Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-17 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ. Thursday, Oct. 17. 1974. Nemeth Ferenc KÉTMILLIÓ ÉVVEL ÖREGEBBEK LETTÜNK? (Folytatás) ( f f MAR EMBERFÉLEK. Leakey legidősebb fia, Richard a törésvonal északabbra elterülő részén, a Rudolf-tó vidékén is folytatta a kutatást. A Kenyai Nemzeti Múzeum expedícióját vezetve a legutóbbi években sok újabb leletre bukkant ezen a területen. Egy nemrég Londonban tartott tanácskozáson egyebek kozott egy olyan 2.6 millió éves koponyaleletről számolt be, amelynek agytérfogata már 800 köbcentiméter lehetett. Újabb lendületet vettek a kutatások Etiópia területén, a Rudolf-toba északról beömlő Omo folyó völgyében is, ahol 1902-től kezdve már több ízben járt francia expedíció. Ott a legrégibb koponyalelet 2.5 millió éves rétegből került napfényre, de még 3.3 millió éves fogakat is talaltak. A kutatások tovább folynak, még távolról sem megoldott minden kérdés, és a viták sem ültek el. De nagy vonalakban már kirajzolódik egy olyan fejlődési vonal, amelyben számos kutató megegyezik. Ezeket a különböző névvel jelölt lenyeket nem lehet fejlettebb emberszabású majmoknak tekinteni, hanem mar hominidák — vagyis emberfélek. Ebbe a csaladba tartozik az előember, az ősember es a mai ember is. Ezen belül az Australopithecusok alcsalád- ja több fajra oszlott. Voltak közöttük vaskosabb, csak alkalmi eszközök használatára kepes, növeny- evesre specializálódott (elkülönült) típusok is. És volt olyan faj is, amelyik a fogazata alapján mindenevő, húsevő is volt, céltudatosan készíthetett és használhatott eszközöket, nagyobb agytérfogata szélesebb körű alkalmazkodást tett számára lehetővé. De hogyan lehetséges, hogy ez a fejlettebb forma régebbinek mutatkozik? Úgy, hogy kortársak lehettek, nem egymásból, hanem egy általánosabb közös formából fejlődtek ki. A fejlődés felismert törvényszerűsége, hogy az általánosabb képességekkel biro, több oldalú alkalmazkodásra képes típusok fejlődnek tovább, mig a körülményekhez szélsőségesebben alkalmazkodott, specializálódott fajok a fejlődés zsákutcáit képviselik és a földtörténeti koroknak s velük a körülményeknek nagyobb változásai folytan elobb-utóbb kipusztulnak. Ez lett a sorsa az Australopithecus-fajoknak is. Közülük csak a kévésbe specializált, sokoldalú alkalmazkodásra kepesebb típus fejlődhetett tovább. A KILIMANDZSÁRÓ ALATT De honnan erednek az Australopithecusok, és merre vezetnek tovább közülük a habilis — sokoldalúan alkalmazkodó — ágnak a nyomai? Bár szaporodnak a leletek Afrika, Ázsia és Európa területen, belőlük az évtizmilliókon at vezető utat kirajzolni ma is meg csak nagyon vázlatosan lehet. Nem messze a diótőrő ember lelőhelyétől, a Vikto- ria-to egyik szigetén még a harmincas években talált Leakey egy ősi, emberszabású majomra emlékeztető, de attól több szempontból el is térő leletet. Ez a lény egyik változatát képviselte a mintegy harminc- millió éve kialalkult elolenyeknek, amelyeknek a maradványai sokfélé előkerültek. Ezekre vezethetők vissza a mai emberszabású majmok is. Az utóbbi tízmillió evben megjelent, több vonásában az emberhez vezető utón előrébb lépett változataik maradványai nemcsak Indiában és Afrikában kerültek elő, hanem Magyarországon is: Ruda- banyan. Ezt a leletet Kretzói Miklós professzor határozta meg, es lelőhelyéből kiindulva Rudapithecuszetessege, mondhatni az ember előmodellje. Körükben jelenik meg az egyébként példa nélkül álló vadászó emberszabású. Ez maga is a nemek közötti fokozott elkülönülést hozta, s a vadászat feltételezi az osztozkodást is, valamiféle otthon kialakulását, a közös tevékenység megszervezése és lebonyolítása pedig a mai emberszabású majmokénál sokkal hatékonyabb" közlési rendszer létére utal. Ezenkívül egyes szerzők véleménye szerint az Australopithecus már jobbkezes volt, s ez azt jelenti, hogy a beszéd kezdeménye is kezdett kialakulni. Ez az ut azonban már kivezet Afrikából, ahol a rokon fajok tovább eltek, amíg a környezet kedvezett fennmaradásuknak. Az emberi irányban haladó nyomok elhagyják ezt a világrészt, majd Európában es Ázsiában folytatódnak. Eurázsia legkülönbözőbb részein bukkantak rá a hétszáz-nyolcszáz ezer éve élt előemberek maradványaira. E fejlődés útját jelzi a Dunántúlon Sámuel, ahogyan ezt az előembert a felfedező ősrégész, Vértes László 1965-ben elnevezte. Feltárt koponyáját Tom a Andor paleontológus tanulmányozta, és 1400 köbcentiméter térfogatúnak határozta meg. FERÓMON Műszaki Külkereskedelmi vállalat H-1829 BUDAPEST MAGYARORSZÁG TELEX:22-5054 Különféle építőanyagok Epitöüveg Fémszerkezetek “FÉMMUNKÁS” Saniteráru “FIM” “ELZETT” záriakat áhí Különféle szerszámok Műszaki tömegcikkek “GRÁNIT” csiszolókorongok Háztartási cikkek: öblös és kristályüveg áru “ALUFIX” aluminiumedény, kukta, teflonedeny stb. Sport és camping áru: “FÉG“ vadászfegyverek és “NIKE” sportlöszer Vizalatti búvárfelszerelés, műanyag áru és egyéb camping cikkek. EXPORT ÉS IMPORT VÁLLALATA B , AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJE nak nevezte el. Ezek a nyomok vezetnek a több millió eve színre lepett Australopithecushoz. S az eddigi leletek alapjan a Kilimandzsáró alatt, a keletafrikai törésvonal menti tavak környékén rajzolódik ki az a terület, ahol az Australopithecusok al- családjában kialakult az a csoport, amely az emberre válás utjara lépett. Az elején említettük, hogy az Australopithecusok korát nyolcszázezer évre becsülték. Az újabb adatok tükrében viszont nyugodtan állíthatjuk, hogy az ember legalább kétmillió évvel lett „öregebb”. A leletekkel előkerült rendszeres kőeszközkészites , t , t t , , nyomai mar bonyolult eszjarasi tevekenysegre utalnak. Az említett 800 köbcentiméternyi térfogat már az óvatos antropológusok szerint is eléri azt az agyi határt, amely felett emberről beszélhetünk. De a kőeszköz többet is jelent, mert ez már valósággal eszközkészítő eszköz. Az Australopithecusok köreben rajzolódik ki az ember legtöbb jelleg-
