Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-09 / 19. szám

Thursday, May 9. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZO A Nap szülöttei vagyunk címmel arról szóltunk múltkor, hogy központi égitestünk hívta elő a szer­vetlen anyagból a földi életet es fenn is tartja, mig a világ világ lesz. A Nap indította el, a növényeken at, a szerves anyag örök körforgását. Közben hatal­mas energiakeszletekról is gondoskodott, de ezek­ből úgyszólván napjainkig csak a legegyszerűbbeket használta fel az ember. A Föld rejtett energiakincse­inek kiaknazasa alig 200 evvel ezelőtt kezdődött — tehat tegnap, az embernek nevezhető lény leg­alább félmillió esztendős törtenetehez kepest. Viz, szil,tíz A szerszámok — köbalta, nyíl, halo — keszitese- hez is energia kellett: izomerő, amit az ember a táplálékul elfogyasztott növények es állatok fel­halmozott napenergiájából nyert. Hamar felismerte az ember a folyamok, folyok lejtóenergiajában rejlő lehetőségeket. Úszó szerke­zeteket fabrikált, ezekkel képes lett aránylag nagy távolságok legyőzésére. Kíváncsiság ösztökélte, hová, merre folynak a vizek, és űj tájakat, gazdagabb földeket fedezett fel. Ha csalódott a merész vállal­kozásban, visszafelé, ár ellen is tudott hajózni, kez­detleges evezőivel. Még merészebb vállalkozás volt tengerre szállni. A tenger szinte végtelen méretű ismeretlenség volt a medrek közé szorított folyamokhoz viszonyítva. Bámulatos zsenialitás kellett ahhoz, hogy őseink felismerjék a tengeráramok hajtóerejét és a szél­energiát hasznosító vitorlát. Thor Heyerdahl utjai bebizonyítottak, hogy sok ezer évvel ezelőtti esz­közökkel és ismeretekkel hihetetlen távolságokat küzdött le az ember. Dél-Amerika partjaitól a Husvet-szigetekig és Afrikától Amerikáig hajózni, eh­hez ma is nagy tudás es sokfele ismeret szükséges. Persze ma a biztonság is nagyobb. Nem tudhatjuk, hányán estek áldozatul az ilyen kalandoknak, mig végre valakinek — a tapasztalatok halmozódása kö­vetkeztében — sikerült. Az ősidők legnagyobb energetikai talalmanya, a tűz felfedezése, a mitológia homályába vesz. A szép görög monda szerint Prométheusz lopta el az istenektől... Prózaibb magyarázat az, hogy a villám sújtotta fák vezették őseinket a tűz melegítő es egyeb hasznosságának felismeresehez. Az archeológiái leletek megbízható adatai szerint időszámításunk előtt mintegy 4000 evvel az ember a tűz segítségével már fémeket olvasztott. Innen keltezhetjük tehát az első technikai-energetikai for­radalmat. A tűz felhasznalasa megkönnyítette a szerszámkeszitést (a táplálkozás átalakulásáról most nem beszelünk) es az ember elindult a földi energi­ák közvetett alkalmazásának utján. Ember és állat munkája M. V. Vasziljev írja „Az ember és az energia” cimu könyvében: „1850-ben az emberiség számara rendelkezésre álló energiának 15 százalékát az em­beri izomerő kifejtésével termeltek, 79 százalékot a háziállatok fizikai erejével, és csupán 6 százalékot vizikerékkel, szélmalmokkal és a még ritkasagszam- ba menő gőzgépekkel.” Ma mások az arányok. Az emberi és állati energia-' termelés egyáltalán nem csökkent, inkább emelke­dett. Mert az emberiség létszáma 1850 óta több mint a kétszeresére növekedett, másfél milliárdrol majdnem négymilliárdra. S a szaporodás üteme ép­pen az elmaradott,fejlődő országokban a legnagyobb, ahol még faekevel szántják a földet. A vizet körben- járó lovak, ökrök húzzak fel a föld mélyéből, és emberek hordjak a csatornákba. A gépesítés, automatizálas ma meg elsősorban a fejlett ipari országokban veszi le fokozatosan a fizikai munka terhét emberről, állatról. Mégis, írja Vasziljev, „napjainkban az emberiség energia­mérlegeben az emberi es az allati fizikai erőkifejtés alig haladja meg az egy százalékot. A többit olyan energia teszi ki, amelyet elettelen energiaforrásokból nyerünk.” Szán, villany, olaj Bányászat mar évezredekkel ezelőtt volt. A szen­es az érctermelés a XIX. században ugrásszerűen felszökött. Rengeteg nyersanyag, energiahordozó állt az emberiség (elsősorban Európa lakossága) rendelkezésere. A lehetőségek es a szükségletek egymásba fonódva megteremtettek az uj technikát, a gépi civilizációt, amelyben ma is elünk. A kézművesség helyén gyáripar termett, szövőgé­pét hajtott, sínpáron kocsikat húzott a gőzgép (órán­ként 30 kilométeres, szédületes sebességgel!), elekt­romos áram vitte dróton és drót nélkül az emberi hangot — de nem technika-történetet Írunk. Megváltozott milliók életformája, elkezdődött a toké uralma az „ipari rabszolgák” felett, a politikát a több nyersanyag, energia megszerzesenek étvágya • irányította. Alig százeves az olaj ipari méretű feltárása, s ez­zel ismét űj szakasz kezdődött a technikában és a történelemben. Gy.I. ARAM A FOLD HÉVÉBŐL Amerikai kutatok Los Alamos (Uj-Mexiko) köze­lében meg akarják fúrni egy kialudt vulkán még iz­zó magmakamrájat, hogy ujszeru technikai eljárás segítségével értékesítsék az abban tárolt hőenergiát, A forró gránitot azzal az eljárással akarják feltörni, amelyet az olajtermelésben is használnak. A ke­letkezett hasadékokba egy fúrólyukon át vizet nyo­matnának, egy másik fúrólyukon át felhoznak a kő­zetben felhevult vizet, es villamos-energia termelé­sére használnák fel. Ezzel a módszerrel uj útra lehetne terelni a Föld hevéből való energianyerés egész kérdését. A “száraz” fórró kőzetek ugyanis lényegesen na­gyobb hőmennyiséget tarolnak, mint amennyi a gőz vagy forroviz-előfordulásokban halmozódott fel, a- melyet eddig csak szerény méretekben értékesítet­tek. Remélik, hogy a próbafúrások alkalmával mar 2300 m mélységben 300 C-fokos hőmérsékletet tá­lalnak. WWWWMWWWWWVVWWVWWWWW’ * TERJESSZE LAPUNKAT! UWVWMMWVV^WUVVVUVVVWWMMWVWA A szájüregben előforduló rák Az ossz rosszindulatú daganat néhány szá­zalékát teszi, azaz megközelítőleg 2—107o kö­zött mozog. A férfiak gyakrabban betegszenek meg, mint a nők. A 45—65. életévben fordul elő legtöbbször. A nyelv, ajak, mandula, a nyálmirigyek rákját soroljuk ide, valamint a száj üreg más részének nyálkahártyájából kiin­duló rákokat. Az ajakrákot aránylag könnyen felfedezheti akár a laikus is. Ez a rákfajta nemegyszer ne­hezen gyógyuló sebre emlékeztet és az esetek 90%-ban az alsó ajakra korlátozódik. Főként férfiakon fordul elő (pipások). A szájüregben az úgynevezett fehér foltok jelenlétére fel kell figyelni, mert az esetek bi­zonyos százalékában rákká fajulnak. A rákra hajlamosító állapotok közé sorol­juk a szájüreg rossz higiéniáját, a szuvas foga­kat, a mértéktelen dohányzást, a nem megfe­lelő protéziseket és hidakat, valamint a túl for­ró és a túl fűszeres ételek fogyasztását. Európában legtöbb ember Franciaországban hal meg szájüregrákban. Indiában és a Fülöp- szigeteken a szájüregrák az illető országok leg­gyakrabban előforduló rákféleségei. A különle­gesen elkészített dohányféle használatával ma­gyarázzák. Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti ré­szén, különösen a szegényebb néprétegekhez tartozó nők között feltűnően sok szájrák ala­kul ki. Ugyanis itt elterjedt a bagózás, ami abból áll, hogy egy kevéske aromás dohányt bevesznek a szájba és azt szopogatják egész nap. Az adventisták, akiknek vallásuk tiltja a do­hányzást és az alkoholfogyasztást, egy ameri­kai kutatás eredménye szerint jóval ritkábban (0,4°d) betegszenek meg szájrákban, mint a ka­liforniai lakosság köréből kiválasztott ún. ellen­őrző csoport tagjai (akiknek 3.5%-a betegedett meg). Az ajak- és száj üregrákot műtét és sugár­zás útján gyógyítják. Ha idejében észreveszik megjelenését, az esetek 80%-a kigyógyítható. A rák megelőzése és korai felismerése ér­dekében is ajánlatos évente legalább kétszer el­menni a fogorvoshoz, akinek a figyelme — egyebek között — a rákmegelőző állapotokra is kiterjed és azokat figyelemmel kíséri. A rák kialakulásának útját még nemi ismer­jük, de amiint a fentiekből következtethetünk, külső tényezők játszanak döntő szerepet. Dr. KORSOS Zoltán . 7 NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, | niwiedjtk annak meghosszabbításáról ideié- I ben gondoskodni. J Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. 2 Megújításra: $■••?••....... I J Naptárra: $ . ............... | 1 Név: .'............. 2 1 Gm: ............ ................................ J 2 Város .............................Állam:.............. I * Zip Code:.................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ Jl30 East 16th Street, New York, N.Y. 10003*

Next

/
Thumbnails
Contents