Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-14 / 7. szám
a Thursday, Feb. 14. 1974. KAMPÁNY HÍREK _____________ • _____________________ Lehet-e lapunkat terjeszteni ? E kérdésre választ kell adnunk, ha a jelenlegi előfizetési kampányt sikerre akarjuk vinni es 300 uj olvasót akarunk szerezni az ev folyamán. Ahelyett, hogy elmefuttatást imánk erről a kérdésről, néhány példát hozunk fel annak igazolására hogy lapunkat lehet terjeszteni es lehet uj olvasókat szerezni. Első példa: New York egyik negyedeben (Yorkville) par hónappal ezelőtt az egyik újságárus 30-35 lapot adott el hetenkent. Örömmel latjuk, hogy hetröl-hetre több lapot adnak el és az utóbbi pár hétben az eladott lapszámok 70-75 példányra emelkedtek. Ez a példa mutatja, hogy a lap “eladja önmagát” Az eredeti 30-35 olvasó minden bizonnyal megemlíti barátjának, ismerősének, hogy olvassa a Magyar Szót es ajánlja, hogy ók is vegyék meg a lapot. így terjed az olvasók szama Yorkville negyedben. Másik példa: •• n f . Lapunk Ügyvezető Bizottsága megállapította, hogy a lap előfizetési kampányát csak úgy tudjuk sikerre vinni, ha a Bizottság tagjai példát mutatnak és meggyőzik ismerőseiket, akik meg nem olvasói a lapnak, hogy váljanak előfizetőkké. A kampány e szakasza maris eredményt mutat. Az ÜGYVEZETŐ BIZOTTSÁG EGYIK TAGJA EDDIG HÁROM Új ELŐFIZETŐT SZERZETT. A Bizottság több más tagja szintén emelte az olvasok számát, ok is szereztek uj olvasókat. Lapunk azon számában, melyben beszámolunk az előfizetési kampány állasáról, utalunk majd arra, hogy az Ügyvezető Bizottság tagjai hány új előfizetőt szereztek. Tesszük ezt azért, mert tudjuk hogy > a vezetőség feladata jó példával elöljami és ezzel bizonyítani, hogy a kitűzött cél: 300 új olvaso nem elképzelés, nem elérhetetlen, hanem LÉTREHOZHATÓ. » Harmadik példa: A lapkampany egyik célkitűzésé: elhelyezni a lapot több újságárusnál. Sallai István es Gamauf Gusztáv régi barátaink segítségével sikerült Flushing, N.Y. ban (Main St. és Roosevelt Ave. sarok) uj eladóhelyet találni. Az első heten 10 lapot helyeztek el, ma mar húsz lapot árusítanak. Kócs István barátunk Manhattan-ben a Lexington Ave. es 86 St. saroknál lévő újságárusnál helyezte el a Magyar Szót. Az újságárusoknál eladott lapokat nem számítjuk az új előfizetők sorába. Csupán azokat, akik posta utján rendelik meg a lapot. Ha tehat szerzünk 300 új előfizetőt, felemeljük az újságárusoknál elhelyezett lapszamokat es figyelembe vesszük, hogy a lap egy-egy számát rendsze- rint+öbben olvassák, akkor számíthatunk arra, hogy az ev végéig több, mint ezerrel emelkedik az olvasok ? szama. Ügyvezető Bizottsági tagok, olvasok, barátaink, fel a munkára! Nincs más lap, mint az Amerikai Magyar Szó, mely a mai válságos időkben választ ad a nép egyre jobban feltomyosulo kérdéseire. Vigyük lapunk előfizetési kampányát száz százalékos sikerre! Szerezzünk uj olvasókat az Amerikai Magyar Szónak. A fekete-fehér szolidaritás a munkásmozgalom kulcskérdése Az amerikai munkásmozgalom mind a mai napig szenvedi a rabszolgaság következményeit, az ebből eredő faji megkülönböztetést. A szakszervezeti mozgalom egyik nagy hiányossága a képzetlen munkások szervezetlensege, akiknek nagy részé fekete dolgozókból kerül ki. Menynyivel jobb lenne a munkások sorsa, ha erőteljes munkásmozgalom lenne a déli államokban, amely nemcsak a munkaadókkal állna szemben.hanem az őket vedo politikusokkal is, akik az allami és szövetségi törvényhozó testületekben a kizsákmányolok érdekeit védik. Ezek a politikusok teszik lehetóve munkásellenes bírok kinevezését, nemcsak a helyi bíróságokban, hanem egészen a legfelsőbb bíróságig A szakszervezeti mozgalom egyik kimagasló pio- nérja, William H. Sylvis, a vasöntők szakszervezetének elnöke, amikor látta,, hogy a feher munkások ellenállnak a feketék alkalmazasanak es ellenzik a szakszervezetbe való felvételüket, 1869-ben, a követ kezőket irta: “Ha meg tudjuk győzni őket a (feketéket), hogy velünk azonos érdekeik vannak ebben a nagy nemzeti kérdésben, akkor olyanhatalmunk lesz itt (a délen), amely Wall-Street-et gyökéréig megrázza.” Sylvis arra törekedett, hogy a fekete munkásokat is bevegyék az első amerikai szakszervezetbe, a National Labor Union-ba, amelynek ő volt a feje. Ha a fekete-fehér egység nem jönne letre, arra vonatkozólag a következő módon figyelmeztetett: William Sylvis “Többet ártanánk a munkásreform ügyének, mint amennyit a nagytőke, egyesült erővel el tudna érni. Szeretik azt látni, hogy ellenséges viszony legyen a fekete és feher munkásság között. . .es az lehetóve tenne, hogy a kapitalisták, mind északon, mind délén állandóan szítsák köztük az ellentéteket, okét egymás ellen kijátszák. . . és igy felettük levő hatal - jmukat megtartsák elnyomó rendszerüket tovább folytassak.” Nem sokan tudjak, hogy a rabszolgasag idejen a fekete rabszolgákat nemcsak az ültetvényeken dolgoztatták, hanem sok más, sokszor nagy hozzáértést kívánó munkára is alkalmazták. A rabszolga munkáért sokkal kevesebbet fizettek, mint a fehér munkásoknak és a pénzt természetesen a rabszolga-tulaj, donosoknak fizettek. Fonák helyzet ma az, hogy mig sok szaktudást igénylő foglalkozásban, gyárakban, építkezéseknél és másutt a feketék még mindig nem tudtak kivívni maguknak a megkülönböztetés megszüntetései, rabszolga elődeik ugyanilyen munkán dolgozhattak. Sok rabszolgát kiadtak kömüvességet, kar- pitossagot tanulni, vagy fafeldolgozó üzemekben dolgozni vagy mozdonyvezetőnek, gozhajo kapitánynak a déli államok vasútjain es folyoin. Ma mar tudják, hogy azokat a szép déli kastélyokat, melyeket a romantikus délről szóló filmeken láthatunk képzett, fekete rabszolgák építettek. De sok építkezési szakszervezet még a mai napig sem hajlandó munkába állítani vagy szakképzésre felvenni fekete munkásokat. A vasúti szakszervezetek pedig csak az utóbbi években, gyakran törvényes nyomásra, ejtették el “csupán feherek szamara” szóló tagsági követelményeiket. Érdemes felemlíteni azt is, hogy kb. 200,000 fekete munkás csatlakozott az északi hadakhoz a polgárháború alatt. Sok esetben csak többszöri könyörgésre vették be őket, sót voltak, akik fizetés nélkül is hajlandók voltak harcolni. Az északi munkások támogatták Lincoln hadait, de a deli munkások közül sokan elleneztek a déli kormányt. Délén a sorozás elől nagy számban elmenekültek, sokan megszöktek a Confederate hadseregből és az uniót tamogato szervezetekbe leptek. Utóképzó* tanfolyam gyógyszerészeknek A newyorki Columbia Presbyterian Medical Center gyermekkórháza 10 hónapos programot kezdett meg, amelyben a környékbeli gyógyszereszek részére utóképzö tanfolyamot ad. A tanfolyamon a farmakológiai kutatás legújabb vívmányairól adnak felvilágosítást és megvitatják a gyógyszereknek a szervezetben kiváltó hatását. Ezekről a gyógyszerészek már az egyetemen tanultak, de ezen a felfrissítő tanfolyamon ezeket a hatásokat az uj gyógyszerekkel kapcsolatban is megtárgyalják. Az a célja a tanfolyamnak, hogy megakadályozza a tévesen irt receptek gyógyszereinek elkészítését, vagy a betegek részéről a gyógyszerek helytelen alkalmazását. A jól tájékozott gyógyszerész, ha valami szokatlant lat a recepten, túl nagy adagolást, vagy különös gyógyszer előírását, érintkezésbe lep az orvossal, mielőtt a receptet elkészíti. Habár ezt eddig is meg kellett tenni, a tanfolyam azt a celt szolgálja, hogy ezt az elovigyazatossagot a mindennapi gyakorlatban rendszeresen alkalmazzák. © "5SK1S7Í---------n MAGYAR SZQ Published weekly, except 3rd.& 4th week I in July by Hungarian Word, Inc. 130 Eagt l6th Street, New York, N.Y.10003| Ent. as 2nd Class Matter. Dec. 31.1952 under I the Act of March *21, 1879, at the P.O. of I ____________New York, N.Y. 1 Előfizeted, árak: New York varodban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy érre $ 12.50, félévre $ 7.00. Minden más külföldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. B — AMERIKAI MAGYAR SZÓ j ——
