Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-17 / 3. szám
Thursday, Jan. 17. 1974. 5 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Növekszik a szegregáció a deli iskolákban Tizenkilenc evvel azután, hogy a legfelsőbb bíróság a déli államok „különálló, de egyenlő” iskola- rendszereit egyenlőtlennek talalta es törvenytelen- nek minősítette, a faji szegregáció megszüntetese a déli iskolákban kritikus fordulatot vett. Nemcsak a privat iskolák szaporodtak el, hanem egész privat iskolarendszerek alakultak, amelyek az egesz köz- iskola-rendszert veszélyeztetik. Legkritikusabb a helyzet Memphisben, ahol az East Park Baptista templom mar több, mint 1 millió dollárt gyűjtött össze adakozásokból egy uj templomépülettel kapcsolatos privát iskola felépítésére. Az iskola tanulói majdnem kizárólagosán feherek lesznek, csak jelképesen lesz koztuk egynéhány fekete diák. Sok más deli varosban hasonlóképpen a templomok, egyhazak epitik es finanszírozzak az egyre szaporodó privat iskola-rendszereket. Ezek az egyházi támogatású, adomentesseget elvező, fekete tanulókat csak elenyészően kis szambán felvevő iskolák anyagilag nagyon szilárd alapokon állnak. Memphisben, ahol 12 évi bírósági harcok után csak múlt januárban kezdtek meg a deszegregácio teljesítésére a tanulok buszon való szállítását, a privat iskolák száma az 1968 évi 40-rol az idén 85-re szaporodott. A számítások szerint 30 ezret tesz ki a privat iskolákba járó diakok szama, akik úgyszólván mind fehérek. Ez a helyzet mind a középiskolai hatóságok, mind a polgárjogi szervezetek, sót meg az üzletemberek között is nagy aggodalmat kelt. A koziskolak hirtelen a diakok nagy számát elvesztettek. A kóziskolakban, ahol négy év előtt a tanulók 60 százaléka feher volt, szeptemberben 70 százalék lesz a fekete tanulok aranya olyan városban, ahol a lakosság 60 százaléka feher. Habar az egyházi privat iskolák hangoztatják, hogy faji megkiidonboztetes nélkül vesznek fel diákokat, a legtöbb fekete család nem tudja megfizetni az egyházi iskola tandiját es egyeb költségéit. Meg azok a fekete középosztálybeliek is, akik megengedhetnek a költségeket, sem kívánják gyermekeiket ezekbe az iskolákba járatni, ahol „kinéznék” őket. f I A fekete baptista templomok sem kivannak feher hittestvéreikhez csatlakozni a privat iskolaztatas- ban. Ha ilyesmit megkísérelnének, az egyháztagok „Uncle Tom”-nak neveznék okét, mint akik a feher szegregációsoknak szolgálatot tesznek. A nyáron polgárjogi szervezetek konferenciát tartottak erről az égető problémáról es arra a konklúzióra jutottak, hogy többoldalú stratégiával kell harcolni a privat iskolamozgalom ellen es a kóziskola-rendszer megerősítéséért. A kormánynak hatásosabban kell beavatkozni, hogy megvonják az adomentesseget a diszkrimináló egyházi iskoláktól, követeljék tőlük az integrálás valóságos keresztülvitelet. Azonkívül kell, hogy a kormány ne vonja meg a segélyt a fehérek áltál cserben hagyott, sok tanulót vesztett koziskolaktol es a diszkriminació-ellenes törvényt nem csak papíron, hanem a valóságban is végrehajtsa. I—I-—L_j — — l_j — “I—J“-I_I-“L_I“ — l_J-—L_j—-L_J--L_J--L_|-—l_| — — l__|-“l__l“-L_J““L_ll I I3millió család rossz lakásokban lakik A Harvard Egyetem és a Massachusetts Institute of Technology közös tanulmányt végzett az ország városi lakosságának lakáskörülményéiről. Ez a minden eddiginél alaposabb, részletesebb tanulmány kimutatja, hogy minden öt amerikai csalad közül legalább egy színvonalon aluli minőségű vagy zsúfolt lakásban lakik, vagy jövedelmének aranytala- nul nagy részét költi ház- berre. A tanulmány,amely az 1970.évi statisztikát veszi alapul, 13.1 millió rossz lakásban lakó családról jelent, amely számban kétszer annyi, mint a Johnson kormány idején végzett hasonló tárgyú tanulmányban kimutatott 6-8 millió. A jelenlegi, úgy országos, mint helyi lakáskörülményekről jelentő tanulmány megállapítja, hogy a newyorki és környéki családok 28 százaléka, a Newark és környékiek 25 százaléka, lakás dolgában valamilyen módon megrövidül, vagy a lakas állapota vagy zsúfoltsága, vagy a magas házber terhe miatt. A tanulmány azt is kilátásba helyezi, hogy a lakosság növekedése, a helyváltoztatás es a változó elet- korülmenyek kielegitesére, az 1970 es 1980 közötti évtizedben 23 millió uj lakást fognak építeni, egy részét bérházakban, a többit családi házakban. (Uj epitkezesek többnyire luxuslakásokat jelentenek. Szerk.) A tanulmány „konzervatív” számítása szerint a lakásviszonyok térén valamilyen nehézséget szenvedő,évi 10.000 dolláron aluli jövedelmű, 13.1 millió család, az 1970 évi lakosságnak 21 százalékát képezi. A tanulmány azokat minősítette színvonalon aluli lakásoknak, amelyekben a vízvezeték es lefolyó csővezeték, valamint a fűtési rendszer elégtelen, vagy rossz állapotban van. Egyeb egészség- ügyi körülményeket nem vettek számításba. Rendkívüli hazberterhet viselőknek minősítette azokat az évi 10.000 dolláron aluli családokat, ahol a jövedelemnek 25-35 százalékát költik házberre. Erre a tanulmányra alapozva próbál a kormány uj lakas-finanszirozasi programot bevezetni. Az eddigi, uj epitkezeshez adott segely helyett lakáspótlekot adna bizonyos jövedelmen aluli lakóknak. Ez csak úgy lenne eredményes, ha mindenütt elegendő olcsó lakas állna a lakáskeresók rendelkezésére. A valóság az, hogy elenyészően kevés kiadó lakás van,a házbérek egyre emelkednek és az új, alacsony- bérű lakasepitkezés nem kielégítő. LONDON, Sir Alec Douglas-Home, Anglia külügyminisztere április 21-én Budapestre látogat. Ez az első alkalom a második világháború óta, hogy angol külügyminiszter meglátogatja Magyarországot. NEW YORK, NY. Bill Mead, a nagysütödék országos szervezetének elnöke megjósolta, hogy egy cipó kenyer ára egy dollárra emelkedik, ha a kormány _ nem tesz lépéseket a gabonakivitel korlátozására. MARIHUANA, LSD, HEROIN, ALKOHOL John E. Halasz chicagói ideggyógyász Budapesten — Nemzedékek közötti szakadék, ifjúság- és gyogyszerkultusz címmel tartott előadást. Az előadás sokoldalúan és szemléletesen foglalkozik az USA egyik legsúlyosabb társadalmi problémájának, a fiatalok kabitoszerfogyasztasanak okaival es elterjedtségével. Nemely idegnyugtatok, szorongasoldók állandó fogyasztása valósággal „beépült” az amerikai embermilliók életmódjába — állapította meg az előadó. .„Miért szenvedjen bárki fájdalmai miatt, vagy miért próbálja leküzdeni szorongását — teszi fel a kérdést —, ha más, könnyű megoldást találhat?” A vegyszerek érzelempótlékká válnak, vagy problémamegoldó folyamatok helvettesitöive,s ebből a szempontból a generációk között nincs szakadék. Ma az USA-ban 12-20 millióra becsülhető a marihuana-szivok szama. De a marihuana hatása a legenyhébb, egy pszichiátriával foglalkozó anketon megállapították, hogy a heveny marihuana-mergezes általában jóindulatú, és csak mérsékelt teljesítménycsökkenést idéz elő. Az LSD és a heroin rombolo hatása viszont bizonyított. Egy évtizeddel ezelőtt a „drogok” fogyasztása még csupán a néger-gettókban fordult elő, mert a néger fiatalok reménytelen helyzetéből csak a kábítószer, főkent a heroin jelentett kiutat., A problémával akkor kezdtek foglalkozni, amikor elérte a fehér középosztály rétégéit. A felgyorsult tempójú fogyasztói társadalomban a fiatalok kutatják önmegvalósításuk lehetőségeit, reménytelen helyzetükben a kabitoszerektól várják a segítséget. Az okok közé sorolják a gyötrő maga- nyossagot, az unalmat, a kétségbeesést. A leggyakoribb ok azonban a lázadás a tekintélyek, főként a szülök ellen. Sok fiatal ily módon akarja megdöbbenteni szüleit, illetőleg magára irányítani figyelmüket. A fiatalok szenvednek a csaladok morális értékrendjenek felbomlásától, kultura-atado szerepük hiányától. Az előadó idézte egy rendkívül értelmes, tizennégy éves betegének véleményét: „Szüleim már halottak, de ök maguk ezt még nem ^tudjak, csak utánozzák a valódi élettevékenységeket.” Jelenleg a kábitöszerfogyasztás egy nem várt funkciót tölt be: hatalmas es hatásos eszközeve lett a fiatalok lázadó és protestálő mozgalmának — állítja a professzor. A kábitószerfogyasztas mértékét nagyon nehéz felmérni. Éppen ezért a szakemberek véleménye megoszló, van, aki a teljes betiltás mellett tör lándzsát, mások a kábítószer árusítását teljesen legálissá akarják tenni, hogy tiszta képet nyerjenek elterjedtségük mértékéről, s forgalmukat jobban ellenőrizhessék. Ma bármely tizenéves könnyen jut a „drogokhoz”, beszerzésük könnyű, a marihuánát példáid az erdőben szedheti, aki ismeri a növényt. Feltűnő, hogy a nem kábítószeres tizenévesek mennyire tudnak mérgezett társaikkal bánni — köny- nyebben segítenek rajtuk, mint a szakemberek. Halasz az előadását erdekes fordulattal zarta. Megállapította, hogy a legnagyobb veszélyt ma is az alkohol okozza es nem a kabitoszerfogyasztas. Ez a probléma átterjed a földrajzi határokon és társadalmi rendszereken, ez okozza a legnagyobb nyomorúságot, ez rombolja szét a csaladokat, s a legtöbb áldozatot szedi napjainkban is. Vedres.
