Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-10-17 / 40. szám

Thursday, Oct. 17. 1974. Most a középosztályon a sor Az infláció karos hatosat eddig főleg a munka- nélküliek, a közsegélyen élők, az alacsony- es kózep- keresetuek ereztek. E kategóriába tartozó milliókra hárult az élelmi­szerek, a házbér, a ruházkodás es egyéb szükségle­tek áranak drágulása. A munkas-arisztokratak es a kispolgárok milliói is kénytelenek voltak állandóan emelkedő arakat fizetni, de az ebbe a kategóriába tartózó milliók — bár lényegesen valtoztatniok kellett életmódju­kon — mégis kevesebb nélkülözésnek voltak kiteve,* ahelyett, hogy stéket ettek volna kétszer, háromszor hetenként, olcsóbb hússal is meg kellett elegedniák. Ahelyett, hogy minden heten moziba mentek volna, két, három hetenkent egyszer engedtek meg maguk­nak ezt a luxust. . A munkas-arisztokratak es a kispolgárok milliói­nak zsebéből óhajt Ford elnök a következő eszten­dőben négy milliard dollárt kilopni, azzal a javasla­tával, hogy a 7.500 dollárnál többet kereső egyen, vagy az évi S 15.000-nél többet kereső hazaspar az eddigi szövetségi adón felül az adó 5 százalékát fi­zesse. Ezzel a javaslatával óhajtja Ford elnök meggátolni az egyre gyorsabb tempóban emelkedő inflációt. Ugyanakkor javasolja, hogy a nagy vállalatoknak újabb adóengedmenyt adjanak és a munkanélküli­eknek csak egy kis részét javasolja szövetségi alkal­mazásba helyezni. Minden jel arra mutat, hogy a törvényhozók nagy része nem lesz hajlandó Ford elnök e javasla­tai támogatni. Egyesek 20, masok 25.000 dollar es énnél magasabb évi jövedelemre akarjak ezt az ot százalékos adót kivetni. Úgy véljük, hogy a jelenlegi inflációs arak mellett, amikor 100-200 dollárt kell betegség eseten egy korházi szobáért fizetni naponta, S 25.000 évi kere­set legyen az, melyre nem öt, hanem TÍZ százalékos adót, és minden ötezer dollár többlet-kereset után újabb 10 százalékos adót rónak ki. Ez volna a helyes es igazságos adóztatás. De ez a lépés sem oldana meg az infláció kérdé­sét. Mindaddig, amig 100 milliárd dollárt költünk evente hadikiadásokra, az amerikai nép nyöghet az egyre emelkedő arak miatt. ELLENZIK FORD ELNÖK___ (folytatás az első oldalról) Ford eln'bk ötödik javaslata lényegében nem eny­hítené ezt a terhet. A munkanélküliek 13 heti mun­kanélküli biztosítási járulékának kiteijesztese és a munkanélküli biztosításra mar nem jogosultak mun­kába állítása, maximum évi 7 ezer dollár fizetés elle­nein, teljesen elégtelen e probléma megoldásara. E javaslatot csak akkor óhajtja a Ford-kormany érvénybe léptetni, ha a munkanélküliek száma 6, vagy annál nagyobb százalékos. Más szóval: ha a munkanélküliség, a hivatalos jelentes szerint, orszá­gos méretekben hat százalékon alul marad, egyet­len munkásnak sem adnak szövetségi alkalmazást. Tény az, hogy az ország számos térségében a munkanélküliség a 8-9 es tíz százalékot is meg­haladja, az ifjak közti munkanélküliség, különösen a feketek es portorikoiak soraiban, 30-35 százalé­kos. Ford elnök további javaslatairól lapunk követkézo szamaban Írunk. .AMERIKAI 1WA6YAR SZÓ HÉT ÉJ EGYEZMÉNYT KÖTÖTT AZ USA A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁGGAL WASHINGTON, D.C. Edward Gierek,a Lengyel Nepköztarsasag Kommu­nista Pártjának első titká­ra es Ford,az USA elnöke közti kétnapos tárgyalás a két ország kölcsönös problémaival kapcsolat­ban hét uj szerződést ered­ményezett. A szerződések kereske­delmi, ipari, mezőgazda­sági, technológiai, politikai és kulturális kérdésekre vonatkoznak. Mind Gierek titkár, mind Ford elnök úgy nyilat­koztak, hogy a két ország közti viszony egyre javul, ami megnyilatkozik a kereskedelmi forgalom állan­dó emelkedéseben. Az az általános vélemény, hogy 1980-ban két mil­liárd dollárra emelkedik majd a két ország közti ke­reskedelmi mérleg. A két államférfi tárgyalásai barátságos légkörben zajlottak le. Hogyan emeljék az oktatás nívóját? Detroit város lakosai­nak 70 százaléka fekete és 30 százaléka feher, de az iskolák integrálásában ez az arány nem mutat­kozik. A politikai es nagy­vállalati vezetők uszításai nyomán a feher lakosok sok helyen ellenzik a ta­nulok autóbusszal való szállítását. Az integrálás­sal szemben kifejtett el­lenállásnak az lett az eredménye, hogy az isko- ! lak mind kevesebb pénzt kaptak és leromlottak, nemcsak Detroitban, de külvárosaiban is. A Michigan állami iskolaszék kommunista jelölt­je, Peggy Goldman, egy városi nyilvános szeminári­umon a következőket fejtette ki: Mivel nincs egyseg a szülök között, az egyes iskolakórzetek maguk számara kis koncokért har­colnak, ahelyett, hogy együttesen többet vívjanak ki minden iskolának. Az iskolák pénzügyi alapjait a nagy reszvenytarsasagok fokozottabb adóztatásá­ból kell előteremteni. A fehér szülőknek nemcsak a fehér, de a fekete gyermekek oktatási színvonalát is szem előtt kell tartaniok. “Téves azt gondolni, hogy egyes iskolákban jobb oktatásban reszesul­PEGGY GOLDMAN hetnek a gyermekek, amikor más iskolák színvonala egyre süllyed,” mondotta. “A fekete többségű isko­lák programjait csökkentik először... de utána ugyan­ez következik be a fehér iskolákban.” Ms. Goldman előadta a Kommunista Part michiga- ni oktatási programját: 1. ) Pozitív oktatási programot kell létrehozni minden iskolában, különösen fehér vidékeken meg­szervezett gyűlésekkel. Nyomtatványokat kell ki­adni az ót év óta korlátlanul folyó fajgyűlölő pro­paganda leküzdésére. 2. ) Nemcsak a fekete vidékeken, vagy fekete isko­lákban, hanem mindenütt tanítani kell a fekete nép kultúráját. 3. ) Szakszervezeti, egyházi és környékbeli veze­tőkből álló bizottságok szervezzenek meg támoga­tást az ilyen programokhoz a feher környékeken, Detroit minden körzetében. 4. ) A programot bizonyos határidőn belül hajtsák végre. 5. ) Egyszerűsítsek le a tanulok szállítását. A nyu­gati oldalon lakokat a nyugati iskolákba, a keleti oldalon lakókat a keleti iskolákba vigyék. 6. ) Minden detroiti iskolában a feher es fekete tanulók aránya olyan legyen, mint a város teljes lakossága körében, vagyis 70 százalék fekete, 30 százalék feher. Ez az igazi integrálás, nem az, ami­kor 10 diák közül csak egy a fekete. 7. ) A polgármester és a rendőrség garantálja a támogatást a szervezett, fajgyűlölő támadások ellen. • ....... 11 1 ■ A Munkáspárt győzött Angliában LONDON. Az Angol Munkáspárt 319 képviselő- jelöltjét választották be az uj parlamentbe. A kon­zervatívok 276, a liberálisok 13 és a többi kisebb pártok 27 jelölttel képviseltetik magukat a törvény­hozó testületben. A Munkáspárt ezúttal teljes több­seggel rendelkezik, mert hárommal több képviselője van az alsó hazban, mint a többi partnak együttvéve. Ez a kis többség azonban minden bizonnyal ke­rékkötőként szolgál a maradi Munkás Part vezetői részére, akiknek nincs szándékában minőségi válto­zást hozni a nemzetgazdaságban. Anglia gazdasági helyzete nap, mint nap súlyosbodik, a kereskedelmi mérleg egyre nagyobb deficitet mutat, az infláció 22 százalék évi számítás szerint, a munkanélküliség egyre no. Kérdéses, hogy a Munkás Párt reformista vezetői hajlandök-e a trösztöket kordában tartani és alap­vető törvényeket beiktatni, melyek megoldanák a nemzetgazdaság válságát. BUFFALO, N.Y. Ramsey Clark, a Demokrata Part szenátusi jelöltje itt tartott beszédében elitélte a nagy élelmiszer-trösztöket az általuk diktált magas árak miatt. Megválasztása esetére. Ígérte, hogy harcolni fog a reskedelmi mérleg deficitje. Az augusztusi deficit trösztellenes törvények betartásáért. 888 millió dollár volt. PARIS, Törvényt iktattak be, mely szerint munka- nélküliség esetén a munkások teljes fizetést kap­nak egy éven át LONDON, Minden hónapban nő a nemzetközi ke­--------13

Next

/
Thumbnails
Contents