Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-24 / 4. szám

Thursday, Jan. 24. 1974 7 AMERIKAI MAGYAR SZÓ. SZIBfRW TtGNIP, Hl, HOIMIP A Jenyiszej partján fnt a vasútvonal, itt már igazi tavasz van Szibéria. Ezt a nevet hallva, sokan gondolatban a hóförgeteg suviteset vélik hallani... Pedig nyáron itt szóló érlelődik, gladiolusz-erdő tarkállik a Szibé­riát atalakitó emberek keze nyomán. Nem is olyan regen történt, Hogy olasz ujságirók egy csoportja teljes északi-sarki öltözékben szállt ki repülőgépből Novoszibirszkben, medvék és jéghe­gyek után érdeklődve. Ugyancsak meglepődtek, ami­kor szibériai vendéglátóik A hattyúk tava cimü balett elöadasara invitálták őket. Mit tud Szibériáról az, aki meg nem jutott el erre a tajra? Nehányan bizonyára tudják, hogy az Uraitól a Csendes-óceán partjáig húzódó 10 millió négyzetkilométeres terü­let egy egész földrésznél — Ausztráliánál nagyobb. Hogy ott óriási küzdelmet viv az ember a természet­tel. Hogy az ipar, a villamos energia, az olaj, a tudo­mány földje kész segitókezet nyújtani a világ népei­nek. Szibériai geológusok segítették feltárni India kőolajkincset, mérnökei segítették megépíteni az Asszuani erófhüvet, s készítik a sziriai erőművek generátorait. A szibériai gyárakban készült gepek a világ 60 országába jutnak el. Az emberek többségé csak azt tudja Szibériáról, hogy ott „hideg” van. „Semmit sem tudunk róla, pedig ma mar jelentősen befolyásolja bolygónk életet” — irta Pierre Rondier francia publicista. „A mesés es belathatatlan Szibéria” cim'ú értékes köny­veben. Kolombusz Kristófról már a tízéves gyerme­kek is beszelnek, de Jermak neve, aki Szibériát felfedezte, Europa számára kellemesen csengő, bár ismeretlen név. A francia szerző Szibériát szép és... félelmetes földnek jellemezte, amelyet hihetetlenül nehez meghódítani. A latinamerikai fővárosok között Venezuela fő­városa, Caracas, mint a siker jelkepe magaslik ki. Ebben a gyorsan fejlődő varosban óriási az autó­forgalom, a velejáró nagy forgalmi akadályokkal, modern autout-hálozatokkal, amelyek felhőkarco­lók, elegáns bevásárlási központok között vezetnek el. Sok helyen építkezési daruk emelkednek a ma­gasba es az egesz belváros a jólét és fejlődés képet mutatja. A várost körülvevő dombvidékeken és Az 1890-es évek elején, amikor megkezdődött a világ leghosszabb vasútvonalának építése, 9302 kilométeren át fektettek az acélsíneket Moszkvától Vlagyivosztokig, hatalmas folyamokat iveitek át hidakkal, mint a Volga, az Ob, a Jenyiszej, az Angara, végig futtatva a sínpárt a Bajkál-tó partján. Olyan hegyvonulatot szeltek át, mint az Ural. A vonat ott halad el az egyszerű feher oszlop mellett, amely Europa es Ázsia határat jelöli. Szverdlovszkon át most már igazán Szibéria következik. Kuznyeck medence, Tyuményi terület — a világ egyik leggazda­gabb feltárt szénhidrogén kincse fölött, Novo- szibirszkbe, Nyugat-Szibéria fővárosába, s onnan is tovább, Omszkba, Krasznojárszkba, Burját-földre és a Csitai-területre visz az ut. Itt aztán el is búcsúz­hatunk Szibériától, mert a szerelvényt várja a távol­keleti végállomás — az 1860-ban alapított Vlagyi­vosztok. A csaknem 10 ezer kilométeres ut kétharmadán ma mar 100-120 kilométeres sebességgel röpíti a vonatot a villanymozdony, igy rövidült le a már úgyis gyorsnak számító 11 napos ut 7 napra. Egyre újabb szakaszokon készülnek el a villamosítással, s közben újabb vonalszakaszokat építenek még, szárnyvonalakat, amelyek a szibériai föld kincseihez nyitnak utat. Alekszandr Kosurnyikov mérnök magas, erős férfi volt.O vezette a feltáró expedíciót a messzi hegyek­be, a leendő dél-sziberiai vasútvonal mentén, hogy ellenőrizzek az útvonalat. Amikor visszatértek tábor­helyükre, egy nagyon nehéz nap után, váratlanul kemény fagy tamadt, hatalmas havazas kezdődött. Kosurnyikov es fiatal utitársai, Kosztya Sztofato és Aljosa Zsuravljov tutajon akart eljutni a bizton­ságos központi táborba. Az egyik zugon azonban fölborult es viz alá került a tutaj, s az ár elragadta Zsuravljovot.Gondolkodás nélkül mentesere siettek, de Sztofato is elpusztult. Kosurnyikov egyedül ma­radt a hideggel az ember nem járta tajgan. Ez a sztálingrádi csata napjaiban történt, rádiója nem volt. Erejet megfeszítve próbált utat törni a tajgan, de mar nem bírta tovább. Megdermedt kezzel csak rótta a sorokat az expediciós naplóba, irta tanácsait azoknak, akik tavasszal idejönnek folytatni a mun­kát, s meg akarta nekik hagyni az addig elért ered­ményeket... A vad Kazir folyó fölött a hídon ma villahyvon- tatasu szerelvények száguldanak. Minden mozdony- vezető hosszan bűgatja a kürtőt, amikor szerelvénye eleri Zsuravljovo, Sztofato es Kosurnyikovo állo­mást. Tisztelegnek a dél-szibériai fővonal úttörőinek emleke előtt, akik uj lapot nyitottak Szibéria meg­hódításában. völgyekben azonban a legmélysegesebb nyomor lathato. A decemberben megválasztott szociáldemokrata elnök, Carlos Andres Perez, Venezueláról beszelve, mondotta: „Országunk gazdag, de népünk szegény és ennek meg kell változnia.” Az uj elnök program­jába tűzte ki az ország jövedelmének egyenlőbb elosztását es az olajból, az ország legfőbb termeké­ből Venezuela részére nagyobb haszon kiharcolását. Mindenki tudja, hogy Venezuela úgyszólván a Rockefeller-csalad birtoka. A venezuelai olaj Rocke­fellerek kezében van. Ez a “jótevő” U.S. multi­milliomos kapitalista család a sajat szamara szipo- lyozza ki Venezuela eletfenntartó nyersanyagát. Perez elnök kijelentette, hogy meg akar egyezni az Egyesült Államokkal, de „a sajat feltételeink szerint.” Venezuela elfogadja a technológiai segít­séget, a több külföldi tokebefektetest, de az elnök az olajpolitikat arra fogja felhasználni, hogy saját országa es egesz Latinamerika szamára eltörölje a kereskedelmi akadályokat es nagyobb befolyást szerezzen nemzetközi pénzügyekben. Belföldön is súlyos problémák várnak megoldásra. Körülbelül 1 millió főnyi lakosság el a Caracas kö­rüli úgynevezett „rancho”-k ban. Előző kormányok az ilyen nyomortanyákat már többször lebontották, helyükbe új lakóházakat építettek, de a nyomorgok a hazbért nem tudják megfizetni es egyre újabb nyomortanyák butjánzanak. A falusi lakosság nagy tömegei telepedtek le a fővárosban, amely nem tud sem munkát, sem megfelelő hajlékot adni. A társadalmi viszonyok élesen két reszre osztód­nak. Caracasban es még néhány nagyobb varosban a gyors fejlődésből kifolyólag a lakosság többségé kielégítő viszonyok között, vagy jólétben el. De néhány mérföldre Caracastol már egészen más világ van. Caucagua 5000 lakosú községben például a fekete lakosság vályogból es vesszőből épített kuny­hókban lakik, rosszul táplált, nagyhasu gyermekeik mezítláb szaladgálnak a poros utcákon. Meg rosszabb a helyzet az alföldi Apure városkában, ahol a gaz­dálkodók és az állattenyésztők most is úgy élnek, mint századokkal ezelőtt. A deli Amazon területére meg úgyszólván alig hatoltak be. Az ottani 23.000 főnyi indián lakosság meg Kolombusz előtti világ­ban el. A nagy ellenteteket az is mutatja, hogy mig egesz Latinamerikaban Venezuelának van a fejenkénti leg­nagyobb jövedelme, a lakosságnak mégis egyharma- da rosszul táplált, rossz hajlékokban lakik, ruhazata és iskolázása elégtelen. Perez elnök sürgeti a mezogazdasag kiterjeszte- set és modernizálását, nagy ipartelepek, vas, gyé­mánt- es aranybányák kifejleszteset. El Tablazóban egy uj, nagy petrokemiai komplekszum is épül. ENERGIA A GOLF-ÁRAMLATBÓL / Ismét egy újabb, a jelen pillanatban kissé fantasz­tikusnak tuno ötlet a világ energiagondjainak csök­kentésere; hasznosítani kellene a Golf-aramlat ener­giáját. Amerikai oceánkutatók rámutattak arra, hogy egyedül a Miami előtt elhaladó Florida-áramlatban amely a Golf-aramlatnak csupán egy része, ötven- szer annyi viz áramlik óránként 3-8 kilométeres se­bességgel, mint a szárazföldek összes folyöiban. Ez elvileg mintegy 25.000 megawatt energia kinyerését tenne lehetővé, ha erre megfelelő technikai megol­dást tudnának találni. Az energia 4-5 százalékát las­sú járatú a tengeráramlásban 30-130 meter mélység­ben lehorgonyzott turbinákkal, es az ezekhez kap­csolt generátorokkal is hasznosítani lehetne. AZ AZOVI-TENGER KORA Szovjet kutatok az Azovi-tenger fenekenek he­lyenként 35 méter vastag lerakodásait vizsgáltak, és arra a vegkövetkeztetésre jutottak, hogy e ten­ger valószínűleg 280 millió éves, vagyis a karbon időszakban keletkezett. Nagy gazdagság es nyomor Venezuelában di i matti expressz robog...

Next

/
Thumbnails
Contents