Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-24 / 4. szám
Thursday, Jan. 24. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZÓ „Elsápadt“ a Kohoutek-üstökös HOUSTON: A Földünk körül keringő amerikai Skylab íirlaboratórium asztronautái szomorúan számoltak be arról, hogy a KOHOUTEK üstökös egyre “sápadtabb” fénye halványodik. Csaknem egy evvel ezelőtt fedezte fel Lubos Kohoutek csillagász a Hamburg-Bergedorfi csillagda munkatársa, a múlt év ötödik üstökösét. Ez annakidején az 1973f ideiglenes jelzést kapta. Mind ez ideig az évszázad legnagyobb üstökösének nevezték, ám alighanem tévesen. (Az állitas alapja a fényes üstökös nagyon távol volt a Földtöl,mfeg a Jupiter közelében járt, amikor fölfedezték es úgy gondolták, mire a Föld és Nap körny ezetébe jut, fényessége minden eddigi üstökösét felülmúlja.) A Kohoutek üstökös 1973 december 29.-én járt napközeiben: ez a távolság valójában 19-20 millió kilometer lehetett. Ekkor egy ideig lathatatlanná vált, majd hajnali égboltról lassan átkerült az esti égboltra. Januar 3-tól kellett volna a Földről is látszania. Ez azonban — elmaradt. Csak a Skylab űrhajósainak sikerült lefényképezniük januar 4-en, de közleményeik a fotókról különösebb szenzációval nem szolgáltak. A legpontosabb előrejelzések szerint, a Kohoutek üstökös januar 20.-an volt Földközelben, s ekkor volt a legfényesebb. A jelzett napon távolsága 120 millió kilometer volt. (A Föld 1910-ben athaladt a hires Halley üstökös csóváján, de nem történt semmi, észre se vettük. . .) Az elmúlt napokban egy téveszme terjedt el a világon, a Skylab űrhajósai állítólag rádiójelzéseket eszleltek az üstökösről. Ez képtelenség. Valójában arról lehet szó, hogy eszlelhettek sugárzást, de ez is igen valószínűtlen. Inkább a Skylab odasugárzott radarjeleiből kaptak úgynevezett echot — visszhangot. • . . • . Ez utóbbi kísérlet nagyon valószínű; a Kohoutek- re sugárzott radarjelek visszhangjából meghatározható lett az üstökös helyzete es sebessege. Reméljük, hogy az elkövetkezendő napokban pon • tosan megtudhatjuk, mi történt az üstökössel, mi lesz a sorsa. Gauser Károly Gyilkol a rák Ausztriában Az osztrák fővárosban 1972-ben 5197 ember halt meg rákos megbetegedésben, ezek közül 1103 személy tüdőrákban. Ez egyben azt jelenti, hogy a tüdőrak a leggyakoribb betegség. Bécs tisztiorvosi hivatalának jelentese szerint 1965-tól 1972-ig összesen csupán 35.470 személy vett reszt a megelőző vizsgálatokon (szűrés) és minden haromezredik esetben állapítottak meg rosszindulatú tűdódaganatot. Tehát evente csupán kb. 4500 személyt vizsgáltak meg, vagyis a főváros lakóinak elenyésző töredéket. Ugyanakkor a jelentés azt is megállapítja, hogy: „mivel a betegség eredményesen csak a korai stádiumban gyógyítható, a veszélyeztetettek — elsősorban a dohányosok — megelőző ellenőrző vizsgálata rendkívül nagyjelentőségű.' Azonban, az egészségügyi hatóságok az országos prevenció helyett megelégednek azzal, hogy „figyelmeztessék a nyilvánosságot: minden —40. évét betöltött — dohányos számára ajánlatos, hogy legalább évente egyszer tűdövizsgálatra jelentkezzék. HOVA KERÜL AZ ATOMSZEMÉT? A fejlett iparú országok energiafogyasztása mintegy tiz évenként megkétszereződik. A következő évszázad elején elérkezik az az időpont,mikor az emberiség evente több energiát használ majd el, mint eddigi egész kultúrtörténete folyamán. A hagyományos energiahordozotartalekok korlátozott volta miatt az atomenergia negymérvű hasznosítása válik majd szükségessé, ami együtt fog járni a radioaktiv hulladekanyagok felszaporodásával. Az ipari és háztartási szeméttel szemben itt nem annyira a tömeg, mint az “atomszemet” sugárzása okoz komoly problémát. A tudósok mintegy két évtizede keresik a meg oldást, miként lehetne a rádioaktiv hulladékot egyszer és mindenkorra ártalmatlanná tenni. Egy egyszerű, de sajnos csak a rövid életű izotópok esetében használható eljárás a “váras”. A radioaktiv sugárzással ugyanis együtt jár a sugárzó anyag bomlása, ezért egy pontosan kiszámítható — a sugárzó anyag fajtájától függő — idó elteltével az aktivitás jelenték" télén mértékűre csökken. Sok esetben, amikor a bomlás csak több száz ev múlva következik be, olyan eltávolitasi módokat kell választani, amelyek a jövendő generációknak sem okoznak újabb nehézségeket. Az “atomszemét” biztonságos elhelyezésének ed dig legjobban bevált, módja az, hogy elhagyott bányákban, valamint mesterséges és természetes bar - lángokban helyezik “örök nyugalomra” a veszélyes anyagot. A radioaktiv hulladékokkal töltött üregeket betonfallal lezárjak és azután már nem szükséges az őrzésük. Az ere- és szénbányákkal szemben a sóbányák a rádioaktiv hulladékanyag tárolására sajátos előnyökkel rendelkeznek. A sótömbök nem állnak kapcsolatban a talajvízzel,nem részesei a Föld biociklusa- nak. Ezenkívül a só elvonja a levegőből a vizpárát, ami hosszú távon kizáija az “atomszemet” tárolására hasznait tartályok korrózióját. 00 millió felesleges háziállat Az amerikai csaladok ötvenhet szazalekanak van legalább egy kutyaja,vagy macskaja, némelyiknek kettő is. Az állatvédő egyesületek legújabb statisztikája szerint 100 millió kutya és macska van az országban, ezekből 35 millió kutya es 27 millió macska, további 21 millió gazdátlanul kóborol. Ezeken kivűl evente 17 millió kutyát es macskat adnak at állatvédő intézeteknek, ahol a behozott állatok 80 százalékát humánus módón elpusztítják. Az egyik állatvédő szervezet, a Humane Society vezetője, Kari Nordling azt szeretné, hogy nemcsak kutyák, de macskák tartasat is dij fejeben városilag engedélyezzek s a tulajdonosokat igy nagyobb felelősségre biiják. Minden állat-begyűjtő gondozóban a háziállatért jelentkezőknek 24 órai várakozási időt adnának, mielőtt egy állatot hazavihetnék. Nagyon sokan meggondolatlanul vesznek magukhoz háziállatot, amit azutan megunva, kitesznek az utcára. Az óriási háziállat-szaporodás megállítására 300 ivartalanitó klinika van, legtöbbjét az utóbbi három ev alatt nyitottak meg. Ezeken a klinikákon állatorvosok 7 dollártol 150 dollárig váltakozó díjért állatokat ivartalanitanak. Sok fajkutyát is beadnak az állatvédő egyesülethez, mert nem tudják, vagy nem akaiják tovább tartani, farkaskutyákat, bernáthegyieket és selymes- szőrű afgánkutyákat is. Ezeknek legtöbbjét is elpusztítják, mert nem tudnak elég otthont találni számukra. 1800 éves a sakk? A sakkjáték nem az idószamitásunk utáni VI. században keletkezett, mint korábban feltételezték, hanem mar az időszámításunk utáni II. században — állítják a taskenti tudósok. A szurhordarini terület Dalverzintepe nevű városában, mely az időszámításunk előtti II. évszazadban keletkezett, egy ásatas során ugyanis két darab elefántcsontból készült sakkfigurat találtak. Az egyik egy futó, a másik egy — valószínűleg a bástya szerepét betöltő — zebu. A futófigura 2.4 cm, a bastya 1.8 cm magas. A megállapítások szerint a sakkfigurak valoszinuleg indiai eredetűek. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Ave.-ról. _ a
