Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-07 / 6. szám
Thursday, Feb. 7. 1974. A sörgyári munkások családtagjai a harcvonalban AMERIKAI MAGYAR SZÓ Elszakíthatatlan a kapocs a Szovjetunió és Kuba között HAVANA, Fidel Castro, Kuba miniszterelnöke, Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára tiszteletére tartott összejövetelen kihangsúlyozta, hogy „elszakíthatatlan a kapocs a Szovjetunió es Kuba között.” Majd rámutatott arra a nagy segítségre, melyet a USSR adott és ad Kuba gazdaságának felépítésére. „Soha, de soha sem felejtjük el — folytatta Castro azt a testvéri segítséget, amelyben a Szovjetunió ré szesitett bennünket.” A Rheingold sörgyár 1.500 munkásának családtagjai a lezárt gyár elé vonultak, hogy e lépesükkel támogassak a család kenyérkeresoit, akik követelik a gyár üzemeltetését. A Pepsico Inc. vállalat, mely megvásárolta a 119 eve fennálló sörgyárát, lezárta az üzemet es az utcára dobta az 1.500 alkalmazottat. A munkások nagy részé egy emberöltőn keresztül ebben a gyárban dolgozott. Most, amikor elértek az 50-60 evet, tül fiatalok, hogy nyugdíjba menjenek és túl idősek ahhoz, hogy okét bárki alkalmazza. Ez késztette a munkásokat, hogy először bírói döntessél próbálják a gyárat üzemben tartani. Amikor ez nem sikerült, elhatározták, hogy elfoglaljak a gyárát es ezzel fejezik ki elkeseredésüket. A gyár elfoglalása már meghozta az első eredményt: a Rheingold vállalat hajlandó 2 millió dollár szabadsági jutalékot adni a munkásoknak. A munkások egyike mondotta TV-nyilatközat- ban: “En eddig konzervatív ember voltam, de a PepsiCo Vállalat döntése, hogy az üzemet lezárja és igy a munkámat elvesztem, kinyitotta a szememet és rájöttem arra, hogy igazuk van azoknak, akik azt mondjakhogy ezt az országot a nagy vállalatok irányítják saját javukra, a munkások rovására. “En semmi körülmények között nem fogadok el alamizsnát. Harcolni fogok magamért és családomért Munkát akarok. Munkával akarom megkeresni kenyeremet^. W' WASHINGTON, D.C. A Nixon kormány egy 304.4 milliard dolláros koltsegvetest nyújtott a kongresz- szus ele 1974-75 évre. Kilenc milliárd dollár deficitre számitanak, de mar most bejelentették, hogy hajlandók több milliárd dollárral emelni ezt, ha a nemzetgazdaság pangásba kerül. Nixon elnök azt szeretné elhitetni az amerikai néppel, hogy ez az állami költségvetés nem taplalja az inflációt. hogy minden országon belül érlelődjön meg” — mondotta Brezsnyev titkár. Brezsnyev igerte, hogy a Szovjetunió minden segítséget megad Kubának olaj tartalék felfedezésere es anriak kiaknázására. Ugyancsak segítő kezet • nyüjt a szovjet a mezőgazdaság fellendítésére és az orvosi kutatás előmozdítására. Brezsnyev titkárt megtiszteltek az ország legmagasabb kitüntetésevei, amikor Castro miniszter- elnök atadta a Jose Marti-medált. Köszönő beszédében Brezsnyev rámutatott arra, hogy noha a Kelet és Nyugat közti enyhülesi folyamat tovább tart, „egyes katonai körök mindent elkövetnek a fegyverkezesi verseny felújítására.” SAO PAULO, Brazília legnagyobb városa egyik 25 emeletes iroda épületének 12.emeletén egy hűtő készülékben rövidzárlat következtében tűz ütött ki, ami gyorsan átterjedt a felső emeletekre. A tűz több, mint 186 személy életét oltotta ki és több, mint százan megsebesültek. Sokan a lángok elöl menekülve leugrottak és az utca járdáján holtan terültek el. A halottak között két amerikai banktisztviselő volt. Andrei A. Gromyko, szovjet külügyminisztert fogadja az Andrews-repülöteren Antoly F. Dobrynin, szovjet nagykövet és Henry Kissinger, USA külügyminiszter. ^ BONN, Újabb tárgyalások kezdődnek azzal a céllal, hogy rendezzék, ki mennyit fedez az Európában lévő amerikai csapatok költségeinek fedezésére. ROMA, VI. Pál papa elmozdította Mindszenty József hercegprímást tisztségéből. A pápa e le'p'eset megelőzően kerte Mindszenty lemondását. Miután ezt o megtagadta, a katolikus | egyház feje meghozta hatarozatat. Minden jel szerint Mindszenty tevékenykedése ellentétben volt a Vatikán politikájával, s ez késztette a pápát e drasztikus lépésre. Szlráikra szavazlak az ami kimászik LONDON, Anglia bányászainak 81 százaléka sztrájkra szavazott. E nagy többséggel felhatalmaztak a szakszervezet vezetőit a sztrájk .napjának kitűzésére. Egyesek szerint e hét végere varható a harc kezdete. Jelenleg egy angol bányász legmagasabb fizetése heti 81.50 dollár. A bányászok kérik ennek felemelését heti 99 dollárra. Azt is javasolják, hogy a legalacsonyabb fizetés elérje a heti 77 dollárt. A bányászok e követelése méltányos, es ezért az ország lakosainak nagy többsége támogatja őket. Teszik ezt annak ellenere, hogy tudjak, egy sztrájk esetén sok nélkülözésnek lesznek kitéve. A Heath kormány meg most is makacsul ellenzi a bányászok méltányos követelését azzal a magyarázattal, hogy ez a béremelés felülmúlja a kormány által engedélyezett bérhatárt es ha a bányászoknak sikerül áttörni ezt, más ipar munkásai követni fogjak a bányászok példáját. A tény az, hogy a tiz millió szervezett munkást képviselő Trade Union Congress vezetői hangoztatják, hogy a bányászok helyzete különleges és az áltáluk élért béremelés nem fog precedensként hatni. Sztrájk eseten nemcsak a nemzetgazdaság kerül válságba, hanem a Heath konzervatív kormány is. Minden jel szerint Heath kényszerül majd egy nemzeti választást elrendelni. DETROIT, Mich. A Ford autóvállalat bejelentette 500 millió dolláros befektetéssel autógyárat állít fel Spanyolországban. NEW YORK, N.Y. Az AT&T vállalat 1973-ban 2.95 milliárd dollár profitot könyvelt el. 12 _ „a bÉke ügyét szolgáljuk.” Brezsnyev titkár válaszában rámutatott arra, hogy „az általunk szolgáltatott fegyver a kubai nép kezében nem irányul senki ellen. Ez a fegyver csupán Kuba függetlenségét és önállóságát van hivatva megvédeni.” Brezsnyev beszédében elitélte azt az elméletet, elgondolást, hogy egyik országból egy másik országba lehet vinni a forradalmat. „A forradalom kell, WASHINGTON, D.C. Andrei A. Gromyko szovjet külügyminiszter az ország fővárosába érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Kissinger külügyminiszterrel es Nixon elnökkel a Kozép-Kelet-i kérdésről és egyes hírek szerint a Kuba és az Egyesült Államok közti viszonyról.
