Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-17 / 3. szám
Thursday, Jan. 17. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZÓ. B _________________ GYÁR “Tilos a dohányzás!” — ezt a feliratot vettem ész - re eloszor a pipagyárban. Magyarországon egy ilyen üzem is van — Nagykőrösön. Nem is “pipagyár” a neve. A Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat egy kis egysége. Néhány földszintes épület, sáros udvar, lakk- es fűreszporszag fogadott. Régebben csak az öregebb férfiak pipázták.Ma mar egyre több fiatal cseréli fel vele a cigarettát. Divatosabb es állítólag egészségesebb is. Rossz nyelvek szerint (azért meg csipkelődnek is a pipázókkal) nem kap az ember tüdőrákot, csak nyelv- es szajrak' ra van eselye, s ha szutykos pipát szopogat, a kátrányos nyalat lenyeli, akkor gyomorrákra is számíthat. Ha nem szerez ilyen betegséget, egy autó is elütheti, mikor magaba melyedve kotorja a nem szeleló csi- bukot a forgalmas gyalogátkelőn. Mert a pipazas szertartás. A cigi csak egy kattanas es eg. A pipára oda kell figyelni es gondosan kell bánni vele (nemcsak úgy félfogról!),mert kidonben hálátlan', elalszik vagy szörcsóg. A dohányt Kolumbusznak köszönhetjük. E narkotikumot az indiánok csereppipabol szívtak. Pipa készülhet agyagból, porcelánból, tajtékból es különböző fafajtákböl. Magyarországban a XVII. szazadban a törökök idejen terjedt el. Az első mai formájú pipát egy osztrák orvos készítette el 1600körül, a későbbiek folyamán alakultak ki különböző típusai. Egyik fajtája volt a tajtékpipa, hosszu-hosszu szárral. Ezt maga a pipás sem tudta meggyujtani. A fáma szerint Báthory erdélyi fejedelemnek külön pipagyujto es tisztogató mestere volt. El is vitte magával mindenhová. A XVn —XVIII. szazadban készült pipák többségé agyagból készült csereppipa volt. A múlt századtól a cigaretta lett az ur. A pipa a negyvenes evekben vált ismét divatossá, azóta egyre többen szoknak ra a füstölés e módjára. A nagykőrösi gyár evente nyolcvanezer pipát készít. Ebből tizenótezret exportra, s a többit itt vásárolják meg. Ez a szám is mutatja, hogy a pipazás egyre népszerűbb lett az országban is. Igen pipázas! Mert a dohányzás nem pipázas, mint ahogy a puli sem kutya, hanem puli. Tizenöt ember futja, faragja, esztergálja, a téglalap alakú nyersanyagdarabot jtegyven - ötven technológiai művelet, mig kialakul a pipa. Az igénytelenebbet körtefából esztergálják. A valódi pipa (brüyere) a mediterran vidékeken termő Erica csetje meggumó- sodott gyökeréből készül. Tehat importalapanyag- ből. Regen az tizem sokat exportált nyugatra is, elsősorban Franciaorszagba, Hollandiába, mostanában Lengyelországba. Régóta működik mar a nagykőrösi pipagyar, s evente hárommillió forint értéket termel. Kihaló szakmának indult. Szatmári Imre bácsi pipakészitö mester volt, akitől az üzem munkásai sokat tanultak, de a mai pipafarago munkások nem kapnak szakmunka-oklevelet, mert ma ez mar nem lehet mesterség. Hogy kihaló szakma? Az ötvenes évek elején — furcsa mód — kevesen pipáztak, akkor szinte manufakturális módszerekkel ki tudtak elégíteni az igényeket. Budapesten a Kígyó utca 2-ben található a főváros egyetlen szaküzlete, ahol több mint száz “Körös” márkájú pipafazonból lehet válogatni. Pipa van, csak dohány nincs. Milyen sok magyar cigaretta van! De fél kézén megszámolható a hazai pipadohányok választéka. Es milyenek! Feltehetően nem pipázik, aki a magyar dohánykevereket összeállította. Szárazak, csípősek nélkülözik a tartós, kellemes aromát. Külföldit — drágán lehet vásárolni! Egyesek szerint a száj sarkában lógó pipa tekintélyt, nyugalmat “férfiasságot” kölcsönöz. Tálán ezért is egyre több fiatalember dug pipát fogai köze és peckesen sétál a kirakatkorzon, igy jelzi, hogy ó bizony mar meglett felnőtt, komoly férfi. S a lányok megfordulnak a “kellemes” tömény illat után. Brády Zoltán Kiemelik a Dunából a páncélkolosszust 1944 decembereben Mohács alatt keltek at a Dunán a III. ukrán front első alakulatai,a gyorsan moz -> harckocsizó egysegek. A két part között ponton- hidat építettek a szovjet utászok az előrenyomuló csapatok szamara. Am az erősen zajló folyo es a vő harossa erősödött szel eltepte a hidat s a rajta levő T—34 tipusu harckocsi a mélybe zuhant. A páncélost percek alatt elnyelte a viz, elbontottak a jégtáblák, s személyzete a Dunában lelte halálát. Erre a drámai esemenyre emlékezve határozta el a mohácsi tanacs, hogy kiemelteti a hullamsirbol a T—34-est amelyet aztán emlékműkent felállítanak a Duna-parton a varos felszabadulásanak 30. évfordulójára. A honismereti kör tagjai felkutattak azokat a mohácsi embereket, akik szemtanúi voltak a nagy háború e tragikus epizódjának. Ok jelölték meg azt a helyet, ahol a páncélos a folyam melyén nyugszik: a várossal szemközti, bal parti kompkikötő közelében. A honvédség nehézbuvarai a napokban leereszkedtek a tizenkét meter mély vizbe és több órán át keresték az acelkolosszust. Munkájukat megnehezítette, hogy évekkel ezelőtt — part és árvédelmi célból, több száz tonna terméskövet öntöttek ezen a helyen a folyóba, s a kő elborította a páncéltestet. A búvároknak sikerült meghatározni a helyet és lehetőség nyílt a kiemelésre. A külsővati példa Tíz termelőszövetkezet es egy állami gazdasag szociális otthont épit, saját erejéből a Veszprém megyei Külsováton, ellátatlan nyugdíjasaik szamara. Állami beruházásra az építkezéshez nem varva, mintegy kétmillió forintot máris biztosítottak, amellett az érdekelt szövetkezetek ingyen fuvarral segítik a munkát, sőt a községek lakói társadalmi munkában elvállaltak a szükséges segédmunkák elvégzését is. Ötvenkét agya lesz az uj szociális otthonnak. Egy-egy agy mintegy 30-35 ezer forintba fog kerülni. (állami épitkezésnél 200 ezer forint körül van az egy agyra eső költség). A nemesszálóki Egyetértés Tsz. négy nyugdíjas házaspár részére nyolc ágy, a mezólaki és a csóti tsz hat-hat, Külsövát, Adorjánháza, Kemeneshögyész, és Magyargencs termelőszövetkezete öt-öt, a nyarádi tsz, valamint a Papai Állami Gazdasag négy-négy agy költségét vállalta. Egyházaskeszö termelőszövetkezete és a mező- laki községi tanács pedig két-két ágyét. A Veszprém megyei tanács 150.000 forinttal támogatja a rokonszenves akciót. Az építkezést 1972 májusában kezdték meg es a tervek szerint azuj szociális otthont 1973 tavaszán adták át, teljes felszereléssel rendeltetésének. Részben kétágyas szobákat létesítettek, idős házaspárok, részben pedig ótagyas szobákat magányos öregek szamara. * . r A peldaado Veszprém megyei kezdeményezest Külsováton különböző szociális gondoskodások előztek meg. A Zrínyi Miklós Tsz 425 forintra egészítette ki azoknak az öregeknek a havi 312 forintos tsz-jaradékát, akik magas koruk miatt már nem szerezhettek meg a nyugdíjhoz szükséges tiz évet. Nehány évvel ezelőtt Külsováton berendezték az öregek napközi otthonát, ahol főznek, mosnak 40- 50 idős ember számara és gondozásban is részesítik őket. A gyakorlat azonban azt mutatta meg, hogy a nehezen mozgo öregeknek szociális otthonra van szükségük. Járási összefogással most ezt is megteremtették. SOBEL OVERSEAS CORP. UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra. — TUZEX Csehszlovákiába IKKA FŐÜGYNÖKSÉG 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 — TELEFON: (212) 535-6490 —
