Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-09-26 / 37. szám
6 Thursday, Sep. 26. 1974. óhaza Lakásépítés Magyarországon t * • f I » » A lakaskerdes a fejlett országok, tehat Közép- es Nyugat-Europa, úgy mint az USA nepeinek egyik legégetőbb kérdésé, amely egyre sürgősebb megoldásra vár. A ma még mindig fennálló áldatlan és nehezen elviselhető lakáshelyzetet, a regi rendszer mulasztásaiból eredően, atkos örökségként vette at a második világháború utáni kor. A Kelet- Europa-i országokban a háború áltál okozott károk meg súlyosbították a helyzetet. A lakásínség felszámolását elsőrendű feladatuknak tekintik a nyugati kapitalista es a szocialista országok egyaránt, bár különböző megfontolások alapjan. Ennek az igyekezetnek a következtében jött létre az építőipar régi, lassú es főleg kezimunkas mődszerei modernizálásának gondolata, tehat az építőipar gépesítése és gyárszer'ú tömegtermelési módszereinek kidolgozása, ami egyúttal függetlenítette az építőipart az időjárás korlátozásaitól is. Hosszú evek kiserlete- zései eredmenyekent kialakult a ma mar sikeresen működő házgyárak rendszere. Ez év május 10.-en avattak fel es helyeztek üzembe a budapesti 4-es számú házgyárát a XI. kerületben, a Hunyadi Janos utón, a budafoki Dunapart mentén. Ez a gyár 1971-73 folyamán épült, 8.2 hektár területen, es évi teljesitmenye 3500 lakás. Ez évben a 4-es sz. házgyár 1980 lakast fog gyártani, ezzel a budapesti házgyárak az idén 10.500 lakast fognak atadni. A 4-es sz. házgyár epitese 911 millió forint beruházását igényelte. Az üzemnek 750 dolgozóra van szükségé, de az általános nagy munkaerőhiány következtében jelenleg csak 400 dolgozójuk van. Az 1-es sz. házgyárát 1966-ban helyeztek üzembe, a 2-es számút 1967-ben és a 3-as számút 1970 márciusában. Ezekből a házgyárakból kerültek ki Budapest uj városnegyedeinek szép, levegős, modern 10-12 emeletes házai Zuglóban, Újpalotán, Óbudán es Kelenföldön. A lakóhazakkal együtt építettek minden városnegyedben bevásárló központokat, óvodákat, iskolákat es egeszsegugyi intézményeket, stb., úgyhogy az oda beköltözött lakok modern, civilizált igényeknek megfelelően élhetnek. f > f (folytatjuk) Vago Oszkár Tengerentúlról hazatért a Rovat Tokay 1889 A félig nyers sztékek, sajtkrémes salatak, ismeretlen nevű és szokatlan izü etelek után ismét hazai i- zekre vágyó magyar turista örömmel fedezi fel Boston egyik főutcáján a Chardas feliratot viselő magyar éttermet. Magyarul köszön a pincér, magyar szófoszlányok hallanak ki a konyhából, s az óhazából érkezett vendégek hirere az asztalhoz siet a tulajdonos is, magas, őszülő hajú 70 év körüli férfi. Bemutatkozik: — Bartha Károly vagyok jelenleg bostoni vendéglős, Magyarország egykori uszóbajnoka, az 1924 évi párizsi olimpia 100 méteres hatuszásanak harmadik helyezettje, többszörös Európa-bajnok. Maris arad belőle a szó — hogyan jutott el a párizsi győzelmi emelvénytől Amerikáig. Ma mar többszörös nagypapa, s bár fia venezuelai lányt vett feleségül, az unokák — az angol es spanyol mellett — hibátlanul beszelnek magyarul. — Kik járnák a bostoni Chardasba? — Főleg törzsvéndegek, bennszülött amerikaiak, a varos minden részéből. Nem győzöm lediktalni nekik a magyaros etelek receptjeit. A sztár: a székelygulyás es a borjűpőrkólt. A “Gourmand” cimü amerikai szakácslap is gyakran kér tőle és közöl magyar ételrecepteket. A paprikát Budapestről vásárolja, mert az itteninek egész más az ize, zamata. A borokat is a Monimpextöl hozatja. 500—600 ládával évente. A legnepszerübb a badacsonyi kéknyelű es az egri bikaver. Mielőtt elbúcsúznánk, egy pillanatra eltűnik, majd, ismét megjelenik: egy borospalackkal a kezében. Az üveg felirata: ROYAL TOKAY, Special Vintagei, Ó- Különleges 1889. t » t r — Nemreg vettem egy árverésen — magyarázza. A kiseró okmány szerint Victoria angol királynő kapta annak idejen Ferenc Józseftől, s a királynő tovább ajándékozott a ládából egy palackot egy bostoni barátjának. A család 85 even at őrizte, s most, hogy a família kihalt, s többi holmival együtt kalapács alá került. Megvettem, s azóta várok egy hazai vendeget, hogy megkérjem: vigye el magaval, es adja át — ha van ilyen — egy magyarorszagi bormúzeum számara. Csak annyit kérek, hogy Írjak ra: Bartha Károly ajándéka. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Oláh László osztályvezető szakértő kezzel forgatja a palackot.- Ebből az évjáratból — a feljegyzések szerint jo szőlőtermő aszuerlelo ev volt. — egyetlen palack sem maradt meg, és ez az “Ó-különleges” fajta a tokaji aszú és a szamorodni sajátos kevereke, ugyancsak a feljegyzésekből volt ismert — mondja. így hat a palack kétszeres unikum, a tarcali bórmuzeum dísze lett. Természetesen a kért felirattal helyeztek el a tárlóban, s majd fenykepeket keszitenek róla, s köszönőlevelekkel együtt elküldik Bartha Karolynak. TERJESSZE LAPUNKAT! f:des Slflií ANYANYELVŰNK ] JÖN - MEGY, HOZ - VISZ Arany János mar csaknem száz eve igy panaszkodott Divattudositas cimü közleményeben: ”A pesti divat... nem tudja: mikor jő, mikor megy.” Példák elsorolása után ekképp folytatja: "Már nem is mernek fohászkodni: ’’tiszta magyarság, jöjjön el az országod!” — mert nem vagyok benne bizonyos, ide jönne-e vagy elmenne Patagóniaba.” További fejtegetésében szabályt is ad Arany: 1|’Ami az iró vagy beszelő fele k ó z e 1 e d i k, az jő, ami távozik tőle, az megy. Úgy néni lehet ossteteveszteni, mint az itt és ott hely-jelentő szavakat.” Arany óta sokan, sokszor felróttak a jon-megy, hasonlóképp a hoz-visz igepar helytelen használatát, de máig se sikerült kiirtani ezt a njemetességet. Sokak nyelveben ma is szinte altalanös, hogy ha valakit egyik szobából a másikba hívnak, a szólított igy felel: ’’Mindjárt jövök”, e helyett: Mindjárt megyek. Hirdetésben gyakran olvashatjuk: “Hívásra házhoz jövök”. És ha egy családanya telefonon hazaszol gyermekeinek, igy nyugtatja meg őket: ’’Már jövök. Ha tudnátok, mit hozok nektek!” Akik ma is rászolgálnák Arany Janos feddésere, azok néha mentségül, de olykor őszinte tárgyilagosságra törekedve úgy magyarázzak, hogy ok maris odaképzelik magukat arra a helyre, ahova igyekeznek, azért mondjak: jövök, hozok. Ok ebben egyszersmind a hallgató ^erripontjanpk érvenyesüleset is latjak. Ez valóban előfordulhat, különösen ha a beszélő mar egeszen közel van haladása közben a celpónthoz. íróknál, költőknél, de bárkinél megfigyelhetjük az úgynevezett atkepzeléses előadásban a jón es a hoz igenek ilyenféle használatát. Olvassuk csak el Petőfinek jól ismert versét, az Arany Lacinak cimut. A költő kezd mesélni benne Arany Janos hároméves fiacskajanak: ’’Volt egy ember, nagy bajuszos. Mit csinált? Elment a kúthoz.” A mese elejen meg távolinak tűnik föl a színhely a költő képzeleteben, azért úgy mondja, hogy a ’’nagy bajuszos” elment a kúthoz. De hamarosan odaképzeli magat a mesélő a tett helyére, s a mese közepe táján igy szol a férfiról: ’’Mar csak megmondom mi vegett / Nézi at a mezóség^t, / A vizet mért hozta ki. / Ürgét akar önteni.” Itt tehát mar a színhelyhez viszonyítva látja a történést, azért használja ezt a kifejezést: hozta ki, nem .pedig ezt: vitte ki. Ugyanazt a szempontot megtartva, a mese végén is meg az esemeny helyéhez képest mondja a kiöntött ürgéről: ”A lyuk száján nyakon csípték, / Nyakon csípték, hazavittek”, tehát nem: hoztak. De hirtelen helyszínváltozás történik / költőnk igy folytatja es fejezi be: ”S mostan... / Itt van.... / Karjaimban, / Mert e fürge / Pajkos ürge / Te vagy, Laci, te bizony.” Ebben az atkepzeleses előadásban egeszen természetes es helyes a szempontváltozásnak megfelelő elment, kihozta, hazavittek, itt van szőhasznalat. Ez azonban semmiképp sem menti a hazatelefonáló anyának Mar jövök... Mit hozok! magyartalan beszédét. A két igepar helyes alkalmazasanak egyszerű, gyakorlati szabályát ékként fogalmazhatjuk meg: Ha mondatunkban az ide határozoszo illik bele, akkor a jón, hoz igét kell választanunk; ha pedig az oda hatarozószoval vág egybe a mondat, akkor a megy, visz ige a jo. Ferenczy Géza
