Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-03 / 1. szám
Thursday, Jan. 3. 1974. —imi m 111 AMERIKAI MAGYAR SZO _________V .1 CSILLAGOK Csillagoknak nevezzük azokat az égitesteket, amelyek magas hőmérsékletük miatt önálló feny- nyel rendelkeznek. A legközelebbi csillag a Nap. Az égboltra tekintve szabad szemmel, de a legnagyobb távcsövőn át is kiteijedés nélküli pontoknak látszanak. Annak ellenére, hogy valóságos méretük igen nagy — a Nap átmérője kózel egymillio-negy- százezer km. —, nagy távolságuk miatt pontoknak tűnnek. Fényüket vibrálni, sziporkázni látjuk és minnél közelebb vannak a látóhatárhoz, annál erősebb színjátszást mutatnak, színük a szivárvány minden színében gyorsan váltakozik. Ezeket a jelenségeket az okozza, hogy fényük a Föld vastag légkörén át érkezik szemünkbe. Gyakorlott amatör csillagász azonnal felismeri a csillagok között a bolygókat, mert azoknak fénye általában sokkal nyugodtabb. Ha a csillagok mind egyforma fényesek lennenek a valóságban, akkor arra gondolhatnánk, hogy a fényesebbek közelebb, a halványabbak távolabb vannak tőlünk. Ez csak nagyjából van igy, mert a csillagok között vannak óriások es törpék, es emiatt egy óriás csillagot fényesebbnek látunk akkor is, ha sokszorosan távolabb van tolunk, mint egy Napunkhoz hasonló törpe csillag. Szabad szemmel is észrevesszük, hogy a csillagok színe nem egyforma. Vannak közöttük vörösek, sárgák és kékesfeheren izzók. A csillagok anyagi összetétele sok hasonlóságot mutat,' főként a két legegyszerűbb elemből, hidrogénből és héliumból állnak. Ezeknek mennyisége a csillaganyagnak kb. 99 százalékát teszi. A kémiai elemtáblázat többi 90 eleme együttvéve sem igen haladja meg az egy százalékot. A csillagok tehát nem azért különböző színűek, mert más és más az anyagi összetételűk, hanem azért, mert különböző a felszíni hőmérsékletük. Hasonló ez ahhoz, amikor vasat izzitunk. Kezdetben az izzó vas (vagy szén) vörös fényű, majd, ha jól aláfujtatunk, élénk piros, majd sárgás, élénk sárga és végül kékesfehér színnel izzik. A csillagok szine tehát felszíni hőmérsékletük jelzője. A mélyvörös csillagok, mint a Skorpióban az Antares vagy az Orion csillagképben a Beteigeuze, vörös színűek, hőmérsékletük 3000 C-fok körül van. A sárgás színűek, mint a Nap is, 6000 fokos felszini hómérsekletőek. A kékesfehéren izzó csillagok hőmérséklete elérheti a 30.000 C-fokot is. A csillagok átmérője és térfogata igen különböző. Ismerünk a Napnál százszor nagyobb és százszor kisebb átmérőjű csillagokat is. így az Orion Beteigeuze nevű csillaga 700-szor nagyobb átmérőjű, mint a Nap, térfogatában tehát 700x700x700 , azaz 343 millió Nap férne el. A Sirius kiséroje pedig kb. 100-szor kisebb átmérőjű, mint a Nap, azaz a Napban egymillió ilyen csillag férne el. A csillagok tömegében azonban nincsenek ilyen különbségek. A Napnál tízszer nagyobb tömegű csillagok is annyira ritkák, mint a Napnal tízszer kisebb tömeguek. Az következik ebből, hogy a csillagok nagyon különböző sürüségűek. Vannak csillagok, amelyeknek anyagából egy köbcentiméter a grammnak százmilliomod része lenne és vannak olyanok, amelyekből egy köbcentiméter egymilliard tonnát nyomna. Sokáig problémát okozott a tudósoknak, hogy mi fűti a csillagokat évmilliárdokon át. A Napunk kb. 6 milliárd év óta világit, es valószínűleg meg ugyanennyi ideje van hátra. Gondoltak arra,hogy az összehűzódásból származik a hő. (Mint ahogy a biciklipumpában felforrósodik a levegő, ha gyorsan összenyomjak.) Gondoltak arra, hogy sok meteor, üstökös zuhan a Napba és az ütközés adja melegét. (Mint ahogyan a kalapált vas is felmelegszik.) Vagy gondoltak arra, hogy a szénhez hasonlóan valaminek az égése táplálja a Napot. Kiderült, hogy egyik sem lenne eleg bö forrás a Nap sugárzásához. Még ha az egesz Nap a legkitűnőbb szénből lenne is, utolsó, grammja is hamuvá egne kb. 6000 év alatt, márpedig a Nap kora ennek milliószorosa. Csak az utóbbi évtizedekben jöttek nyomára, hogy a Nap belsejében hidrogénből hélium épül fel (fuzionál), vagyis a Napot fúziós atomenergia táplálja. Egyetlen kg hidrogén héliummá alakulásakor közel tizmillioszorta több hő keletkezik, mint egy kg. legkitűnőbb szén elégetésekor. Ennek ellenére, hogy a Nap fenntartsa sugárzását, minden másodpercben kb. 700 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. A Nap irtozatos tömeget érzékelteti az, hogy ilyen fogyasztás mellett is még 6 milliárd évre van tüzelőanyaga. Hasonló elematalakulási folyamatok táplálják a csillagok sugárzását is. Dr. Kulin György. Mennyi fémet eszik az ember? Mindennapi, megszokott élelmiszereinkkel különféle fémek is jutnak a szervezetünkbe. Köztudomású, Hogy a vérszegénységben szenvedő betegek szamara sertésmáj fogyasztásai javasolja az orvos, abban ugyanis 0,025 százalék a vastartalom. A marhamáj viszont rézben gazdag, minden kilogrammjában 120 milligramm található a fémből. Ugyanakkor a búzában 22, a babban pedig 0,5 milligramm rezet lehet kimutatni kilogrammonként. Cinkből a vörős-es a fokhagymában van sok, kilogrammonként 14 milligramm. Ezzel szemben az oly sokáig értékesnek tartott spenót csupán 6 milligrammot tartalmaz ebből a fémből. Köztudomású, hogy az arzén mar kis mennyiségben is veszedelmes méreg. Bármilyen furcsa, mégis rendszeresen elofordulo alkateleme a táplálékunknak. így például 1 kilogramm salátában 0,23 milligramm arzén van. A hering minden kilogrammjában mar egeszen tekintélyes mennyiség, mintegy 4 milligramm fedezhető fel belőle. Az alumíniumból is jelentős mennyiseget fogyasztunk. Egy kilogramm burgonyában közel 16 milligramm, a borju-vagy sertésmájban 17,5 milligramm aluminium van, 1 kilogramm teafüben pedig igen sok, 465 milligramm aluminium található. Hosszan sorolhatnánk meg a különféle elemeket, amelyeket táplálékainkkal magunkhoz veszünk. BOLDOG UJ EVET KIVAN A VOLANTOURIST SZEMÉLYGÉPKOCSI t Szolgáltatásunkban a legkorszerűbb gépkocsikkal állunk az Önök rendelkezésére vezető nélkül vagy kívánságra gépkocsivezetővel TURISZTIKA IDEGENFORGALOM Belföldi országjáró túrák városlátogató túrák, J balatoni fürdőjáratok, lilTtflfil disznótoros vacsorák. körutazások... VOLÁN HOTEL Í mXI-TOBATAXI^^^^x .. . Tel: 666-666 .................................. ~ *• ' ----VÁRJÁK ÖNT A VOLÁN UTAZÁSI IRODÁK! Bp„ VI.. Lenin körút 98. BP. V., OKTÓBER 6. u. 13 Bp.XIIL.Bulcsuu. Telefon: 329-393 123-410 123-417 123-418 Telefon. 206-604
