Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-17 / 40. szám
■* AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 17. 1974. A N.Y. Times okt. 2.-i szamaban első oldalas hírben számolt be arról, hogy egy tavaly elhunyt 90 éves litván bevándorolt,Martin Radtke egész vagyonát, 368.000 dollárt a New York-i Public Library-ra hagyta. Érdemes ez esettel, annak hátterével, nemely részletével kissé behatóan foglalkozni. Megtaláljuk bennük a tőkés társadalom rothadási folyamatának olyan jellegzetessegeit, amelyekkel a többi, sokkal nyilvánvalóbbak mellett ritkán találkozunk. Martin Radtke 1913-ban, tehat 60 esztendővel ezelőtt erkezett 30 éves korában Litvániából az Egyesült Államokba. Egyideig New Jersey államban dolgozott, mint kertész, megtakarított egy par ezer dollárt. Aztán New Yorkba költözött es elhatározta, hogy kitanulja azt, mikent lehet tőzsdei spekulációval vagyont szerezni. Látogatni kezdte a N.Y. Public Library ama osztálya;, ahol a tőzsdei spekulációkkal kapcsolatos kiadványokat kezelik. Attól kezdve csaknem halála napjáig, hetenkent három napot a könyvtár e reszeben toltott es nem eredmény nélkül. Ügyes tózsdespekulációkkal csaknem egy millió dollárt nyert. Annak egy részét felelte, egy másik részét elvesztette, s ami megmaradt, azt vegrendeleti- leg a könyvtarra hagyta. Mindebben nincs semmi különös szenzáció, figyelemreméltó. Előfordult mar máskor is, hogy magános vagyonos különcök erre, vagy arra a célra nagy összegeket hagytak. A jellegzetes valami Radtke esetében a hagyaték megokolasa volt! “A New York Public Library volt az egyetemem, — irta végrendeleteben — amely lehetőve tette számomra a nevelest (értsd a töke spekuláciot-D.). Azt akarom, hogy a könyvtár lehetővé tegye másoknak is a nevelest.” Ezért hagyott rajuk 368.000 dollárt. Radtke tehát úgy akart embertársain segíteni, hogy mindegyikükből tőzsde-spekulánst akart nevelni. Vajon gondolt-e arra, hogy 80 millió amerikai munkás nem ülhet be a new yorki, vagy a többi városok könyvtaraiba, hogy 50-60 évig tanulmányozva a spekuláció trükkjeit, vagyont szerezzenek maguknak. Gondolt-e arra, hogy ahhoz, hogy egy, vagy egy tucat, vagy akar száz tőzsdespekuláns meggazdagodjon (es mint napjaink pénzügyi hírei bizonyítják, a tőzsdén ezerszámra veszítik el emberek spekulativ befektetéseiket) 100.000 és millió munkásnak kell verejtekes munkát végezni gyárakban, műhelyekben, banyákban. Gondolt-e arra, hogy miközben o egy par ezer dollar profitot csinált például Dow részvényeken, ama vállalat termekéivel vietnami gyermekeket perzseltek halaira? Gondolt-e arra, hogy az o Anaconda részvényeinek profitja biztosításáért Brazíliában, Chilében és másutt munkások ezreit ítélik korai halaira, a tiltakozókat pedig leírhatatlan kínzások között végzik ki. Nem, Radtke ur “egyetemen” e tantárgyakat nem tanítottak. -i 60 évig járt Radtke a tőzsdei sajtó főiskolájába. Ezen 60 esztendő alatt az amerikai nép legjobbjainak szazai áldozták fel életüket avégból, hogy a dolgozók millióinak is, nem csupán pár tucat különcnek, mint Radtkenek és a többi spekulánsnak, jo elete legyen ebben az országban. Radtke a könyvtárban a wall streeti sajtó lapjait tanulmányozhatta, miközben az öreg Rockefeller kopói 1914-ben amerikai bányászokat, bányászasszonyokat, gyermekeket égettek halálra Ludlow- ban. Radtke a tőzsdei árakat tanulmányozhatta, ÖNÉRDEKBŐL DRÁGÍTJÁK A FÖLDGÁZT A kormány ellenőrző bizottsága, a General Accounting Office, 10 hónapig tartó vizsgálat után azzal vádolja a Federal Power Commission-t, hogy szabálytalanságot követett el, amikor megengedte sok földgaz-vállalatnak, hogy sokmillio vevőjük szamara emeljek a gazdijakat. A F.P.C. az a kormány vallalat, amely a gaz es villany vállalatokat szabályozza.Vezetose- geben ezeknek a vállalatoknak a képviselői ülnek, de a fogyasztó közönség nincs képviselve. A GAO azt a vadat emeli, hogy a Commission egyes vezetőinek részvényéi vannak azokban a vállalatokban, amelyeket ellenőriznek, ezert összeütközésbe kerülnek az etikai alapszabályokkal. A vizsgálatok eredményeképp, a Commission utasította tizenkilenc tagját, hogy egyes részvényeiket adjak el. A GAO sem a vállalatokat, sem a részvényeket eladó személyeket nem nevezte meg, csupán azt, hogy az említett személyek közül heten adminisztráló birók voltak a F.P.C.-nél. A vizsgálatok megindítását múlt ev oktobereben John E. Moss, kaliforniai demokrata képviselő kerte. amikor Sacco és Vanzetti testén végigfutott a villanyaram, veget vetve nemes életüknek. Radtke ur a ceruzáját hegyezgette, miközben amerikai munkások ezrei pusztultak el Amerika gázvészes bányáiban. Radtke ur a profitjait számolgatta, miközben millió es millió munkás küzdött az alapipar megszervezéséért, miközben a dél-chicagói rendőrök 1937-ben hátulról lőttek halmazra a sztrájkoló munkásokat a Republic Steel üzeme előtt. Milliók égték, pusztultak öt világrészén, a fasizmus csizmája gazolt veresre nepeket, égetett ember milliókat kemencékben, 20 millió orosz, százezernyi amerikai katona vesztette életét hogy megvédjek népüket, az emberiséget és Radtket! Sajnos arról nincs feljegyzés Radtke eleteben, hogy valaha akárcsak egy ujját is megmozdította volna embertársai igazi érdekei védelmében, ügyük támogatására. Nincs feljegyzés arról, hogy Radtke ur valaha akar csak egy centet is adott volna egy sztrájk tamogatásara, vagy akar saját szülőhazája, nepe támogatására. Radtke esete megdöbbentő példája annak, mive teszi az egyent a pénz hisztérikus hajhászasa. De ha van valami ez ügyben, ami még Radtke “eltárgyi- asodásánal” is visszataszitóbb, az a N.Y. Public Library nagyfeju vezetőségének magatartasa. Ahelyett, hogy tudomásul vették volna a jelentékeny adományt es elkönyveltek volna, mint másokét, külön marványlapot helyeztek a könyvtár bejáratának padlózatára. Követendő példaként örökítik meg eme, a társadalom minden igazi értékétől elrugaszkodott különcnek az eletet. Radtkeről feltételezhetjük, hogy egy monománi- akus egyen lehetett, de a N.Y. Public Library igazgatói állítólag New York varosa kózeletenek “oszlopos” tagjai. Magatartásukkal egy nevezőre hoztak magukat Radtkéval, a profithajsza, a spekuláció mániákusával. Önmagukat vádolták be es Ítélték el — a jövő nemzedékek tanulságára. Deák Zoltán Győzött a szakszervezet North Carolina allam Roanoke Rapids városkájában első Ízben sikerült a textilmunkások szak- szervezetének egy nagy gyárban győzelmet aratni. A Mason-Dixon vonaltól délre, nagyon kévés textil- munkás tartozik szakszervezetbe. A délén dolgozo 50.000 textilmunkás közül a legtöbben kis vállalatoknál dolgoznak, de a Textile Workers Union of America helyi fiókjának nemregen sikerült többségét szereznie a legnagyobb deli textil gyárban, a J.P. Stevens Co. Roanoke Rapids-i telepen. Ez a gyár hosszú éveken at minden erejevel-ellen- állt a munkások szervezési kísérleteinek. A mostani szakszervezeti választási kampány alatt is fenyegetéssel, megfélemlitessel es a' National Labor Relations Act szemérmetlen megszegesevel próbálta elgáncsolni a választást, de sikertelenül. A jó eredmeny a nagy számú fekete munkásnak köszönhető, akik sokkal öntudatosabbak,mint a deli feher munkások. Ennek a fontos, nagy, déli textilgyarnak a megszervezése útmutató lehet más déli gyárak megszervezéséhez. WASHINGTON, D.C. Nap, mint nap újabb és újabb “kölcsönök és ajándékok” kerülnek felszínre (melyeket Nelson Rockefeller alelnök-jelölt adott politikusoknak, állami és szövetségi kormány embereknek. Jelölésének jóváhagyása kétségessé vált. • MOSZKVA, William Simön, USA pénzügyminisztere, tárgyalásokat folytat a szovjet kormány tagjaival a két ország közti pénzügyi és kereskedelmi kérdésekről. # ! WASHINGTON, D.C. Megkezdődött a Watergate botránnyal kapcsolatos tárgyalás az öt vádlott ellen. a ______ MARTIN RADTKE HAGYATÉKA SOBEL OVERSEAS CORP. |Vtfl FaÍÍAVIIaIÍCfA 210 EAST ttth STREET, NEW YORK, N. Y. 10020 IRKA rOUuIROKdEb - telefon-. 12121 535-6490- UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA VIZUMSZERZES — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IMCKA Magyaromágra — TÜZEK Csehszlovákiába I
