Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-03 / 1. szám

KIHEZ TARTOZZANAK A VILÁG TENGEREI? AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 3. 1974. Who owns the oceans? A világ tengereinek tulajdonjoga kérdésében .a junius 20-an Caracas­ban (Venezuela) megnyíló nemzet­közi konferenciára az ENSz már megkezdte a szervezeti előkészülete­ket. Ez a konferencia azt a célt szolgálja, hogy a világ nemzetei al­kotmányt dolgozzanak ki, mely meg­szabja minden ország részére a világ tengerei kihasználásának, védelmé­nek jogát és kötelezettségét. Énei­kül a különböző országok összeüt­közésbe kerülhetnek. Ennek már több esetben láttuk jeleit es éppúgy adhatnak okot háborúra, mint a szárazföldi területekért való versen­gés­Az oceanok nemzetközi törvényé nemcsak uj területi határokat szabna meg,hanem rendszabályozna az olaj­szennyeződést okozó nagy teher- hajok működését és korlátozna min­den más tengervizszennyezö eljárást. Siettetné a tenger kincseinek felhasz­nálására szoló tudományos kutatá­sokat es megakadályozna, hogy távoli nagyhatal­mak a szegényebb országok partmenti- tengereit kihasználhassak, s halászatuk, partmenti olajuk ter­mekéit saját hasznukra fordítsák. Az alkotmány megszabná, hogy a stratégiai fek­vésű szorosokban milyen ellenőrzést gyakorolja­nak a kémkedő tengeralattjárókkal szemben. Meg­akadályozná a nemzetközi vizek altalajában lévő dús manganéz, kobalt, réz, nikkel, magnézium es mas ásványkincsek kihasználását. (Jelenleg már több kapitalista kormány es a Howard Hughes tu­lajdonában lévő' Summa Corporation által vezetett 30 vállalat a nemzetközi tengerfenéken folytat ba­Some current claims: Territorial waters Economic (in miles) rights Argentina 200 200 Australia 3 12 Brazil 200 200 Chile , 200 200 Costa Rica 3 200 Ecuador 200 200 El Salvador 200 200 France 12 12 Iceland 50 50 India 12 112 Japan 3 3 Mexico 12 12 Nicaragua 3 200 Nigeria 30 30 Panama 200 200 Peru 200 200 South Africa 6 12 Soviet Union 12 12 United Kingdom 3 6 United States 3 12 Uruguay 200 200 nyaszatot, megszegve a Közgyűlés 1970-ben hozott határozatát, mely szerint a tengerfenék “nemzeti joghatárokon kívüli terület” es “az emberiség közös öröksége”.) A konferencia meg fogja tárgyalni a javaslatot, mely egy nemzetközi szervezetet hozna létre a ten­gerek kincseinek kimerítésére; ebben minden nem­zet osztozna, a tengerrel nem határolt országokat is beleértve. Az ENSz illetékes vezetői remélik, hogy a konfe­rencia eredményes lesz, meg akkor is, ha a területi joghatárok megállapítása esetleg hosszú éveket vesz még igénybe. ül GUMEfl Uj-Guinea, azaz 1962 óta Irián, a Föld második legnagyobb szigete. Ezen a hatalmas területen — amennyire ez egyál­talában felbecsülhető — körülbelül 3 millió ember él. Ezeknek legnagyobb része a pápua törzshöz tartozik, a többi melaneziai es európai. 1526-ban “fedezte fel” a szigetet egy Menezes nevű portugál hajós, majd később, 1545-ben egy spanyol hajóskapitány keresztelte Uj-Guineara. A papua göndorhajut jelent. Ok maguk — már­mint a pápuák — tamolnak, azaz embernek nevezik törzsüket. Uj Guineában egy gyereket felnevelni nehezebb, mint bárhol a földön. Ennek okai az elégtelen táp­lálkozás, az orvosi segítség úgyszólván teljes hiány a, a mocsaras dzsungel malarias klimaja, mérges rova­rok, a szegénység és a betegségek. Ot újszülött közül csak egy marad életben. A pápuák szamara a leg­nagyobb kincs a gyerek. Nemrég egy ember élete — egy felnőtte — viszont kevesebbet ért, mint egy csomag préselt dohány. Soha nem lehetett tudni, mikor érkezik meg valamelyik ellenséges törzs, hogy érthetetlen bosszújának érvényt szerezzen. A “valamelyik” szó nem véletlen: minden törzs ellensége volt az összes többinek. A pápuák falujuk­tól még néhány perc járásnyira sem távolodtak el, mert bármelyik pillanatban attól lehetett tartani, hogy megölik őket. Mindennek — ha hátborzongató is — igen egysze­rű oka van. Ha valaki meghal úgy, hogy krokodil megtámadja, vagy úgy, hogy rádól egy fa, vagy belefullad a folyóba, az természetes, megszokott módja a halálnak. De ha valaki egyszerűen rosszul lesz, azaz valamilyen betegseg támadja meg, tehat minden latható ok nélkül pusztul el, az a pápuák számára egyet jelent: boszorkányság. Számukra tel­jesen nyilvánvaló, hogy a rontás valamelyik szomszé­dos törzstől erkezett. Ahhoz pedig, hogy a halott nyugodtan felehessen sírjában, halálát meg kell bosszulni. A harcosok kipingáljak magukat, megszólaltatják a dobokat, végigvonulnak a falun; váljak az alkal­mat, hogy elindulhassanak bosszújukat beteljesíteni. Az idegen faluban minden szembeszegűlőt bun­kókkal leütnek. Aztán levágják valamelyik ellenség fejet es hazaindulnak, miközben a győztesek dalat éneklik; megöltünk egy embert, megöltünk egy em­bert! jól vagyunk! Valahol a sziget belsejében a kevésbé megköze­líthető helyeken meg ma is vannak fejvadászok. Har­minctól ötvenéves korig Uj-Guinea lakosainak nagy részé állandó rettegésben él, tartva a szomszédok tá­madásától. Ezek után talán mar nem túlságosan meglepő, hogy ezen a területen ilyen kevés ember él. A mos­toha körülmények mellett voltaképpen minden be­tegségben meghalt ember magával visz egy egészsé­geset is. Az ausztrál hatóságok harcolnak a törzsi hábo­rúk ellen. Elítélték a háború kezdemenyezőit, be­börtönöztek a papuakat, ha harci színekben találták őket. A gyarmati tisztviselők előírták a pápua fal­vak egységes építkezését, igy repülőből pontos megfigyeléseket lehetett végezni. Végül a törzsi háborúk beszüntetését a pápuák i maguk határozták el, miután meggyőződtek róla, hogy voltaképpen a többi törzsben ugyanolyan em­berek élnek, mint ók. A törzsi háború visszaszorítása a pápuák gyerek- szeretete miatt vált lehetségessé. Uj-Guineában és a környező szigeteken sajátsá­gos szokásokat figyeltek meg a kutatok. A bennszü­löttek soha nem maguk neveltek fel gyermekeiket, hanem mar a gyerek születése előtt nevelőszülőket kerestek. Szüléskor az újszülött köldökzsinórjára a nevelőapa pálmalevelet tekert. Ebből azután karkö­tő lett, majd mikor ez a “karkötő” a nevelőapa al­karján összezsugorodott ez annak a jele volt, hogy a gyerek a sajátjává vált. Természetesen az igazi szü­lök megint más gyermekeit vették hasonlóképpen magukhoz. Ez a különös szokás azzal magyarázha­tó, hogy a családok és nemzedékek igy próbálják szorosabbra fűzni a barátság veszélyesen laza szálait. E szokás másik oka a nyelv. Még ma sem tudjuk pontosan, hányféle nyelvet beszélnek Uj-Guineában. Egy óra járásnyira már nem értik egymást az embe­rek. A tolmácsolást fiatal fiuk látják el, akik még képesek egyszerre több nyelvet is megtanulni. Azok a törzsek, amelyek ilyen módon “rokonság­ba” kerültek egymással, soha többe nem háborúznak **** ‘*** ***' 'mt í A Kara-Kum nagy oázisa A türkméniai öntözőrendszer hossza ebben az év­ben eleri a 20 ezer kilométert. A közép-ázsiai köz­társaság területének nagy része sivatagos, ahol most épül a világ egyik legnagyobb csatornája. Jelenleg 850 kilométeren öntözi a szomjazó földeket. 1975-ben már közel 1 millió hektár terület elá­rasztásos öntözésé válik lehetővé. Ezzel a legfon - tosabb mezőgazdasági termékük, a gyapot termelése megketszerezödik. 0 HA ELŐFIZETÉSE LEIÁRT, j szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. I Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. j I Megújításra: $••■.•............. | J Naptárra: $ . -i................................. { 1 Név: J I Gm: ......................'.................,............ I I . , 1 | Varos ......................-.. Állam:.............. I 1J Zip Code:.......... AMERIKAI MAGYAR SZÓ |l30 East I6th Street, New York, N.Y. I0003g " •» ■“ mms•ssü-s&i a -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents