Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-10-17 / 40. szám

Thursday, Oct. 17. 1974. BUDAPEST 2000-BEN Évente 20 ezerrel no a fovaros lakosainak szama. Az amúgy is zsúfolt belváros — ahol a városi funkciók legtöbbje koncentrálódik - egyre nehezebben birkózik meg feladatával. A szakemberek velemenye sze — rint az egyetlen jarhato út uj varosközpontok kialakitasa. Ezeket olyan helyeken epitik fel( ahol mar van­nak bizonyos hagyományai a városi életformának, és ahol találhatóak olyan létesitmenyek es adottságok, amelyek vonzerőt gyakorolnak a lakosságra, képesek arra, hogy a belvárost tehermentesítsek, s mint kul­turális, szórakoztató és közigazgatási alközpontokként funkcionáljanak. Az Építőipari Tudományos Egye. sülét által megvitatott urbanisztikai terv szerint a Budapesten kialakítandó öt'alkőzpont: a pesti oldalon, az Árpád ut kornyékén, az Őrs vezér téren és Kispesten, a budai oldalon az Óbudán az Árpád hid torko­latának környékén és a Móricz Zsigmond körtér, Kosztolányi Dezső tér, Bocskai ut, Fehérvári ut áltál ha­tárolt háromszögben valósulna meg. Képünkön az óbudai városközpont egy részletének makettja latha­tó. Ez a centrum a Hármashatárhegy, a Rózsadomb és a III. kerület urbanisztikai központja lesz. Ma 90 ezren élnek itt, számuk az ezredfordulóra duplájára nő. A városrész természetes központja Óbuda, amely­nek rekonstrukciója mar elkezdődött. A terület különleges profilját egyrészt a gazdag történelmi múlt (már a rómaiak idején önálló városka volt itt), másrészt a budai hegyvidék kellemes környezetet teremtő adottságai határozzak meg. Kék tó — furcsa tó ANYANYELVŰNK A hét nagyhatalom 1. ASZÓ: A jo szó néha többet er egy mázsa aranynal, a jó beszed az egesz vüagnal. De a szó néha a fegyvernél, meregnel, törnél is jobban tud ölni. Egy kis diáklány a negyvenes években néhány szó miatt a vonat elé vetette magat. Halál — néhány szó miatt. A nyelv a legjobb orvos, de a legártalma­sabb vipera is. A megszolas, a ragalom, a gyalazas, a gúny, a pletyka, a nevetsegesse tévés fájdalmasan gyükos fegyver. A ház cseng a gyermek első szavától, az emleke- zes gyászol a haldokló utolso szavatol. Szó és beszed: nagyhatalom. Élj hát vele, külö­nösen most, amikor az épito munkában összefogás­ra van szükség, azt pedig a szeretet nélkül el nem képzelhetjük. Szeretet: ott rejtőzik a szivekben es a szavakban. A világ egyik hóhéra, Cézár — ki maga is jelentős szónok volt — azzal az elhatározással ment a szená­tusba, hogy ott a kitűzött tárgyaláson egy bűnöst elitéi. A bűnös védője Ciceró volt. Cicero elkezd beszelni, Cézár mosolyog: beszelj ,amit csak akarsz, úgyis elitelem. Ciceró beszel rendületlenül, érvéi egyre súlyosabbak, meggyőzőbbek, vegre Cézár le­üti a fejet és megmenti a bűnöst. Egy beszéd miatt. A maga helyen es idejen elmondott szó, vagy beszed eletet is tud menteni. n 2. A BETŰ: Szó és betű: köztük alig van különbség. Mégis, a rádióból kisugárzott szó másodpercenként hét es félszer megkerüli a Földet, a leirt szó azonban soha nem röppen el. Ha a szó nagyhatalom, akkor a betű világhatalom. Ketteler szerint egy mázsa papírral nagyobbat lehet robbantani, mint egy mazsa dina- mittal. Gondoljunk a lelekfertőzö ponyvára, szenny­irodalomra, de gondoljunk ennek ellenkezőjére is: a tisztesseges munkára es erkölcsös, szocialista élet­módra nevelő irodalomra. A ma még gyarmati sor­ban elő népek fuggetlensegi harcait tulajdonkeppen egyetlen könyv: Marx-Engels “Kommunista kiált­vány ”-a indította el. Amüyen irodalmat olvasol,olyan lesz gondolatod, világnézeted, életed. A jo könyv segit, tanácsot ad, felemel, nemesit, tanít minden igény es ellenszolgál­tatás nélkül. A jo könyvben szellemóriasok es esz- memüliomosok lépnek be hozzad. A jo könyv tisz­ta szellem-palota, melynek minden betűje márvany- tégla. Vigyázz! Emberek kozott élsz, nap-nap után e két nagyhatalom állandó hatása alatt állsz! De e két nagyhatalom ott van saját kezedben is, élj hat velük saját, és embertársaid javára, * Dénes Géza “Az adott szó üres beszed; az erzett szó az igazi” (Jókai) “Mit, mikor es miként kell szólani s tenni, az a bölcsesség nagy titka” (Kölcsey) “Az ajkunkról lecsusszant szó rajtunk uralkodik, a visszatartottnak mi vagyunk urai” (La Rochefoucauld) Aki fürdött már a Fertőben, vagy akár a messzi dombokról látta is hajladozó nádasait, az tudja: vad­ságában is szép ez a vidék. Furcsa a tó, Közép-Európában egyedülálló: leg­nyugatibb “testvére” a sztyeppéi jellegű, szikes-sós tavaknak. Vízmagassága és sótartalma állandóan vál­tozik, mint lakói is^a madarak. Felülete változó, ál­talában 300 négyzetkilométer. Ebből 25 százalék esik magyar területre. Hosszúsága 35, legnagyobb szelessege 15 kilométer. Vize sekély, 50-100 centi­méter — a legmélyebb pontján se több 1,6 méter­nél — s a viz alatt 40-60 centis iszapréteg húzódik. A tó alatt még két “tó” rejtőzik: 200-240 négyzet­kilométeres ásványviztelepek, két fő “emeleten” el­helyezkedve, A mélyfúrások 1955-ben kezdődtek az osztrák oldalon, s 1962-ben Fertőrákoson. “Holt vidék” volt ez mindaddig, mig az ember nem nagyon avatkozott be a természet dolgaiba. A to természeti kincs, jellegzetes növény- és állatvilág - gal, melyet érdemes megőrizni. Szeszélyeit kiismer­ni nem volt könnyű. Az erős északi-északnyugati szél néha “felborítja” a tavat, kiönt a déli részeken. Kor­nyékén a mezőgazdasági művelés nem lenne gazda­ságos — még drága csatornák, szivattyútelepek épí­tésével sem — mert rossz a talaj. Maradt hát a nád­gazdálkodás. Huszonöt kilométernyi partszakaszon 4-5 kilometemyire nyúlik be a nádas, melyet 300 kilométeres csatornahálózat szabdal szét. Évente 1.7 millió kévét vágnak, innen adódik az ország nád­exportjának csaknem fele. A kormány már 1967-ben jóváhagyta a “nyugat- dunántuli üdülőkörzet regionális rendezési tervét.” E kormányhatározat alapjan készült el a vizgazdal- kodás fejlesztésének terve. A part és a meder teljes, nagyiranyu szabályozá­sát egyelőre nem indokolják sem műszaki, sem gaz­dasági szempontok. A partvédő művek elkészitese után is csak rét és legelő lehetne a kiszorított föld­ből, ha drága pénzen nem végeznének talajjavitast. Arra viszont szükség van, hogy egyes pontokra meg­szüntessék az ősvadont, kellemes üdülőhelyeket hozzanak letre. Ennek egyik előfeltétele, hogy csökkentsék a viz- szint ingadozását. Közös érdek ez — igy a Magyar — Osztrák Vízügyi Bizottság megfelelő tervet dol­gozott ki a vízállás változásainak megszűntetésére. A tervek szerint 1973 és 1985 között Fertőráko­son elvégzik a mederkotrást, mólót építenek es part­falat. Lehet úszni, vitorlázni, halaszni, közben köz- müvesiteni kell a tó magyar partján épült üdülőte­lepeket. A Fertő-táj teljes vizrendezese a tervek szerint 1985-ig fejeződik be. TERJESSZE LAPUNKAT \ ■ ... . ... .. 6 _-ókan-

Next

/
Thumbnails
Contents