Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-10-17 / 40. szám

7 Thursday, Oct. 17. 1974. Látogatásunk a Hawaii szigeteken Ez alkalommal nem Europa es Magyarorszag fe - le repült velünk a gépmadár, hanem ellenkező irány­ban, Amerika felett New Yorktól nyugatra, megállás nélkül Honoluluig. Már régen készültünk erre ahosz- szu útra, csak a nagy távolság tartott vissza bennün­ket, mig vegre rászántuk magunkat, hogy felesegem testvérbátyjat meglátogassuk, aki már 32 éve Hono­luluban lakik. A hosszú légiut (több mint 5 ezer mérföld) tiz es fel órát vett igénybe. Csupán az egy­helyben ülés volt kellemetlen. Úgy gondoltuk, hogy erdemes kis ismertetést nyújtani erről az útról olvasóinknak es barátainknak. Éppen ott-tartózkodasunk alatt ünnepeltek az 50. USA államma való felvételük 15. évfordulóját. Pompás felvonulásokat tartottak Honoluluban és máshol. Honolulu forgalmas világváros, hajmeresztő autó- forgalommal és rengeteg turistával. Ugylatszik ez lett a vakációzok Mekkája! A világhírű Waikiki tenger­part nem meseország. A csalogató hirdetések es ké­pek azt mutatják, hogy uton-utfelen csábos hula-hula tancosleanyok ringatják hívogató, incselkedő csípő­jüket a turistákra.. . Az ottlakók már aggódva mondjak, hogy a szige­tek elvesztik természeti szépségükét, mind nagyobb teret hódit az iparosítás, a nagy telekhienak, akik kezükben tartják a szállodákat, az ingatlanokat. Az uzerkedes es a profithajsza igen nagy méreteket ölt, az élelmiszerek sokkal drágábbak, mint New York­ban. Mindez a turisták kizsebelését célozza. A Waikiki tengerpartot luxusszállodák szegélye­zik, egbenyúló arakkal (húsz, harminc dollár napon­ta), Ezeket az árakat nem a mi zsebünkhöz mertek. Az éghajlat kellemes 60*és 90'F. kozott váltako­zik, a száraz melegben soha nem izzad az ember. Az úgynevezett Trade Wind, mint óriási keleti legyező fujdogal a hajladozó pálmák lombjai között. A lako­sok barátságosak. Ha seta közben valakire ránézel, mindjárt mosolygós arccal, hangos “Helló”-val kö­szönt. Mindenütt buja növényzet díszeleg, terebé­lyes virágzó fák, exótikus virágok varriációja, mely olyan romantikusan párosul a sötétkék tenger hul­lamaival es az égbolt mosolygós azúrjával, hogy szin­te elbűvöli az embert. A virágok egész even at (ké­vés pihenéssel) virágoznak és illatoznak. A Hawaii szigetcsoport hét nagy szigetből all: Hawaii, Oahu, Maui, Molokai, Lanai, Kauai es Niihau. Oahu szigeten van a fovaros, Honolulu 632 ezer la­kossal. A többi szigetnek összesen 832 ezer lakosa van. Meglátogattuk Pearl Harbort, a japánok legi tá­madásának következteben elsüllyedt csatahajók föle emelt mauzóleumot, ahol a látogatok megpihennek, imádkoznak es meditálnák. A geológusok szerint a Hawaii szigetek vulkánikus kitörések következteben jöttek létre. Láthatók a megkövesedett lavalerakodások emelet magasságban a kihűlt kráterek oldalán, belemerülve a tenger hul­lámaiba. Par evvel ezelőtt nagy vulkanikus kitörések voltak, sok áldozattal. Dokumentum-filmet láttunk erről a szörnyű katasztrófáról. A kiomlott lángoló mérges gazokkal telitett lava mindent felégetett ut- utjában, amint borzalmas robajjal tört a tenger fele. A tüzes láva szinte felforralta a tenger vizét, melyben a halak ezrei vergődtek. A szigeteket 1778-ban James Cook fedezte fel. Kamehameha király uralma alatt volt három nagy sziget, es harcok árán elfoglalta a többi szigetet is. Haláláig, 1818-ig uralkodott. A legutolsó uralkodó királynő volt a dallamos nevű Liliuokalani, aki elve­szítette trónját és házi fogságban halt meg 1917-ben, amikor a szigeteket az Egyesült Államok vette bir­tokába. ' Az USA a szigetek bekebelezése után Sandford Dole-t nevezte ki kormányzónak. A Lanai sziget a Dole Company tulajdona, ahol a cukornád és ana­nász ültetvényeken a helyi lakosság dolgozik, ala­csony berek mellett. A hittéritók 1818-ban léptek először a szigetekre, hogy a keresztenyseget terjesszek a jámbor, békésén élő bennszülöttek között. Ok vezettek be a hosszú szoknyát, a mumu-t, mert akkor meg csak virágko- szorukkal övezve jártak a szigetek lakói. (Gondol­juk, boldogabbak voltak, mint a rajuk tuszkolt hosz- szu ruhában es a szigorú keresztény erkölccsel.) Nem akarunk ünneprontoan búcsúzni Hawaii-tol, de a munkásnep élete nem Eldorado itt sem. A haj­sza a kenyérért kíméletlen. De nem gondolva az árnyoldalakra, szép emlekkel tértünk haza es el - ményeinkre, a rokoni látogatásra mindig szeretet­tel gondolunk. Aloha! Lutheran Pista es Juliska GREETING FLORIDA. Please accept the enclosed check in lo­ving memory of Rev.Gross A. László from his baby grandson, Christopher Adam, bom on July 10, 1974. He is a bright and beautiful child who would have made his grandfather very proud. We hope that Christopher one day develops the same conviction to high ideals that his grandfather championed his entire life. May your paper continue to be a strong voice in the struggle for peace. Susan Gross Franks • LOS ANGELES,CAL. Nagy érdeklődéssel olvastam Deák Zoltán Írását Czine Mihályról. Befejezese, Jó­zsef Attila verse, betyárosan megfogott. Dr. Czine idejövetelét, eloadasat minden tekintetben segíteni fogjuk. Faragó Zsiga A Sears nagyáruháznak számos üzlete van Los Angeles különböző részéin. A Vermont es Slausson St. sarkan megbotránkozással figyeltem, amint a raktarhelyiseg előtt üzleti alkalmazottak egy nagy doboz ruhaneműt, férfi es női ruhát vegyesen, kés­sel osszevagdaltak es eldobtak. Valószínűleg azért, mert regi divatnak voltak. Sok embernek nincs eleg ruhaja es nem kepes az árakat megfizetni, különösen a mai nehez gazda­sági viszonyok mellett. Ezeknek jól jött volna, ez az — esetleg olcsóbban eladott — ruhanemű. De mivel lehetséges, hogy ezzel rontottak volna a ruha­arakon, inkább megsemmisítettek azokat. Ezt láttám a sajat szememmel, különben el sem hinnem. Joe Mikita, Los Angeles, Cal. Újítsa meg előfizetését! Két svéd Írónak ítélték amidei Kobetdíjat A Svéd Akadémia idén két sajat tagja, Harry Martinsson es Eyvind Johnson munkásságát tün­tette ki az irodalmi Nobel-dijjal. 23 evvel ezelőtt fordult elő utoljára, hogy svéd iro kapta a dijat és a Nobel-dij egész tórteneteben mindössze négyszer ítéltek honfitársnak a kitüntetést. A dij összege idén 550 ezer svéd korona. Az akadémia rövid indokolásában hangoztatta, hogy a 74 esztendős Johnson “elbeszélő művészété, amely tajakat es korokat ivei at, mindig a szabad­ság szolgálatában állt.” A 70 eves Martinsson müvei az akadémia szerint “felfogjak a harmatcseppet, es tükröztek a világmindenséget.” A két svéd iró, jóllehet jelentős himevnek örvend hazajaban, annak határain tül alig ismert. Johnson eletmuve 44 kötet, amelyek közül 3 jelent meg an­golul is. Az iró Svédország északi részén született egy favágó gyermekeként, 14 eves korában mar maga is erdőt irtott, majd a svéd gazdasági válság idején Németországban, Franciaorszagban és Olasz­országban keresett maganak munkát. Szamos müve külföldi élményéiből táplálkozik. Város a fényben cimu regenyet eredetileg franciául irta. A kritikusok szerint minden mércevei merve európai rangú re­gényíró, aki a kis nyelv korlátái miatt nem lett szé­lesebb korben olvasott szerző. A két világháború kozott önéletrajzi jellegű trilógiát irt Olof regenye címen, angolra is lefordított Visszatérés Ithakaba cimu regénye modem Odisszea. Martinsson korán árvaságra jutott es 16 éves korá­ban tengerre szállt. Volt matróz, fűtő, szakács, több ezer mérföldét barangolt Indiában, Dél-Ameri­kában es Európában. Művei közül negyet fordítot­tak le angolra, Aniara cimu regényét 1956-ban ope­rának is feldolgoztak. Búcsú fok es Virágzó ostor- fák cimu regenyei, akárcsak életműve java része, vándorlásainak élményéit tükrözik. Senki sem próféta... Senki sem próféta a sajat hazájában. Meg a toli­nak olyan világhírű mestere sem, mint Edgar Allan Poe. 1974 halálának százhuszonötödik évfordulója. A dátumról mindenütt megemlékeznek, ahol az iro­dalomnak barátai élnek. Az Egyesült Államokban ebben az esztendőben százhúsz, a költővel foglalko­zó mű jelenik meg, versei hatvan kiadásban kerülnek az olvasó kezébe. De szükebb hazájában New Yorkban, pontosab­ban Bronx-ban meg arra sem fordítanak figyelmet, hogy az úgynevezett Poe-haz ne váljék vandálok mar­talékává. Poe-háznak azt az epületet keresztelték el, ahol a költő a múlt század negyvenes éveiben élt, szinte haláláig. A város az igénytelen kis házat meg­vásárolta es műemlékké nyilvánította. Aztán sorsára hagyta. Ennek az lett az eredménye, hogy az epület romlásnak indult, csavargók éjjeli szállása lett és mi­re a hatóságok, az irodalmárok unszolására, a jubi - leum közeledtére törődni kezdtek az üggyel, már csak a repedező,omladozó üres falakra találtak. Meg a költő portréja is eltűnt a lakásból, sőt a fából fa­ragott fekete holló is, amely Poe leghíresebb versé­nek baljóslatú madarára emlékeztet. Nem maradt más hátra, mint országos gyűjtést indítottak a Poe relikviák felkutatásara.

Next

/
Thumbnails
Contents