discharged his duties. Fodor Ema
