Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-17 / 3. szám

Thursday, Jan. 17. 1974

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

7

/> !! //> ALFARO S1QFFIROS

1974, január 6.-án meghalt David Alfaro Siqueiros, Cuernavaca, Mexikó i otthonában, 77 eves korában. Vele eltávozott az élok sorából a modern mexikói művészét három titánjának az utolsója. A másik kettő Jose Clemente Orozco es Diego Rivera. Kortársak voltak és egyek abban, hogy művészetüket a nép es a népi forradalom szolgálatába állították. Elvük volt, hogy a művészét eszköz kell hogy legy en a nép életének és oktatásának szolgálatában, és ezt megvalósították művészetükben. Kiemelkedő médiumuk a festomuveszetben a falfestészet volt, amelyet monumentális méretekben hajtottak végre.

Siqueiros 1896-ban született jómódú közeposz- talyu családból, apja ügyvéd volt. Elsoizben 15 eves korában iratkozott be festöművészeti akadémiára, es művészetét már korai festményeiben is társadalmi tiltakozásra alkalmazta. Az 1913-as mozgalmas evekben csatlakozott Alvaro Obregon tábornokhoz a Pancho Villa elleni hadjáratban, majd katonai attasé volt a Madrid-i és a Párizs-i mexikói követségeken. Ez idő alatt szorgalmasan festett, könnyű hivatali teendői mellett. Visszatérve Mexikóba 1922-ben állami megbízatást nyert a Nemzeti Előkészítő Iskola falfestményeire. Számos hatalmas méretű falfestménye középületekben a mai Mexikónak világhírű műveszeti látványossága.Legtöbbjét allami megbízatásban készítette: a Szépművészeti Palotában, Mexikó varosban, a Mexikó-i Guadalajara-i és Mo- relos-i egyetemeken, a Mexiko városbeli Társadalmi Biztositó Hivatal épületében és a Chapultepee Palotában. Lengyelországban, a Varsó-i Sport Stádiumban készített 3000 négyzetméter terjedelmű falfestményt, 1955-ben, amelyhez 25 festő es szobrász segítséget vette igénybe. A spanyol polgárháború kitörésekor 1936-ban csatlakozott a köztársasági csapatokhoz és végig küzdötte a harcokat, mint alezredes. A negyvenes években kiallitott New Yorkban is, de az ötvenes évek vöröshajszája során kitiltották az Egyesült Államok területéről, ahol addig festett es tanított is. Hosszú élete során rendkívül nagy számú müvet alkotott.

Tevekeny szerepet játszott politikai téren is. Röviddel az 1917-es forradalom után csatlakozott a Mexiko-i Kommunista Parthoz, amelynek élete végéig tagja volt, egy időben a Párt vezértitkára is. Muveszetenek gyakorlása mellett tevékeny részt vett

a szakszervezeti és a politikai mozgalomban, Jalisco állam bányászainak szervezésében, és alapitoja volt a Forradalmi Festők, Szobrászok es Vésnökök Országos Szakszervezetének. Politikai működéséért az akkori reakciós kormány 1930-ban egy evre börtönbe zárta, ahol több, mint 100 olajfestményt alkotott, többek között Hart Crane, költő és George Gershvin, zeneszerző portréját. Később 1960-ban ismét börtönbe jutott a „társadalom felforgatasá”- nak vadja alatt, ezúttal nyolc évre Ítéltek el, de óriási méretű nemzetközi tiltakozásra 1964-ben kiszabadult. A Szovjetunióba tett legutolsó tavalyi latogatasa alkalmával szovjet orvosok figyelmeztettek gyógyíthatatlan rákbetegségére.

Siqueirost a Mexiko-i kormány 1966-ban a Nemzeti Műveszeti Díjjal hintette ki elismerése jeleul, a következő évben a Szovjetunió kormánya a Lenin Bekedijjal tüntette ki. Koporsóját, mint a nemzet halottjáét, a Szépművészeti Palotában állították fel. Január 8-an helyeztek örök nyugalomra a főváros Dolores Temetőjében, a Kiváló Személyek Rotun- dájában.

Vágó Oszkár

„Untitled’ Siqueiros műve, melyet a U.S. politikai foglyainak védelmére ajándékozott.

HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT,

j szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. I

Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. j

I Megújításra: $ . ............... I

J Naptárra: $ .:............................................. {

I Név: ................... J

S Gm: ................:......................................... *

|

) Varos ...............................Állam:............... I

i J Zip Code:................

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Jl30 East 16th Street, New York, N.Y. 10003*

MARI ROMJAI

VESZELtjPN

Az egykori mezopotámiaikiralyságkozpontjának, MARI-nak (arabul Tell Hariri) romjait francia régeszek a harmincas evekben ásták ki a sivatagi homokból. A rommezo Szíria es Irak hataran, az Eufratesz jobb pártján található. Ezt a virágzó kulturkózpon- tot a régi írások tanusaga szerint Hammurabi, Babilónia királya pusztította el. Uralkodásának 33- ik evében foglalta el a jól megerősített várost és két ev múlva romboltatta le.

Az utóbbi evekben számos UNESCO-felhivást intéztek a világhoz, Mentsétek meg Karthago romjait — Mentsetek meg a Kolumbusz előtti civilizáció emlékeit, Velencet, Angkor romjait, Mari romjait például — amelyek szabadon állva emelkednek ki négy évtizede a sivatagi homokból — az erózió fenyegeti.

A varos pusztulásának idején Mari volt a birodalom királya, őt győzték le Hammurabi csapatai. Mari város egykori történetet több korszakra lehet bontani. Az óbabiloni kórból (i.e. 18. sz.) hatalmas palotaépület maradt fenn, amelynek falait színes freskók díszítették. Az egységes tervezésű királyi palotarom központjában két hatalmas udvar áll, amelyeket az északi k-pufront felól lehet megközelíteni. A palotában szentélyek, trónterem, magánlakások, a tisztviselők szobái, fürdőszobák, freskók, életnagysagu szobrok hirdetik az ókori Mezopotámia művészétét, civilizációját.

Mari megmentéséhez nemzetközi összefogásra, mindenekelőtt penzre volna szükség, nehogy ismét a sivatagi homok fedje be az okori civilizáció egykori bölcsőjének, az Eufratesz-menti romvárosnak fennmaradt emlékeit.

MOSZKVA, Hőhullám vonul végig a Deli Sarkvidéken, a hőmérséklet 58 fok Fahranheit,jelentik a szovjet tudósok a Mirny állomásról.

SIDNEY, Ausztrália New South Wales államában az évszazad legnagyobb árvize pusztít. 12.000 juh a vizbe fulladt, több ezren hajléktalanokká váltak. •

NEW DELHI, Ehseglazadások törtek ki Gujarat indiai allamban. A lazadók ellen kirendelt katonaság sortűzet adott a tömegre. Tizenegyen életüket vesztették.