Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-31 / 42. szám
Thursday, Oct. 31. 1974. 5 AMERIKAI MAGYAR SZO KÉT SZÁMJEGYŰ INFLÁCIÓ SCHMIDT NYUGATNÉMET KANCELLÁR mi t r # napi beszedeben mondta, hogy ha az Egyesült Államok két számjegyű inflációját — több mint 10 százalék évi áremelkedést deflációval — a kiadások, s a pénzforgalom csökkentesével, fizetési nehézségéit pedig a behozatal megszorításával akarja megoldani, ez a világgazdasági válságot súlyosbítaná. Továbbá — mondta Schmidt — az Egyesült Államok partnerei nem védekezhetnek a piacot elárasztó 200 milliard eurodollar bomlasztó hatasa ellen. Az amerikaiak gátlástalanul költöttek külföldön, háborúkra, a Szovjetunió körüli országok katonai kiadásaira, külföldi vállalatok alapitasara vagy ossze- vásarlasara, a Cl A es mas kemszervekre... elsősorban a 20 eves indokinai habomra. Ez a világtörténet legnagyobb pénzügyi csalasa, de nemcsak az Egyesült Államok bűne. Akik ezt a pénzt elfogadták, tudhattak, hogy az amerikaiaknak nem volt' annyi aranyuk, amennyi e dollárok beváltására kellett. Johnson ténylegesen, Nixon formálisán is megszüntette hazájuk ez irányú kötelezettséget, igy a dollárok európai es mas jegybankok es pénzintézetek nyakán maradtak, ez a vilaginflacio fő oka. Ugyanis, akik a dollárokat kapták, eladták azokat a jegybankoknak, amelyek annál inkább megvették, hogy a dollár összeomlását megakadályozzák. Értük a maguk pénzét — márkát, frankot stb. — fizettek, megduzzasztva a pénzforgalmat, ami felhajtotta az árakat. S mivel a dollárokat (illetve devizákat) nem fektették be, ezek folyékony (liquid) tőkék, bármely percben piacra dobhatok, folyton változtatva a nemzeti penzek egymáshoz való árfolyamat. Ez lehetetlenné teszi a szilárd üzleti számítást; a fokozott kockázat ellen a cegek meg nagyobb áremeléssel védekeznek. E helyzetet a kormányok a “floating”-árfolyamokkal, azaz az úgynevezett lebegtetéssel szentesítették, vagyis a penzek váltóarfolyamanak — egymáshoz való értékviszonyának — leszögezese helyett azt a mindenkori kínálat-kereslet viszonyához kepest engedik kialakulni. Ez, mint Schmidt, előtte De Gaulle es valuta- szakertoje Rueff regebben mondta — anarchiába vitte a világgazdaságot, mert eltörölte a pénz értékmérő szerepet: mintha a meter hosszát a szóvetek mindenkori ára szerint változtatnak. A PÉNZÜGYI VILÁGBÖLCSEK, köztük Nobel- dijas közgazdák, ezert De Gaulle-t szenilisnek kiáltották ki, de ők buktak meg, elvi megallapitásaik, jóslásaik hamisaknak bizonyultak. így befolyásoltak Nixont is, aki folyton dicsekedett, hogy hazájában már megoldottak az inflációt. Ezt mások is reméltek Nyugaton. Főleg miután az amerikai csapatokat kivonták Indokinábol; belül a katonai kiadások eseset, kivul a fizetési merleg javulását várták. De a Pentagonnak egy elnök sem áll ellen. Ez pedig követelte a fegyverkezési kiadások emelései, mondván, hogy a háború miatt nem vezettek be elég uj fegyvert. Kivul pedig éppúgy fedezik az indokinai háború, a koreai es más hadseregek kiadásait, mint eddig, az Izraelnek nyújtott hadisegély pedig többszörösére emelkedett. Az Egyesült Államok külföldi fizetési merlege igy meg deficites, erre idezte Schmidt De Gaulle-t, hogy ennek gyógyulása nélkül a világ valutarendszere nem jöhet rendbe. Az amerikai kereskedelmi merleg ugyan javult, mert a dollár értékcsökkentése után a külföld az Egyesült Államokban olcsóbban tudott vásárolni, de közbejött a nyugati világgazdaság másik nagy veszélye: az olajárak egbe emelése. Közbevetóleg: ez nem valami kivételes botrány, az arabok azt csinálják, amit az ipari hatalmak évszázadokon at műveltek: lenyomtak a gyarmatok, s az elmaradt országokból vásárolt anyagok árát és égig emeltek a nekik szállított iparcikkeket. Most is például a cukor világpiaci ara négyszeresre nőtt. Az Egyesült Államokat, amely nyersanyagokban, főleg olajban gazdag, ez kevesbe érinti, mint sok más országot, de azért ma már be kell hoznia olajat, igy júniusban külkereskedelmi deficitje 700 millió dollar volt. Mivel pedig vállalataink külföldi érdekeltségei — a “multinacionális” cegek — hasznukat nem küldik haza, hanem helyszínen fektetik be, a deficitet nem hajlandók kiegyenlíteni. A fizetési merleg gyógyulása meg távol van. AZ ARANYVALUTA, a szabad pénzforgalom, a “laissez faire” korában a konjunktúra kilengései tőbbe-kevésbé onmüködoleg oldódtak meg, csak a jegybankok szabályozták a pénzkibocsátás, s a hitelnyújtás csökkentésével vagy emelésével. Ha egy országnak a kereskedelemben hiánya volt, a külföld aranyat kapott erte, az aranykincs csökkenésével az arannyal fedezett bankjegyforgalomnak esnie kellett, ezzel az arak, s a munkaberek leestek, a munkanélküliség nőtt, az illető ország kereskedelmi versenyképessége viszont erősödött, deficitje eltűnt, az esetleg megmaradó hiányt külföldi kölcsönnel lehetett fedezni. Ma ez lehetetlen, nincs aranyvaluta, nincs fedezeti arányszam, majdnem lehetetlen a közkiadásokat csökkenteni, a munkanélkülieket a legtöbb országban valamennyire segíteni kell, néha sztrájkkal, politikai nyomással lehet fellepni a létszámcsökkentés ellen, olyan ágakban, amelyekben a dolgozok szervezete erős, a bereket, fizetéseket nemigen lehet tetszés szerint leszállítani. Persze, az amerikai munkabérek vásárlóereje is csökken, mert a névleges emelések nem teszik jóvá a drágulást. A munkanélküliek segélyezése is csak kevéssé enyhíti az őket ért gazdasági csapást, mert a segely csak kis hanyada az elveszett bernek, csak rövid ideig fizetik es igen sokan nincsenek benne a rendszerben, csak a közsegély menti meg okét az éhezéstől. Nem igaz tehát a munkaadók panasza, hogy a munkabérek emelkedése a fo oka a drágulásnak: az árak es a vállalatok haszna sokkal erősebben emelkedett. Az elmúlt “lanyha” évben számos cég tiszta haszna megsokszorozódott és például az EXXON (a Rockefellerék érdekeltségébe tartozó volt Standard Oil) kimutatott tiszta haszna 3000 millió volt. Az uj elnöknek, Fordnak a drágulás ellen nincs programja, gazdaságpolitikáját neonixon- izmusnak, sőt neohooverizmusnak nevezik, mond- hatnok semmittevésnek is. Az amerikai gazdasági élet súlyos tehertetele a millitarizmus, amely még inkább nehezíti a küzdelmet a drágulás ellen. Az uj költségvetési evre 86.000 millió van előirányozva — ezt rendszerint tűllépik —, hozzájárulnák az atomeró-bizottság, az űrrepülés, a külföldi katonai segélyek, a kémszervezetek költségéi, együttvéve jóval több, mint 100 milliárd, az 500 milliardhoz közeledő szövetségi adósság kamata es törlesztése (ma mar az uj allamadóssagi kötvényekért 9-10 százalék kamatot kell fizetni), a veteránok járadékai stb. Minden más ország kiadásai arányait felülmulöak - a szociális helyzet okozta — rendfenntartási, bírósági, büntetési, tűzoltási, biztosítási kiadások is. Mindezek nagy hányada holt teher, az életet drágítja, de a hasznos javak tömegét, a nyújtott szociális szolgáltatásokat, tehat a valódi nemzeti jövedelmet nem növeli. A túlburjánzott automobilizmust, ami évente 120 mil- liardot emeszt fel, minden fogadkozás ellenére nem bírjak lefékezni. MEGTAKARÍTASRA itt kellene elsősorban gondolni, ami az infláció elleni küzdelmet könnyítene, de Ford elnök eleteben nem szavazott a Pentagon követelései ellen, sót néha többet követelt ilyen célokra, mint maga a vezérkar. Bar onmüködoleg nemi javulás is volna varhato a közgazdasagi törvényszerűségek szerint — éppen az elmondottak okabol, kevés a remeny tartós megoldásra. Mathe Rezső TÁRVA - NYITVA ... (folytatás a 4. oldalról) A milliárdok, amelyekkel be lehetne gyógyítani a nemzet sebeit, amelyekkel ki lehetne alakítani az igazságos, emberséges társadalmat, amelyek észszerű felhasználasaval becsületes, dolgos polgárokat lehetne nevelni a társadalom túlnyomó többségéből, továbbra is a pusztítás eszközeire, az elnyomás gepezetere vannak fordítva. Es addig, amig ez igy marad, tarva-nyitva lesz a New Britain-i péküzlet ajtaja... Es tárva-nyitva lesznek további, ma talán még el sem képzelhető borzalmak előtt New York és Philadelphia, Detroit és Chicago, Boston, Los Angeles, Washington es minden más település üzleteinek, lakásainak, templomainak, középületeinek ajtajai is... A Közös Piac haladéktalanul megkezdi az előkészületeket az EGK-kölcson kibocsátásához. A kölcsön, amelynek összeget hárommilliárd dollárra tervezik, azt a célt szolgálja, hogy a “petro-dolláro- kat” visszacsalogassa Nyugat-Europaba és igy köny- nyitsen a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok gondjain. A brüsszeli EGK-bizottsag értesülései szerint, az arab államok érdeklődést mutatnak a kölcsön iránt, s Szaud-Arabia esetleg egymaga egymil- liárd dollárnak megfelelő kötvényt jegyez. I SOBEL OVERSEAS CORP. llfflfH rAÍifiVUÜlfCÉJl 210 EAST Nrti STREET, NEW YORK. N. Y. NOB Inlm rOUuTIHlAOEU - TELEFON: 1212) 535-6490 — UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK
