Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-24 / 41. szám
Thursday, Oct. 24. 1974. B --------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZÓ — Mik a hormonok? E gyszerűen mondva olyan anyagok, amelyek — a vitaminok és fermentumok mellett — nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Szakszerűen meghatározva viszont a belső elválasz- tású mirigyek váladékai, melyek közvetlenül a vérbe jutva számos élettani funkciót, anyagcserefolyamatot befolyásolnak. Gyakran egészen más helyen hatnak, mint ahol képződnek. A belső el- választású mirigyeket endokrin mirigyeknek is nevezzük. Egységes rendszert képeznek és a vegetatív idegrendszerrel funkcionális egységnek tekinthetők. A hormonmirigyek nemcsak normálisan működhetnek, hanem a kelleténél több vagy kevesebb váladékot is termelhetnek. A hormonok nem veszélytelen anyagok. A hozzá nem értők kezében halálos mérgek lehetnek, mivel szintetikus úton is előállítják őket. Ezért a hormonkezelést csakis orvosi utasítás alapján szabad folytatni. Sok tudós joggal szervezetünk titokzatos mirigyeinek nevezi ezeket az apró mirigyeket. Nézzük csak, voltaképpen mire szolgálnak és milyen megbetegedést okozhatnak. AGYALAPI MIRIGY Másnéven hipofízis, agyfüggelék. A koponyaalapot alkotó egyik csont, az ékcsont nyereg alakú bemélyedésében, a koponyaüregen belül elhelyezkedő mirigy. Nagyobb babszem nagyságú és alakú, 0,5—0,7 g súlyú, és sokféle hormont választ ki. Máris több mint tíz ilyen hormont ismerünk, s valamennyi más hormonmirigy működését szabályozza. A hipofízis lebenye a felső garatfal hámjából fejlődött, mirigyes szerkezetű és az agyalapi mirigy által termelt legtöbb hormon képződésének a helye. A hátsó lebeny a harmadik agykamra alapjából nőtt ki, idegszövetből és az idegszövet sajátos támasztószövetéből áll. A fölötte elhelyezkedő hi- potalamusszal idegpályák kötik össze, amelyek az úgynevezett hipofízisnyélben tömörülnek. Ugyancsak belső elválasztású működést fejt ki, hatása és élettani szerepe azonban merőben különbözik az elülső lebenyétől. A növekedési hormont a hipofízis elülső része termeli. Ha a kelleténél többet választ ki, akkor óriásnövésről (gigantizmusról) beszélünk. Felnőtteknél akromegália jelentkezik, vagyis megnőnek a testvégződések, a kéz, a láb, a fül, az áll, az orr, a nyelv stb. Ha viszont a növekedési hormonból a normálisnál kevesebb képződik, az illető alacsony termetű, a fiatalember pedig kövér lesz és fejletlenek maradnak a nemi mirigyei. A follikulint, azaz a tüszőhormont prolan A- nak, illetve tüszőérlelő hormonnak is nevezik. U- gyancsak az elülső lebeny választja ki. Nőknél a tüszők, férfiaknál viszont a here fejlődését segíti ' elő. Űgyszintén az elülső lebenyben képződik a prolan B, vagyis a hiteinizáló hormon. Nőnél a sárgatest képződését és fönnmaradását, férfinál pedig a férfi nemi hormon termelését teszi lehetővé. A tireotrop hormon (TSH) a pajzsmirigy nagyságát és tiroxintermelését, ezen keresztül pedig az anyagcserét (alapanyagcserét) -és a növekedést befolyásolja. Fokozott működése esetén bazedovkór jelentkezik, ha viszont a kelleténél kevesebb hormont választ ki, mixödéma alakul ki. Az adrenokortikotrop hormon (ACTH) is az e- lülső lebenyben képződik. Szabályozza a mellékvesemirigyek működését. Túltermelése a mellékvesekéreg fokozott működését idézi elő; a betegnek megpüffed az arca és a teste, magi. i vérnyomása, növekszik a vércukra és a vörös versejtek száma, impotenssé válik, illetve elmarad a menstruációja. Hiánya viszont a mellékvese sorvadásához és a glukokortikoid-elválasztás csökkenéséhez vezet. Az ACTH, akárcsak a mellékvesekéreg hormonja, rendkívül jó hatású ízületi reuma és allergiás megbetegedés esetén. Az elülső lebenyben képződik a laktációs hormon is. £ nemi hormonokkal együtt kiváltja, hogy a tejmirigyek a terhesség idején átalakuljanak, a szülés után pedig elősegíti a tejképződést. A vasopressin a hipofízis hátsó lebenyének kapillárisokat szűkítő, vérnyomást emelő hatású hormonja. Az oxitocin is a hátsó lebenyben képződik és a méh összehúzódására hat, az adiuretin viszont a vízcserét szabálypzza a szervezetben. Hiánya Diabetes insipidust, azaz nagy mennyiségű vizelettel és olthatatlan szomjúsággal járó anyagcserezavart okoz. A beteg egy nap akár negyven liter vizet is megihat és ugyanennyi mennyiségű vizelet távozhat el szervezetéből. A hipofízis tehát sokféle funkciót végez. Emiatt joggal nevezik a hormonok tábornokának vagy karmesterének. HASNYÁLMIRIGY Másképpen pankreásznak nevezik. Hosszúkás, körülbelül tizennégy centiméter hosszú mirigy. Emésztőnedvet termel. Ezenkívül cukoranyagcserét szabályozó hormon (inzulin) is képződik benne. Ezért a belső elválasztású mirigyek közé is számítjuk. A hormont termelő sejtek a mirigyszövetben szigetszerűen helyezkednek el. Ezeket Lan- gerhans-szigeteknek hívják. A termelt hormon közvetlenül a vérkeringésbe jut. Ha az említett szigetek elkorcsosodnak, cukorbaj jelentkezik. A cukor a vérben és a vizeletben található. Szervezetünkben keményítőből, valamint a májban és az izmokban elraktározott glikogénből képződik. Amíg a vérben van inzulin, addig a glikogén csak akkor alakul át cukorrá, ha mozgunk és dolgozunk. Amikor viszont nincs inzulin, a glikogén szükségtelenül szétesik cukorrá. A, beteg egyre fogy, csökken ellenállóképessége, sebe1 nehezen gyógyul be, egy nap pedig elveszti eszméletét. Ha elhanyagolja baját, meghal. Mihelyt inzulint adunk neki, véréből és vizeletéből eltűnik a cukor. MELLÉKPAJZSMIRIGY Szaknyelven paratireoidea. Négy, körülbelül bors nagyságú belső elválasztású mirigy. A nyak két oldalán, a pajzsporcon ülő pajzsmirigy alsó és felső sarkán találhatók. Az általuk termelt hormon (parathormon) biztosítja á szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjét, ezeknek az elemeknek a beépülését a csontokba, illetve a csontokból való mozgósítását. Működésüket ugyancsak a hipofízis irányítja. Fokozott működésük esetén a kalcium — a vizelet és a széklet útján — állandóan eltávozik a szervezetből, egyre több lesz belőle a vérben és egyre kevesebb a csontokban, úgyhogy azok köny- nyen eltörnek. Ha viszont a kelleténél rosszabbul működnek, felnőtteknél tetániát, görcsös rohamokkal járó betegséget, gyermekeknél pedig frászt o- koznak. PAJZSMIRIGY Az orvosok tireoideának nevezik. A nyakon, a gége alatt kétoldalt elhelyezkedő belső elválasztású mirigy. Hormonja a tiroxin, amely 65 százalék jódot tartalmaz. Fokozott működése következtében bazedovkór jön létre. Csökkent működése mixödé- mát okoz. A pajzsmirigy veleszületett hiánya vagy fiatalkori csökkent működése súlyos növekedési zavarhoz (törpeséghez) vezet. Emellett a szellemi funkciók és a nemi fejlődés zavara is jelentkezik (kretenizmus). A mirigy növekedésének fő okát abban látják, hogy az ivóvízből és a táplálékból hiányzik a jód. Ennek következtében csökken a hormontermelés és golyva képződik. NEMI MIRIGYEK A férfi nemi mirigyek szabályozzák a férfi nemi szervek fejlődését és működését és hozzájárulnak ahhoz, hogy a test férfijellegűvé váljon. A női nemi mirigyek lehetővé teszik, hogy a kislány nővé fejlődjön. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy szervezetünk kifejlődését a belső elválasztású mirigyek hormonjai teszik lehetővé. Kábítószerélvezet A kábítószerek olyan anyagok, amelyek hatóanyagaik révén a központi idegrendszerre hatva kellemes hangulatot gerjesztenek, hódító vagy izgató hatásúak. Megszokásuk o- lyan mértékű lehet,-hogy elhagyásuk kóros elvonási tüneteket okoz. Fogyasztásuk egészség- ügyi szempontból elítélhető.- A kábítószer szó sokakban még csak az ópiumhoz és a morfiumhoz kapcsolódik, pedig számtalan más formája is elterjedt a világban. Különben a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelmet nemzetközi szerződések szabályozzák. A kábítószer-csempészés, amely Közel-Kelet felől nyugati irányú, rendkívül nagy haszonnal jár és az ezzel foglalkozók mindent kockára téve igyekeznek egyik országból a másikba becsempészni a kábítószereket, ami kisebb-nagyöbb mértékben sikerül is nekik. Az ÓPIUM az egyik legismertebb kábítószer. Az ópiumféléket Ázsia egyes országaiban olyan elteriedten használják élvezeti szerként, mint Európában az alkoholos italokat. Az ópium legfontosabb hatóanyaga a morfin és az ebből nyerhető heroin. A morfin az egyik leghatásosabb fájdalomcsillapítónk. Kisebb adagja kellemes hangulatot idéz elő, nagyobb mennyiségben altat. Huzamosabb szedése mind nagyobb adagok bevételét teszi szükségessé. A morfinizmus világszerte főleg az »egészségügyiek« betegsége, mert orvosok, nővérek stb. juthatnak legkönnyebben a méreghez. A morfinisták gyógyítása jóval nehezebb feladat, mint az alkoholistáké. Különben morfint orvosi szempontból csak gyógyíthatatlan, nagy fájdalommal járó bajban szenvedő betegeknek szoktak adni. A HEROIN hatása a morfinénál iá esősebb. Az USÁ-ban a legtöbb problémát okozó kábítószer. A KOKAINT leginkább a dél-amerikai szegény indiánok tízmilliói fogyasztják egy növény, a koka levelét rágva. A kokain ideiglenesen,* míg tart a hatása, az ember bánatát elfeledteti, eltűnik a fájdalom és a fáradság érzete, könnyebbé válik a megerőltető munka végzése — éppen ezért terjedt el élvezete a rendkívül nehéz gazdasági körülmények közepette élő déUamerikai lakosság soraiban. A HASIS — a Cannabis indioa az indiai kender hatóanyaga. Élvezője kezdetben a tér és idő korlátáitól felszabadulva érzi magát, képzelőtehetsége kiszélesedik; nagynak és hatalmasnak képzeli magát, míg a mérgezésben a levertség, a kétségbeesés szaka be nem következik. Bizonyos meghatározott életformához tartozik a marihuána cigaretta formájában való élvezete. Az LSD — a lizergsav-amid egyes nyugati országbeli fiataloknál divathóbortként tarjedt el, részben az úgynevezett hippimozgalom keretében. Révületkeltő, az USÁ-ban elterjedt narkotikum, melynek kiszámíthatatlan veszélyeire már sokan és sok helyen rámutattak. TERJESSZE LAPUNKAT!
