Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-07-11 / 28. szám

Thursday, July 11. 1974. 3 AMERIKAI MAGYAR SZO Deák Zoltán •. ff SZENVEDŐ KISEBBSÉGEK Három megrendítő kérdéssel foglalkozott Edwin Newman, a NBC televíziós hálózat népszerű kom­mentátora junius 23.-i esti 10 órai műsorán. A Pana­mai ZÓnaban éló panamai bennszülöttek, az ameri­kai indiánok és a... Panov táncos házaspár sors- tragediaival! Megtudtuk Mr. Newman programjából es hozzá­szólásaiból, hogy Panama népe egyre erélyesebben es egységesebben követeli nemzeti szuverenitása helyreállítását a Panama csatomat ovezo zónában, melyet csalárd módón létesítettek e század elejen amerikai érdekeltségek es a befolyásuk alatt műkö­dő amerikai kormányhatóságok. „Örök időre” meg­szerezték maguknak a jogot a földszoroshoz, illetve a zónához, hogy „megvédhessek” a stratégiailag fontos Panama csatornát. A zóna kettévágja a ki­csiny országot, azonkívül szolgasorba helyezett több ezer panamai állampolgárt. A zónában vagy tízezer amerikai hivatalnok, üz­letember és családjuk él a legnagyobb jómódban, a szolgai, vagy nehez fizikai munkákat viszont ki­zárólag panamaiak végzik. Van a zónában amerikai börtön is — igen modern, jól felszerelt börtön. A bórtönőrök egytől egyig amerikaiak, a börtön­ben viszont kizárólag... panamaiak vannak elzárva — panamai polgárok, akiket sajat hazájukban egy kül­földi ország bírósága Ítélhet el! A zónában lévó panamaiak ugyanolyan nyomortanyakon élnék,mint a nagy amerikai varosok gettóiban a feketek, vagy chicánók. Es mindezek tetejebe, itt működteti a Pentagon dzsungelhaborura kiképző haditaborat, amelyben az összes dclamerikai államok rendőrét es katonasagat képezik ki „ellenfelkelési”, értsd ellenforradalmi hadiakciokra. Panama elnöke és washingtoni képviselője han­goztatta, hogy Panama népe nem fogja már sokáig túrni ezt az igazsagtalansagot, amire Thurmond sze­nátor, az amerikai imperializmus és A. déli reakció gőgös képviselője kihívó, sértő módón jegyezte meg, hogy az az egy-két panamai, ^ki szembe merne szállni az amerikai hadsereggel, nem aggasztja ót! Megrendítő élmény volf e programot figyelni, de e megrendülés meg/sém közelítette azt, amelyet az amerikai indianoktsorsával, helyzetével foglalkozó programszám váltott ki a nézőből. Helyszíni felvételek tárták elénk oly közvetlen­séggel, aminőre semmilyen más módszer nem kepes, egy tipikus középnyugati indián rezerváció lakóinak leírhatatlan nyomorát. Éhező kisdedek tucatjai, akiknek hónapokon át nem jutott tej, mert Nixon „takarékossági szempontból”lezárolta a kongresszus által már megszavazott összegeket, a beteg gyerme­kek százai, akiknek köreben többek kozott süketsé­get okozo ragályos fülbetegseg pusztit es akik szin­tén nem kaphatnak rendszeres kezelest, mert — ismét Nixon — megtagadta a már megszavazott segély folyósítását. Rozoga otthonok, villany, fűtés, víz­vezeték, toilet nélkül. A tűdóvész ellen eredménye­sen küzdeni képtelen orvosok, akiknek anyagiak hiányában nincs rongtenkép nyilvántartásuk. 17 személyes kórház az ötvenezer lakosú rezervátum­ban, egy olyan kórház, melyet 1915-ben építettek s melyből menekülnek az orvosok, mert képtelenek a szörnyű munkaterhét elviselni. Megtudhattuk továbbá, hogy a gyermekhalandó­ság négyszerese az országos átlagnak. Vannak csalá­dok, amelyeknek meg nyomortanya sem jut lakásul, s akik elhagyott autókban vagy teherautókban „laknak”. Megtudhattuk, hogy a munkanélküliség 40-50 százalékos, azaz TÍZSZERESE az országos atlagnak. Az indián gyermekek 60 százaléka nem jut túl az elemi iskolán! Az indián lakosság felenek kevesebb a heti jövedelme, mint 20 dollár. A LEGNAGYOBB TRAGÉDIA De tálán mindennel megrenditóbb volt a prog­ram ama részé, amely a Panov házaspár tragikus sorsával foglalkozott! Igaz, Panovék nem valtak a gyermekhalandóság áldozataivá, mert ők a leggondosabb gyermekgondo­zást élvezték gyermekkorukban — nem úgy, mint az amerikai indiánok. Igaz, ők nem siketültek meg, mint az amerikai indián gyermekek egy része, mert ott, ahol ok nőttek fel, a modern orvostudomány minden eszközevei óvják, védik a gyermekek egész­ségét. Igaz, Panovék nem elhagyott autóban vagy fütetlen, piszkos házakban nőttek fel, mert ahol ok eltek, mindenkinek juttatnak megfelelő lakast, nekik meg éppenséggel luxuslakást. Igaz, ók nem voltak korlátozva csupán 4-8 osztályos oktatásra, mert o előttük tárva-nyitva volt minden iskola a legmagasabb művészeti akadémiáig. Igaz, ók nem ismerkedtek meg a munkanélküliség poklával, mint az amerikai indiánok, panamaiak és amerikai feketék jelentékeny részé. Igaz, az ő várha­tó életkoruk nem alacsonyabb polgártársaikénál. Igaz, ok soha sem voltak tüdovészesek, mint az indiánok és panamaiak nagy része. Es mégis, cs mégis oly szomorú volt arról értesül­ni, hogy nem táncolhattak ott, ahol akartak. Tán­colhattak ugyan a világ egyötödét betöltő Szovjet­unióban, annak 17 szövetségi államában, 62 auto­nom köztársaságában, táncolhattak a szocialista álla­mokban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániá­ban, Budapesten, Bécsben, Keletnémetországban. Táncolhattak és táncoltak Leningradban, Moszkvá­ban, Kievben, Odesszában, Alma Atában, Apában es Anyában .de ók nem ott akartak táncolni, hanem Tel Avivban, esetleg Las Vegasban. Most végre meg­kaptak az engedélyt. A sors különös véletlene — vagy iróniája — kö­vetkeztében, az e program utáni reggelen felhívás jelent meg a N.Y. Timesban. A felhívást a „Nagy new yorki Konferencia a Szovjet Zsidóság Érdeké­ben” intézi Nixon elnökhöz, arra szólítva fel őt, hogy vigye el üzenetüket Moszkvába az emberi jogok védelme ügyében. A felhívást többek között alairta a „Bronxi Bi­zottság a Szovjet Zsidók Érdekében”, a „Brooklyni Bizottság Szovjet Zsidók Érdekében”, a ,,Staten Islandi Bizottság a Szovjet Zsidók Érdékében”. Más varosokban is vannak minden bizonnyal ilyen bi­zottságok. Sajnos egyelőre nem tudunk ilyen bi­zottság alakulásáról a Rosebud-i Indian Rezervátu­mon. Ez pedig nagy kár. Mert ott is szerezhettek volna aláírókat Nixonhoz intézett felhívásukhoz. Azok az indiánok ugyanis, akik nem fagytak meg a múlt télén, akik nem pusztultak el eddig tüdóvész- ben (a tűdóvész aranyszama közöttük hétszerese a nemzeti atlagnak), akik nem siketültek meg gyer­mekkorukban fiilbetegségben, akik nem vetettek sajatkezűleg veget életüknek (az öngyilkossági arány­számuk 15-szöröse az országos átlagnak), azok két­ségkívül fenntartás nélkül magukévá tennek a fel­hívás lényégét alkotó kővetkező szakaszt: “Álljon ki minden ember ama joga mellett,hogy em­berhez méltó módon élhessen szülőhazájában!” Csakhogy ők ezt a felhívást nem Moszkvába, hanem Washingtonbacimeznek! Mi történt a múlt héten? TEL AVIV, Izrael roham- csapatai (kommandói) el­süllyesztettek 30 lebanoni hajót Tyre, Saida es Ras-a-Shak kikötőkben. Az izraeli hadvezetóség ürügyül azt hozta fel, hogy ezeken a hajokon palesztinai terroristák be akartak hatolni Izrael te­rületere. A rohamcsapatok működésé közben, Izrael hadihajóiagyutüzzel bom­bázták a lebanoni partvidéket. BEIRUT, ^Mi visszaütünk”, mondották a Paleszti­nai Felszabadító7 Liga szószólói az izraeli tamadasra. „Minden jel arra mutat — mondotta a PFL sajtó- nyilatkozata — hogy Izrael ki akarja irtani a palesz­tinai népet. Ezt nem nézhetjük tétlenül, karbatett kezekkel. ■ • m i » * | Thai-Fold fovarosaban ósszeütkozesre került a sor a tüntető egyetemi diakok és Bangkok rendőrei között. Az összeütközésben 24-en halálukat lelték, több százán megsebesültek es sokat letartóztattak. A diákok, akiket a város lakói többsége támogat, követeltek az amerikai hadak kivonását, egy de­mokratikus kormány felállítását. ■ WASHINGTON, D.C. Henry Jackson, Washington reakciós demokrata szenátora, Kinából visszatérve sajtónyilatkozatban szorosabb kapcsolatot javasol Kinaésaz Egyesült Államok között. „Kina szavában bizhatunk — mondotta — de a szovjetek ígéretében nem.” A hidegháború korszakát visszakivánó „héja” szenátor folytatja az ellentéteket szító méreg ter­jesztését. BUENOS AIRES, Izabel Martinez de Peron, Argen­tína uj elnöke elrendelte, hogy minden munkás kapjon egy havi bonuszt, mely hivatva volna a rohamos infláció kárpótlására. Mrs. Peron e lepessel óhajtja elkerülni a munkások között egyre élesedő elégedetlenséget. WASHINGTON, D.C*Gerhardt A. Gesell biró el­határozta, hogy Kissinger külügyminiszternek tanu- vallomast kell tennie a John Ehrlichman es tarsai elleni ügyben. A biro tudni akarja, milyen szerepet játszott Kissinger Dr. Lewis J. Fielding orvos irodá­jába való betöréssel kapcsolatban. Az Arab Liga Kairóban tartott ülésén elhatározta, hogy minden szükséges segítséget megad Libanon­nak, ha Izrael folytatja az ország elleni támadásait. AMERIKAl"^“^“^| MAGYAR SZO Published weekly, except 3rd - Sí 4th week I in July by Hungarian Word, Inc. 130 East ~16th Street, Ne* York, N.Y.Í0003| Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under 1 the Act of March "21, 1879, at the P.O. of I ____________New York, N.Y. ___________I Előfizetési, árak; New York városban, at i Egyesült AH arunkban és Kanadában egy árié I $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden mis kiü/öldi I országba egy fevre $ IS.- félévre $ 8.00. ^ r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents