Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-03 / 38. szám
Thursday, Oct. 3. 1974. 5 Szárazföldünk eleg jelentős része az északi sarkkörön túl terül el. Itt találhatók Szibéria, Alaszka, Kanada, Grönland hatalmas kiterjedésű területei, Izland, Skandinávia lappföldi részé, a Spitzbergák. Az északi sarkvidéknek egyre jelentősebb szerep jut a világot athálózó légi- és viziközlekedesben. Energiahordozó és ásványi kincsei szinte még érintetlenek, jelentős az állat- és halállománya, s végül, de nem utolsósorban stratégiai jelentősége is van. A sarkkörön túli vidék őslakossága egyre csökken, megmaradásához az allam gondoskodására van szükség. A Szovjetunió féltőn gondoskodik az itt eló kis népkózóssegekröl. Hasonlóképpen támogatják a dánok Grönland őslakoit, valamint a kanadai kormány az indiánokat es az eszkimókat. Rajtuk • kívül egyre több a ’’bevándorló”: belőlük kerül ki a repülőterek és radarállomások, a kutató állomások es expedíciók személyzete. A fejlődő ipar is egyre több embert foglalkoztat. A sarkkör lakói különleges időjárási és életfeltételek között élnek. A közhiedelem azt tartja, hogy á sarkkörön élő népek szervezete ellenáll a hidegnek. Ez csak annyiban igaz, hogy az évszázadok során kifejlődött az alkalmazkodóképességük. Elsősorban azonban arról van szó, hogy az állat- bőrökkel praktikusan es természetes módon védekeznek a hideg ellen. A hideg "okét sem kíméli. Ha például a vadász hóvihar miatt nem tud visszatérni kunyhójához, ugyanúgy elpusztul, mint a feher ember. A hideggel szembeni öröklött ellenallokepes- ség tanulmanyozásara a helybeli indián es a bevándorolt feher gyermekek között összehasonlító vizsgálatokat végeztek, és megállapították: az indián gyermekekböre télen kevesebb,nyáron több meleget párologtat el, mint a fehér gyermekeké. Ez kétségtelenül valamelyes előnyt jelent. A sarkvidék vegtelen hómezoi visszaverik es a sokszorosára erősítik a napsugarakat. Ez a szem retináján vizenyót, majd gyulladást, esetleg hovak- ságot idézhet elő. A bevándorlóknak napszemüveget kell hordaniok, az eszkimók szemét azonban kíméli a keskeny, mandulavágasu szemres. A sarkkör öslakói között nagy pusztítást okoztak a fehér emberek által behurcolt fertőző betegségek. Szervezetük még soha nem találkozott a betegség kórokozójával, és igy ellenállás sem tudott kifejlődni. A bálnavadászok és misszionáriusok megérkezése után Alaszka és Eszak-Kanada indiánjai és eszkimói, valamint Grönland oslakoi ezrevel estek áldozatul a járványos betegségeknek (himlő, vor- heny, difteria stb.). Ez a veszély a modern gyógymódok eredményeképpen ma mar a múlté, de a földbe vájt nedves lakásokban meg mindig sok a tüdőbeteg. A repülőgép megszüntette a sarkkör elzártságát. Elénk turizmus indult meg. De nemcsak turisták, idénymunkások is mennek az anyaországból a sarkkörre. A tapasztalatlan őslakók között az idénymunkások és turisták igen ’’népszerűek”, aminek következtében a nemi betegségek az itt elő népek leggyakoribb betegségévé ’’léptek elő.” Civilizációs ártalomnak tekinthető az azelőtt ismeretlen fogszuvasodás is, mert az őslakosság egyre több cukrot és szenhidratdús etelt fogyaszt. A modern táplálkozásnak azonban nemcsak árnyoldalai, hanem pozitívumai is vannak. A sarkköri vidékekre sok vitamindus gyümölcslevet es gyümölcsöt szállítanak. Meglepett, amikor GrÖnlandon a reggelihez friss gyümölcsöt szolgáltak fel. A Szovjetunió sarkkörön túli területeire pedig nemcsak repülőgépekkel juttatják el a vitamindús eteleket. A főzeléket, gyümölcsöt a helyszínen termelik, melegházakban. Hasonlóképpen Izlandon is, ahol a korlátlanul rendelkezésre álló hőforrások vizével fűtik a melegházakat. Egyes sarkköri kórhazakban arra figyeltek fel, hogy az indiánok és eszkimók a kórházakban gyo- mor-belbántalmakat és súlyos hasmenést kaptak. Kiderült, hogy a panaszok'oka a tej. A sarkkör természetes körülményéi között ugyanis a felnőtt őslakosok soha nem táplálkoztak tejjel, igy a szervezetük nincs felkészülve a tej feldolgozására. Kitűnt, hogy a laktaz nevű enzim, amely a tejcukor feldolgozását irányítja, egyszerűen hiányzik a szervezetükből. A modern, higiénikus, államilag ellenőrzött etel- nyersanyagok nagy választékban állnak a lakosság rendelkezésére, ennek ellenére csak igen lassan szoknak le a vadászatröl-halászatról. Pedig a vizsgálatok kimutatták, hogy a sarkkor hal- és emlősállománya jórészt parazitákkal fertőzött. De nemcsak parazitákat, hanem egyeb korokozókat is terjesztenek a sarkvidék állatai. A veszettség Szibériától Alaszkáig mindenütt nagymértékben elterjedt, és innen olykor — a veszett rókák révén — átterjed a mérsékelt égöv állataira is. A vadászgato indiánokat és eszkimókat közvetlenül ritkán veszélyezteti a veszettség, mivel rokahust nem esznek. Közvetve viszont annál nagyobb a veszély; ugyanis a hőmezőkön az eszkimővadász egyetlen közlekedési lehetősége a kutyaszán. A veszettséggel fertőzött rókák megtámadják a szánhúzó kutyákat, s bár a kutyák megölik a rókákat, de a verekedés során marásokat szenvednek el, igy a kutyák is megvesznek és elhullanak. Ha pedig a szánhúzó kutyák elpusztulnak, a végtelen hómezőkön a vadász ritkán menekülhet meg. Dr. Gonda György Újítsa meg előfizetését! A világ élelemválsága A Világbank elnöke, Robert McNamara, par évvel ezelőtt nyilvánosán tiltakozott, amikor az angol tudós, C.P. Snow megjósolta, hogy nemsokára az egész világon televízión lathatjuk majd az ehen- halokat, a világ különböző, szegény országaiból. McNamara most már nem tekinti túl pesszimistának Lord Snow jóslatát, mert csak még egy-két rossz időjárási évszak kell ahhoz, hogy az emberiség elképzelhetetlen katasztrofális helyzetbe kerüljön. Hasonló aggodalmakathangoztat Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság pénzügyminisztere, a Foreign Affairs folyóirat áprilisi számában. Egyre nagyobb versengés áll fenn az államok között a legszükségesebb nyersanyagokért es minden ország csak a saját igényeit igyekszik kielégíteni, de célravezető, együttes tervezésre nem gondolnak. Mr. Schmidt persze csak a kapitalista országokat érti ez alatt. Cikkében kifejti: „A küzdelem... a termékek elosztásáért es felhasználásáért folyik... Lehet, hogy az olajárak feletti küzdelmet holnap más nyersanyagok árának es importálasának a küzdelme követi. S mivel nem csupán sakkjátszmáról van szó, hanem a világ gazdasagának békés továbbfejlődéséről és a nemzetek jólétéről, politikailag szilárd filozófiára van szükségünk, hogy ezt a veszedelmes küzdelmet megnyerjük.” A Világbank szakértőinek számítása szerint egyedül Indiának évi egy milliárd dollárt kell előteremtenie a megdrágult olaj ártobbletéért. A világ száz legszegényebb országában pedig, ahol két milliard a lakosság, 40 százaléka az éhínség szélén, a műtrágya drágulása egy milliárd dollár költségtöbbletet jelent, amivel ezek az országok nem rendelkeznek. NcNamara szerint a fejlett országoknak 53 milliárd dollárral többe kerül ma ugyanannyi olajtermek, mint tavaly, a szegény országoknak 10 milliárddal többe. Ugyanakkor az olajtermelő országok jövedelme az idén 63 milliárd dollar körül lesz es ennek kb. felét Szaud Arábia, Kuwait, Quatar, Abu Dhabi es Libia veszik be. „Még ha semmi mas változás nem állná be a nemzetközi kereskedelemben, a fejlett országok 1973.evi többlete 41 milliard dollar deficitet mutat, a fejlődő országok 1973 évi deficitje pedig 23 milliard dollárra emelkedik (megkétszereződik),” mondotta Mr. McNamara. „Az ilyen deficitek az olajfogyaszto országok gazdasagának alapjait fenyegetik.” „Előbb-utóbb eljutunk arra a pontra, amelyen túl a gazdasag szilárdsága veszélybe keiül. Ezt akkor érjük el, amikor az iparilag fejlett országok olyan alkalmazkodási es ujjászervezési problémákkal néznék szembe, amelyeket rövid időn belül képtelenek megoldani. Így aztan munkanélküliségi krízisek, vagy még nagyobb inflációs áramlatok allnak be. Még csak gondolni sem akarok arra a — legalább elméletben fennálló lehetőségre — amikor az oktalan erőszak használatára kerülhet sor,” mondta McNamara. A szegény országok egyre nagyobb tömegű éhezőinek és az inflációs hullámba kergetett, iparilag fejlett kapitalista országok kizsákmányolt millióinak eló'bb-utóbb bekövetkező ellenállása az a fenyegető veszedelem, amitől McNamara, Schmidt es mas kapitalista országok vezetői félnek. Vágó Klára .amerikai Magyar szó —
