Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-09-26 / 37. szám

Thursday, Sep. 26. 1974 s MEXIKÓI DALLAMOK Ez az aztékok es a toltékok hazája, majd a Conquistádorok ’’arany országa.” A vadregényesség mögött azonban ott van a kopár valosag, a homokos sziklahegyek, a ‘szűrös kaktusz ezernyi fajtája, a fo­lyómenti gyilkos mocsarak, a tropikus ósbozótban menedéket kapnak a csörgókigyok es a merges po- kok. Sok viszontagságot megért ország Mexiko, ez a nép dalaiból is érződik. A szöveg változik, de a dallam alig. Olyanok a mexikói dalok, mint. az argentin tangók, vagy a brazíliai sambak. Az egyik igy hangzik: ”Se murio mi palomita blancá” Meg halt az én kis feher galambom. A versnek hatvan- harom strófája van, egyhangú, de végtelen vágyó­dással és panasszal teli. Aztán a másik: ’’Jaj anyám, jaj nekem, összetörték a szivem.” A dalok talán jelképezik, hogy mennyit volt Mexiko a hadak országutja, mennyit harcolt ez a nép, egyszerűen talán csak az' életéért. A XVI. szazad elején Cortéz spanyol kalandor hódította meg az aztékok birodalmát. A spanyol gyarmatosí­tok megalapítottak az ”Uj-Spanyolorszag” alki- rályságot. A terület később Franciaorszag hódítói­hoz került, majd 1821-ben az USA-hoz. Különös epizódja a történelemnek: a spanyol uralmat a he­lyi nagybirtokosok rázták le, vezetőjük, Augustin de Iturbide 1822-ben még császárrá is kikiáltatta magát. Az o bukása után viszont Mexikó szövetségi köztársaság lett. i. Mexikó forradalmár hőse volt Benito Juarez, aki harcolt Miksa osztrák főherceg ellen, akit az európai teijeszkedési klikk az ország császárává nevezett ki. Utana megint diktatúra következett, de Mexikó nepe Pancho Villa személyében ismét forradalmi vezért talált. 1917-ben megalkották az anti-imperialista alkotmányt, mely az akkori világ legdemokratiku­sabb alkotmánya volt. A múltból teljünk a jelenbe. Nagyok a problémák Mexikóban, a fővárosban a legszebb sugárutakon is ott vannak az éhezők, a szegények. Elsősorban gazdasági nehézségek vannak. 1910-ben a földtulaj­don 97 százaléka a földbirtokosok egy százaléká­nak kezében volt. Ma az egyenlőtlenség kisebb, de kétmillió kisparasztnak, akik az Agrarreform során földhöz jutottak, együttesen még mindig kevesebb földje van, mint a tízezer nagybirtokosnak. Az ame­rikai kontinens döntő áramlatai pedig hatnak Mexi­kóban is. Ahogy az ország iparosítása előrehaladt, teret kapott az amerikai toké, Mexiko is az amerikai imperializmus erőbefolyasa alá került és ez válto­zatlanul igy van. A reálbérek csökkennek, kúlönö- syn súlyos a helyzet a falvakban, bár a falusi lakos­ság részaránya 40 százalék, de mégis kétmillió la­kosnak egyáltalán nincs földje, félmillió pedig fel- . hektárnál kisebb teijedelmíí földdel rendelkezik. A bonyolult mexikói helyzet jelentős tényezője, hogy miként alakul az Egyesült Államok és Mexikó kapcsolata. Az elnök Echeverria több módszerrel keresi a kiutat. Külügyminisztere több Ízben járt Washingtonban, ahol szóvá tette a mexikóiakra néz­ve hátrányos kapcsolatokat és a kormány intézkedé­seket is hozott a külföldi toké korlátozására. A kor­mány javaslata, hogy a gazdasági szakemberek keres­senek uj piacokat. Echeverria ellátogatott Japánba is, ennek során már érződik a japán tőke mexikói ♦jelenlete es ami a leglényegesebb, a kelet-európai szocialista országok iránti mexikói érdeklődés. Szá­mítani lehet arra, hogy előbb-utobb bővülnek a szocialista országok és Mexiko kapcsolatai. Ez elő­segítheti a latin-amerikai általános fejleményeket is. Echeverria Moszkvába is ellátogatott. Ennek ered- menyekeppen két megállapodás született. Aláírták a Szovjetunió es Mexiko első kereskedelmi egyez­ményét és megállapodás jött lét^e a kulturális es tudományos együttműködésről. Persze nem lehet látványos eredményeket várni. Maga az elnök is hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Mexiko keres­kedelme pillanatnyilag csekély, de vannak lehetősé­gek; Mexikónak es a latin-amerikai országoknak szükségük van szovjet nyersanyagokra es berendezé­sekre, amelyekért persze csak hagyományos nemzeti termékeikkel fizethetnek. Ennek a problémakörnek alakulása a jövő kérdése. Jáva szigete az indonéziai szigetcsoportnak keve­sebb mint hetedrészét kepezi. De az egész ország la­kosságának kétharmada, vagyis 80 millió ezen,a szi­geten lakik. Jáva az indonéziai népességi szakértők szerint még Bangladesh-nel is zsúfoltabb;,minden négyzetmérföldnyi területen 1500-an próbálnak el­tengődni. A túlnépesedés problémája napról napra növek­szik. Túl kevés a terület és az eladósodott parasztok közül egyre többen kénytelenek eladni földjüket és a varosokba vándorolni. Hivatalos tanulmány szerint Indonézia földműveseinek csak elényészően kis szá­zaléka kepes a termelésben modern technikát al­kalmazni és ezzel hozamát növelni. Indonézia jelen­tős gazdasági fejlődésének ellenére, lakosságának kb. fele rosszabb sorsban van, mint 6 evvel ezelőtt. Az ország gazdag természeti kincseiből származó jövedelemből, olajból,erdőségekből, ércekből eredő busás haszon csak a legfelsőbb kisebbségnek jut, de a társadalmi létra alsó felén levők helyzete egyre romlik. Indonéziai szakértők azt is megállapították, hogy Java egyes területein a romló életkörülmények Lényeges, hogy Echeverria változtatni akar Mexi­ko külső gazdasági függőségén, csökkenteni óhajtja a nagy északi szomszéd befolyását, ami döntő tétel, hiszen jelenleg éppen a kulcsiparágak vannak az Egyesült Államok monopolistáinak kezében. A Mexi­kói nemzeti toké véleménye megoszlik ebben a kér­désben. Többen akadályozó tényezőként fogjak fel az amerikai ellentétet, de vannak olyanok is, akik a technológiai vállalatok, mint a Ford, a General Mo- ! tors részvételét úgy értékelik, hogy legalább is át­menetileg lendítőerőt adhatnak a hazai tökének. következtében a fiatal generáció alacsonyabb nö­vésű, mint szüleik. A földjüket vesztett parasztok szamárá sehol sem kínálkozik jó megélhetési lehetőség. Egyesek a min­denütt jelenlevő, nyomorgó napszámosok számat növelik, masok az elkeseredett városi munkanélkü­liek táborához csatlakoznak. Januárban a zsúfolt Jakarta fővárosban általános tüntetések voltak, melyeknek a kormány egyrészt karhatalommal, másrészt Ígérgetésekkel vetett ve­get. Helmudt Schmidt, a Német Szövetségi Köztársa­ság kancellárja október 28.-an a Szovjetunióba lá­togat, ahol tárgyalásokat folytat Leonid Brezsnyev- vel, a Kommunista Part első titkárával, a két ország közös problémáiról. DETROIT, Mich. Sztrájkba lépett az American Mo­tors vallalat 17.000 munkása. Követelik, hogy a má­sik autóvallalat munkásaival egyenlő bért kapjanak. SOBEL OVERSEAS CORP. 210 EAST Mth STREET, NEW YORK, N. Y. 1002« — TELEFON: (212) 535-6490­IKKA FŐÜGYNÖKSÉG UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK llCKA Magyarországra—TÜZEX Csehszlovákiába Sümegi Endre A GAZDAG IN DOZEN IÁBAN ________A NÉP NYOMOROG — AMERIKAI MAGYAR SZÓ -

Next

/
Thumbnails
Contents