Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-03 / 38. szám
ARA 20 GENT Vol. XXVIII. No. 38. Thursday, Oct. 3. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York., N.Y. 10003. Tel: 254-0397 =====g^^^==asas=='"1 11 ■ ■ '■■■— ■ ■■ I ;■ ......." ■■ ■ ■■ assi-jr,..------ "ssssssssa 1.13 MILLIÁRD DOLLÁR MUNKÁT ÉS VEREJTÉKET” ÍGÉR FORD ELNÖK AZ INFLÁCIÓ ELLEN DEFICIT Augusztusban 1.13 milliárd dollárral több árut vásárolt az USA külföldön, mint amennyit eladott külföldi országoknak. A nemzetközi kereskedelem e deficitje a legnagyobb az ország tórteneteben. Washingtoni hivatalos körök ezt a kedvezőtlen ■jelenséget azzal próbáljak magyarázni, hogy augusztusban 206 millió hordó olajat vásároltunk külföldről és hordónként 11.73 dollárt fizettünk, ami 2.52 milliard dollar kiadóst jelentett. Az országból csak 0.8 százalékkal több árut vittek ki külföldre, mint az elmúlt hónapban, mig a behozott áru mennyisege 5.2 százalékkal volt több. Az év első nyolc hónapjának külkereskedelmi mérlege 2.11 milliárd dollár deficitet mutat. Noha igaz, hogy az olaj ara négyszeresére emelkedett, helytelen volna az ország előnytelen külkereskedelmi mérleget erre az áremelkedésre hárítani. Sokkal közelebb állunk az igazsághoz, ha a kivitel emelkedesenek elegtelensegét az amerikai gyártmányok inflációs araval magyarázzuk. Az USA hihetetlen magas augusztusi deficitje visszatükröződik Ford elnök és Kissinger külügyminiszter beszédeben, melyben sürgettek az olajtermelő országokat az olaj árának leszállítására. Mas szóval: az amerikai közgazdaság irányitói által létrehozott válságot az olajtermelő országok rovasara óhajtják megoldani. Az amerikai nemzetgazdaság egyre jobban mélyülő válsága kiélezi az országon belül az osztályok közti ellenteteket, s ezzel egyidőben az olajtermelők es az USA, valamint az USA és európai szövetségesei közti gazdasági es politikai ellentéteket is. Az ország bankjai és nagyvallalatai az amerikai dolgozókra és a nyersanyagot termelő fejlődő országokra akarják hárítani a gazdasági válság terheit. Minden Magyar Szó olvaso legyen az 55. utca e's 6. Ave. sarkán, csütörtökön, október 10.-én délután 4.30-kor. Kó’veteljük a 35 centes viteldij érvényben maradását. Fennáll a veszély a viteldij 50-60 centre emelésére.WASHINGTON, D. C. Semmi sem összegezhette volna jobban a nagy hűhóval elokeszitett és beharangozott csúcs-konferencia igazi eredményét, mint Gerald Ford elnök záróbeszédé, melyben ’’munkát és verejtéket” ígért az amerikai népnek az infláció meggátlására. Alig zárult be a konferencia, amelyen számtalan beszéd hangzott el, de egyetlen határozatot sem hoztak, a Fehér Ház bol kiszivárgo hirek szerint Ford elnök első javaslata az lesz, hogy törvénybe iktassák a benzinre kivetett szövetségi adó 10- 20 centes emeléset gallononként. Ez a javaslat, ha valóra válna, egy csapasra beváltaná Ford elnök ’’munka es verejték” — ígéretet. A munkások, akik nem veszítik el munkájukat, még a multbani verejtékesnél is verejtekesebb ero- megfeszitessel tudnák csupán megszerezni sajat- maguk és csaladjuk részére a legszükségesebbeket. Azok a milliók pedig, akik elveszítik munkájukat, az uj adóból bejött pénzből szövetségi ’’alkalmazást” kapnanak,ehbérek elleneben. A Ford-kormány e lépése két legyet ütne egy csapásra a bankárok érdekében. Mentesítené a bankárokat, a monopóliumokat a rájuk eső adótehertől és enyhítené a munkanélküliek harci készségét. A baj csak ott van, hogy a kongresszus tagjai nem mernek ilyen törvényjavaslatra szavazni, mert ez politikai pályafutásuk véget jelentene. Az ország munkásai nem tekintenének egy ilyen javaslatra karba tett kezekkel. A munkásokra háruló inflációs élelmiszerárak, a városi, megyei, állami és szövetségi ado, a magas lakbér, az egyre emelkedő villany, gáz- és telefonszolgálati dijak állandóan alacsonyabb életszínvonalra szorítják a dolgozókat. A tiz, vagy húsz centes benzinadó a pattanásig feszítené a munkások türelmet és beláthatatlan akciókra késztetne őket. A Fehér Ház e javaslata nem lep meg bennünket, miután Ford elnök bejelentette, hogy a kormány gazdasági politikáját William Simon pénzügyminiszter vezetése alatt álló bizottság irányítja. Simon, volt Wall Street-i bankár is a bankárok érdekét szolgálja, amit a kormány ezen első lépese is fényesen bizonyít. Ford elnök Ígérte, hogy a következő tiz napon belül részletes javaslatokat terjeszt be, amelyeknek eletbeleptetese hivatva lesz felszámolni az inflációt és megakadályozni a gazdasági visszaesést, válságot. Miután Ford elnök megteszi javaslatait, véleményt fogunk nyilvánítani azok lényégéről. Az elnök által felállított egyéb bizottságok élére kinevezett jelöltek is hasonló nézetet vallanak, mint William Simon pénzügyminiszter. L. William Seid- man, akiről megírtuk, milyen szerepet játszott az Equity Funding vállalat csodbemenésével kapcsolatban, melynek következtében ezrek vesztettek el megtakarított pénzüket, az Irányito Bizottság élere került (Policy Committee). Ugyancsak vezető szerepet kaptak Roy Ash es Alan Greenspan, Nixon volt elnök kulcsemberei is. A látszat kedvéért Ford elnök felállított egy ”Bér-es Ár-Egyensulyozo Bizottság”-ot,melynek éle'- re Dr. Albert Rees-t, a Princeton Egyetem gazdasági professzorát nevezte ki. E bizottság tagjai: nyolc AFL-CIO szakszervezet elnöke, nyolc bank és nagy- vállalat igazgatója. E bizottság feladata irányt adni a bér- és áremelkedéseknek. A bizottságnak nincs hatalma és képtelen befolyásolni mind az arak, mind a bérek emelkedését, vagy csökkenését. CZINE MIHÁLY ELŐADÁST TART október 6.-án vasárnap d. u. 2 órakor A MAI MAGYAR IRODALOM OTTHONI ÉS HATÁRAINKON KÍVÜL,. A WILLIAM SLOAN HOUSE YMCA AUDITÓRIUMBAN 356 W 34 ST. ( 9. AVE. - NAL ) Az előadás előtt és a szünetben könyv és hanglemez kiállítás lesz. Belepo-adomany: $ 3.- nyugdíjasoknak es tanulóknak $ 1.- Kávé e’s sütemény 50 cent. Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Dr. Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár
