Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-10-03 / 38. szám

Thursday, Oct. 3. 1974. CALIFORNIA! POLITIKA A californiai politikai élet egyik legélesebb harca az állam kormányzóságáért folyik, az előválasztások eredményeképp a republikánus Houston I. Flournoy és a demokrata Edmund G. Brown, Jr. között. A politikusok többek között azon törik a fejüket, hogy a ’’szegény” törvényhozóknak, akiknek na­gyobb része ügyved, a többi üzletember és miegy­más (munkást egyet sem ismerek köztük), milyen magas nyugdijat szavazzon meg a californiai tör­vényhozás. A két jelölt között a különbség csak az, hogy Brown úgy szeretné, hogy a 10-12 ezer dolláros nyugdíj kibuktatott politikusoknak még akkor is járjon, ha kibuktatásuk 30 éves korukban történik. A nyugdíj egész életre szól. (Egy szept. 24.-i újság­hír szerint, nagy nyomásra, álláspontját megváltoz­tatta.) Flournoy álláspontja, hogy a nyugdíj csak 60 eves kortól kezdődjön, de azoknak is járjon, akik csak négy évet töltöttek hivatalban. Más kérdésekben is folyik a harc a demokraták és republikánusok között, de a politikában járta­sabb szavazók tudják, hogy ”az egyik 19, a másik egy híján 20.” Az élet már megtanította őket arra, hogy mindkét part alapszabályában az első pont a profit sérthetetlensége, annak védelme, ami csak a dolgozók rovására mehet. Van Los Angeles szomszédságában egy liberális- progressziv megmozdulás, amely reménnyel tölt el mindenkit, aki a munkásosztály sorsával törődik. East Los Angeles, mely városrész nincs hivatalosan Los Angeleshez csatolva, elhatározta, hogy már ele­ge van a Los Angeles-i hol demokrata, hol republi­kánus városatyák vezetéséből, akik a 80 %-ban spa­nyol hangzású vezetéknévvel bíró polgárságot nem az amerikai alkotmányban lefektetett elvek szerint kezeltek. A sikeres összefogás eredményeként a terület valasztopolgárainak alkalmuk lesz a novemberi vá­lasztások idején azon óhajukat kifejezni, hogy ön­álló városként, City of East Los Angeles néven, a saját demokratikus elgondolásuk szerint, saját érdeküknek megfelelően intézhessék sorsukat. Mondanom sem kell, hogy az önző, magánérdeke­ket szolgáló csoportok mindent elkövetnek, hogy ezt a törekvést elgáncsolják. De a terület 103.000 lakossága reményteljesen néz a párton kívüli válasz­tás ele, amelyben a chicano La Raza Unida Party minden segítséget megad. Ha a városalakitas sikerül, ez lesz a U.S.-ben chicanók által vezetett legnagyobb város. Tudósitó. ACÉLMŰIM KAS OK KOZOTT A hónap minden hétfőjén a People’s World, a nyugati partok heti munkás-ujsagjanak lapterjesztő brigádja délben 12 órakor a megbeszelt helyen talál­kozik. A három automobil készén varja a 15-18 ta­got kitevő 20 es 80 ev közötti életkorral biro brigád tagjait. Irány a Fontana, Califomiaban működő hatalmas Kaiser Acélvállalat, amely 54 mérföldre fekszik Los Angelest ol. A munkabeosztás a kózelfekvo csemegeiizlet előtt történik. A 7500 munkást foglalkoztato acel- órias délutáni műszakján 3500 munkás jön be es megy ki a nyolc kapun,automobiljával. Itt látni, hogyan dolgozik es hogyan állja meg a helyét egy öntudatos egyen, legyen az fiatal, vagy öreg. A 2000 újságból, amelyet árusítunk (legnagyobb részét mutatvány számként ingyen osztogatjuk) nem jut minden munkásnak, de akinek jut, azoknak 98 %-a szívesen fogadja a lapot. A fontanai acélmunkasok nincsenek megelegedve az Abel és tarsai által kötött es újra az acélbárók érdeket szolgáló julius 30.-an alairt szerződéssel. A brigádnak az ad újra es újra munkakedvet ezen nem éppen kényelmes és könnyű munkához, hogy a munkának eredmenye is van; k.b. 1 % az előfizetés, ami nem latszik soknak, de ha tekintetbe vesszük, hogy milyen reakciós nyomás alatt vannak ezek a munkások is, akkor a garda ezt szép ered­ménynek könyvelheti el. Volt idő, amikor a Kaiser Acélgyár es Fontana varos rendőrei letartoztatassal fenyegetve próbálták megijeszteni a brigád tagjait, de azok kemény helyt­állása es a Polgaijogi Szervezet erelyes fellepese után a hajszak megszűntek. Két órai kémény munka után a lapelosztas végét­ért. A brigád tagjai az öntudatos munkásokhoz méltó munka elvégzése után, megelegedetten újra találkoznak a csemegeüzletnel. A 10 nőből es 8 fér­fiból allo csoport valóban nemzetközi brigádhoz hasonlít, amerikai születésűek, olasz, nemet, lengyel és magyarok. Nagy lelkesedéssel mondják el az egyes kapuknál lefolyt munka részleteit. A nagymama olyan meghatóan beszeli el, hogy mikent fogadtak el tőle a lapokat, milyen udvariasan beszeltek vele a gyárból kijövő munkások, hogy az embernek szin­te kedve tamad kezet csókolni neki. Az elbeszélések után beül a brigád a 8 személyt befogadó station-wagon-be és a két másik gépbe. Irány az eredeti gyülekező hely. Rendszerint az odamenö ut politikai témák megbeszelesevel telik el, mig a hazafele eneklessel. Cincar Gyula VWWWWVWWWWWWWWWWbWWWVWWWV ^TERJESSZE LAPUNKATi LEVELEZZÜNK A los-angelesi Times oly fontosnak veszi olvasói­nak levelezeset, hogy a vezércikk oldal háromnegyed részét áldozza erre es folyóiratok is e levelekkel kezdik egyes szamaikat. E leveleknek az ajellegze- tessege, hogy az olvaso tudósítja a lapot valamiről, helyesbit, vagy helytelenít, véleményt mond, ha egyetert, ha nem a szerkesztőseggel, javasol valamit, vagy tanácsot ad, sót többször követel es leleplez. Sohasem mulasztom el e levelek olvasását. Bar le­gyenek a vezércikkek unalmasok, köztudatosak, e levelek legtöbbje friss, olyan, mint a fáról leszedett erett gyümölcs. Természetesek. E stilus aranylag uj az amerikai sajtóban, holott mi mar vagy ótven éve megelőztük jó néhány tiz evekkel a kapitalista sajtot munkásleveleink formá­jában. Mivel a Magyar Szó munkaslevelezesi rovata ’’akadozik”, négy részletben, rövid egyhasabos sze­mináriumot adok. (Tanacs es tanitas kevereke.) Az olvasok áltál irt levelezes olyan, mint az ut, amely nem egyiranyban megy, azaz csak oda, ha­nem vissza is jön. A szerkesztosegbol oda, az olva­sóktól a szerkesztosegbe. A világlapokat pont az teszi világláppá, hogy tudósítóik szerteszét vannak a nagyvilágban. A mi olvasóink is szerteszét vannak úgy az Egyesült Álla­mokban, mint a nagyvilágban, es ezek ’’tudósíthat­ják” lapunkat olyasmikről, amelyet a kapitalista hírszolgálat, vagy a mi progresszív hírszolgálatunk nem tud. Például vannak fontos, nekünk fontos helyi esemenyek, amelyekről erdemes tudni. Ha egy-egy világlapnak tucatnyi tudósítója van, nekünk száz, vagy annál is több lehet. Éppen ez lenne e szeminárium célja, hogy levelezőinket megszervez­zük, akar Írtak már levelet, akar nem, tanácsot adunl<, hogy mit es hogyan Írjanak. Különösen fel akarjuk bátorítani azokat, akik úgy érzik, hogy nem tudnak Írni. A következő ugyancsak rövid cikkben arról Írok, hogy mit Írjunk. A harmadik cikk arról szol majd, hogy hogyan írjunk. (A levélírás technikája.) A ne­gyedik cikkben arról tanácskozunk, ha arra még szükség mutatkozik, hogy mi a különbség level és cikk kozott. Nem beszelve a szépirodalomról, sok­szor jelennek meg cikkek es ez nemcsak a mi lapunk­ra all, melyek annyira magánvéleményt adnak jelen- tektelen dologrol, hogy annak háromsoros levélfor­ma is eleg volna. (Tálán meg sok is.) Például az, hogy ki nyerte meg a hajasbabát a pikniken és miért, es a gulyásleves jo volt es hogy miért. Mig igénytelennek látszó es rövid levél fontos gondola­tot tartalmaz, vagy messzire kiható esemenyt rög­zíthet meg, amelyet cikk formájában kell a szerkesz- tosegnek kimelyiteni és ezért nem a levelező rovatba tartozik. E szeminárium, amely egyébkent az egyetemeken négy eves tanterv, a negyedikkel zárul majd. Az lesz majd az ’’érettségi”, aminek kapcsán, reméljük, a szerkesztoseg sok, sok levelet kap majd sok, sok levelezőtől. Reméljük a legjobbat. B.-sasIO 72őrt üErtcrtiovIsüszIbiioíh nwn iRftem 2 A MAGYAR SZÓ CALIFORNIAI OLDALA Helyi szerkesztő: FARAGÓ ZSIGMOND 1251 So. St. Andrews Pl. Los Angeles, Cal. 90019 Tel: 671-7391

Next

/
Thumbnails
Contents