Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-14 / 7. szám

Ábrahám Lincoln 1809-1865 i „That this nation, under God, shall have a new birth of freedom, and that government of the people, by the people and for the people, shall not perish from the earth.” Lincoln elnök Gettysburgban tartott beszedenek e történelmi jelentőségű kitétele jut eszünkbe, ami­kor az Egyesült Államok e nagy fianak születés­napját ünnepeljük. Különös jelentősege van Lincoln e mondatának napjainkban, amikor a nemzet kormányát az ország nagy vállalatai kaparintottak kezükbe. A washingtoni kormány, Nixon elnökkel az élen, minden lépésevei segíti az ország nagy vállalatait, hogy rekord profitot haracsoljanak. E profitharacsolas eredménye: a kenyer, a tej, a hús, a fozelek, a gyümölcs aranak állandó és rohamos emelkedese. E profitharacsolas eredmenye: a házbér, a tele­fon, a villany- es gazszolgaltatasi dij állandó emel­kedese. E profitharacsolás eredmenye: a fűtőolaj, a benzin aranak emelkedese. Végül, de nem utoljára, e profitharacsolás ered­menye az ország gazdasági válságának kimélyitese, mely mar eddig is százezreket fosztott meg munká­juktól es sok ezer kis üzletembert tett tönkre. Most, amikor Abraham Lincoln születésnapját ünnepeljük, fogadalmat kell tennünk, hogy a nép képviselőiből álló kormány létrehozásáért dolgo­zunk, mely nem a monopóliumok, hanem az ameri­kai nép érdekét szolgálja. Ne felejtsük el azt sem, mikor Lincolnról emlé­kezünk meg, hogy Lincoln mindig is a nép érdekei­ért szállt sikra. Jellemző erre sokszor említett meg­jegyzése, hogy „Az Ur nyilván nagyon szerette a munkásokat, azért teremtett belőlük olyan sokat.” Ebben a szellemben, jogos a nép erdekeit a nagy monopóliumok érdekeinek fölébe helyezni. ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOSÍTÁS Nixon elnök sokat emlegetett egeszsegügyi bizto­sítási javaslatai benyújtotta a Kongresszushoz. Az Egészségügyi Minisztérium szószólói szóbeli tájékoztatást adtak ki a javaslatról, mely az idős­korúak szervezetét, a National Council of Senior Citizens vezetőit elkeseredéssel töltötte el. Nyilatkozatukban egyöntetűen nem Nixon javaslatát támogatják, hanem Edward M. Kennedy szenátor tavalyi országos egészségügyi biztosítási javaslatai, melyet a képviselöházban Martha Griffiths képvi­selőnő nyújtott be. A Nixon által benyújtott törvényjavaslat három részből áll. Az első a dobozokra vonatkozik, eszerint a hozzájárulási költségeknek, prémiumok­nak, 25 %-át a dolgozó és 75 %-át a munkaadó fizeti. A második a kiskerestuekre es szegényekre vonatkozik, akik nem kepesek semmifele prémiu­mot fizetni. A harmadik pedig a 65 even felüliekre vonatkozik, akik reszere a jelenleg fennálló Medi­care programot fogjak feljavítani. A Medicare to­vábbra is az állam kezeléseben marad, mint eddig, de az első két programmot a magán biztositóválla- latok utján fogjak életbe léptetni. Eddig a Nixon- fele törvényjavaslat. J »..IMA Ami Nixon hangzatos es ondicsero szép szavai- bol nem derűi ki, az nagyon is megváltoztatja a jóságos és önzetlen képét, amit magáról szeretne kelteni. Először is a lakosság zömének biztosítása a magán biztositóvállalatok utján fog történni, már pedig a biztosító társaságok nem jótékonysági in­tézmények, hanem profitehes üzleti vállalkozások, es ezt a hatalmas profitot igeró üzletet nyilván Nixonnal jóbarati viszonyban lévő nagyvállalatok fogjak, tálán kévés kivétellel, elnyerni. Tehat a dol­gozok áltál befizetett prémiumoknak egy részé nem egészségügyre, hanem erre a profitra fog menni. Hogy az „állami bürokrácia” nem tud egy ilyen nagyszabású vállalkozást érdemlegesen elvégezni, az egyike a legrégibb amerikai tévhiteknek. A legna­gyobb vállalatok se működnek eredményesebben, mint az állami hivatalok. Gondoljunk csak egyrészt a csőd előtt allo vasutakra, másrészről pedig a fegy­veres erőkre. A Social Security és a Medicare, min­den fogyatkozása ellenére nagyon szépen működik. A másik, meg sokkal súlyosabb, ellenzést követelő körülmény a prémiumok fizetésében van. Az Ame­rican Medical Association közlönyének ismerteté­séből kiderül, hogy a munkaadó a prémiumnak rá­eső részét, a 75 %-ot, levonhatja adóalapjából,mint költséget, de a dolgozónak ugyanezt az összeget, mint adóköteles jövedelmet kell bevallania, és sem ezt, sem pedig a ráeső 25 %-ot nem vonhatja le. mint eddig, egeszsegügyi kiadás címen. Tehát, más szóval és egyszerű nyelvezettel, ez azt jelenti, hogy valóságban a dolgozo fizeti a biztosítási pré­miumnak teljes összeget, 100 %-át, a munkaadó pedig semmit, és meg csak le sem vonhatja adó- alapjából^nint betegseg-biztositasi költségét. Tipikus Nixon féle intézkedés, hogy hogyan lehessen a nagy- vallalatoknak kedvezni és a terheket a dolgozók vállára rakni. A teherautósok sztrájkja Quo Vadis? WASHINGTON, D.C. A teherautó sofőrök sztrájk­ja tovább áll, miután a többség és tárgyaló képvise­lőik nincsenek megelégedve a kormány ajánlatával. Shapp, Pennsylvania kormányzója ajanlja, hogy a kormány teljesítse a sztrájkoló sofőrök követeléseit ( melyeket ö méltányosnak talál. A követelések ki­emelkedő pontjai: a Federal Energy Office gondos­kodjon arról, hogy szükségleteiket kielégítő mennyi­ségű dizel-olaj rendelkezésükre álljon; tartsak fenn az olaj arrögzitését amíg az szükséges; .követelik a szövetségi hatóságok jóváhagyását a szállítási di­jakhoz csatolt 5 %-os felárra es hasonló jóváhagyást az egyes államok részéről; az olajipar nyilvános felülvizsgálását annak felderítésére, hogy az energia krízis való-e vagy pedig az ipar rendezte azt; köve­telik, hogy a kormány allitson fel a szerelvények terhelésére és hosszúságára vonatkozó szabványo­kat. Az „erőszakosságokra” vonatkozóan, a sztráj­kolok azt állítják, hogy azok a vállalati munkaadók működésének következményei. Hétfő reggel a legújabb hírek szerint a teherautó- sofőrök többsége felvette a munkát. Ért. at 2nd Clau Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y. AM 20 CERT Vol. XXVIII. No. 7. Thursday, Feb. 14. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397

Next

/
Thumbnails
Contents