Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-09 / 19. szám

Thursday, May 9. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZO Függetlenségért küzdő mohamedánok A Fülöp-Szigetek déli szigetén, Mindanao-n mo­hamedán lakosok már hosszú évek óta küzdenek területi jogaikért. A nyugatra húzódó Szulu sziget- csoporton pedig a Tauszug mohamedán törzsek folytatnak évszázadok óta harcot függetlenségükért. A Fülöp-Szigetek 42 millió lakosának 7 százaléka mohamedán vallasu es epp ezert a manilai kormány arra számított, hogy a más országokat bojkottalo arab olajtermelő országok kivételes bánásmódban részesítik ókét. Február elején valóban az történt, hogy a Fülöp- Szigetekre nyersolaját szállító két legnagyobb válla­latot, az Esso és a Caltex cégeket, az arab államok a „rendkívül barátságos” kategóriába soroztak, es értesítették ókét, hogy napi 30.000 hordó olajukat, az akkori $ 11.65 piaci árnál jóval alul, hordón­ként $ 8.50-ért szállíthatják. Ez a Fúlop-Szigeteknek napi 90.000 dollár megtakaritast jelentett volna. De elvkor bekövetkezett a Szulu nép lázadasa es ezt követben a kormány rendkívül kegyetlen meg­torlása. Az arabok azonnal visszavonták kedvező javaslatukat. A felkelés úgy kezdődött, hogy február 7.-én a forradalmi muzulmánok kb. 1000 főnyi csapata csak ugv gyalogosan partra szállt es minden ellen­állás nélkül elfoglalta a Szulu-Szigetek fővarosat, Jolo-t,a muzulmán kultúra ottani székhelyét. Nem­sokára, a repülőtérről a Fulop-szigeti hadsereg két hadteste tüzelni kezdett a csapatokra, ágyúzással, légi bombázással úgyszólván elpusztította a varost. Jolonak normálisan 50.000 lakosa van, de akkor mar tele volt menekültekkel es a polgármester szá­mítása szerint, a támadás idején, közel 200 ezren voltak a varosban. Az ellenálló csapatokkal szemben rendkívül heves harcok fejlődtek ki. A megfigyelők a kormány kegyetlen beavatkozásának tulajdonít­ják a történteket, ami békés forradalmi lépésekkel kezdődött. Jolo városnak nagy része leegett. A pusztítást napokig titokban tartották Manila'- ban, Végül megjelent az első hir, amely arról szolt, hogy a kormány népjóléti minisztériumának becs­lése szerint 10.000-en haltak meg vagy tűntek el a harcokban. Az arab sajtó erről rögtön értesült és masnap egy Beirut-i hirlap az első oldalon nagy­be tűkkel irta: „Marcos folytatja a nepgyilkosságot a Fülöp-Szigeti muzulmánok ellen.”Az arabok töröl­tek a Marcos kormányt a „rendkívül barátságosak” listájáról es az importált olajat ismét a magas áron szabtak meg. Mivel az olaj rendkívül fontos az ország gazdasá­ga részere,a pánikba jutott Marcos kormány kétseg- beesett sürgönyöket küldött Egyiptom, Szaud Ará­bia es Kuwait külügyminisztereinek, amelyben azt állította, hogy félrevezető híreket kaptak a Joloban történt eseményekről. Azóta a Marcos kormány minden erővel próbálja visszanyerni az arabok jóindulatát. Ezzel a gazdasá­gi kényszerrel es az egyre harciasabb belföldi moha­medánokkal szemben, az elnök most egy uj, nagy muzulmán fejlesztési programot jelentett be, bele­értve földreformot, egy 15 millió dolláros (a Korán szerint kamat nélküli) fejlesztési bank létesítését és határkiigazitast. Eszerint két uj, főleg muzulmán állam létesülne Mindanao szigeten, izlámi törvények­kel, kulturközpontokkal. Arról is szó van, hogy a Szulu-Szigeteken szabadkereskedelmi zónát létesí­tenének. Marcos elnök remeli, ezzel megnyeri az arabok tetszését és kap tőlük majd anyagi segítsé­get a Fülöp-szigeti muzulmán lakosok igényeinek megtelelő tervek kivitelezésere. Keresik Kéé bérkéjét Az utolsó száz evben sokan masztak meg a torok- országi Ararát-hegyet, hogy Noé bárkaja után kutas­sanak. Az idén újabb ilyen expedició indul a közel 17.000 láb magas hegy megmászására. San Diegobol Dr. Henry Morris és fia, John vezetésevei indul egy csoport, mely engedélyt kapott a torok kor­mánytól a katonai határvidéken lévő Ararat-hegyi expediciora. Legutóbb egy hat-tagu csoport 1969-ben próbál­ta megtalálni Noé bárkáját. A csoport egyik vezető­je, Fernand Navarra francia üzletember azt mon­dotta, hogy egy elozó expedícióban meglátott egy hajószerü tömeget, amit ő Noé barkájának vél. Csakhogy, mint mondotta, ez a hajó nagyon rossz helyen fekszik: egy 30 láb mély, tiszta jegtó fene­kén, amelyet még egy ugyanolyan magas gleccser fed be. Mindezeken keresztül kell törni, hogy a hajóhoz juthassanak. Azzal próbálta bizonyítani, hogy a bibliai bárka nyomában van, hogy több, három láb hosszú tölgyfa deszkát mutatott fel, amit a hegyőrömtől 7250 lábra talál:. Egyetemi tanulmányok kimutatták, hogy a deszkák 4000 evesek es mérsékelt égövi fából erednek. Ez a cso­port 1970-ben újból vissza akart menni, hogy a jégen keresztülvágva,a bárkát megtalálja, de a törők kormány ezúttal nem adta meg az engedélyt. Az Ararát-hegy legfőbb jellegzetessége a 13.200 láb hosszú töretlen meredek, ami a legnagyobb a világon és megmászása két vagy három napot vesz igénybe. Annak ellenere, hogy Navarra ponto­san megjelölte a jeges tó helyét, más kutatók ezt soha nem látták. Azt sem magyarázta meg, hogyan jutott a sokezer éves deszkákhoz, amikor a bárka többi részé melyen a jég alatt van eltemetve. Lehet, hogy a jelenlegi hegymászók rossz helyen keresik a bárkát. Noé bárkaja történetéről nemcsak a biblia számol be, hanem sokkal korábbi történe­tekben is előfordul. A babilóniai es szumériai törté­netek szerint a bárka nem az Ararát-hegyen, ha­nem az attól 200 mérföldre délnyugatra lévő, sokkal alacsonyabb Judi Dag hegyen pihent meg. Ezt a hagyományt a bibliától függetlenül adták tovább és ezt örökíti meg a Koran is. A mohamedánok és keleti keresztények szerint Noé barkája nem az Ararat-hegyen, hanem a Judi Dag hegyen ért földet. Mexikó 4000 csaladot kitelepit Az Uspanapa-folyó erdős völgyében a mexikói kormány uj ipari és mezőgazdasagi telep fejleszteset kezdte meg. Sokmilliő dollárt fektetnek be uj otthonokba 4000 család részére, akiknek jelenlegi, Oaxaca es Veracruz államokban levó otthonait el­árasztják majd, a Cerro de Oro vizgat epitésevel, a San Domingo folyónal. A kormány 320 millió dollárt irányzott elő erre a célra, amelyből az idén 25.5 milliót erdoirtásra, utak, viz es villanyvezeté­kek, csatornázás es lakóházak, iskolák és kórhazak épitésére fordítanak. Az első telep a völgyben a Hermanos Cedillo tabor lesz, amelyet jelenleg csak hajon, vagy heli­kopteren lehet elérni. 200 parasztcsalád a régi hely­ről mar az uj táborba költözött, ahol megkezdték az erdőirtást és a házépítést. Idővel Őt más település is lesz a közelben. Kb. 15.000 személy kap uj ott­hont. Minden családfő 50 aker kitűnő termőföld­höz jut a régi tanyán lévő 15-20 aker helyett, amely barmelyfajta tropikus mezőgazdaságra es allatte­nyésztesre alkalmas. Két éven belül minden családnak rendes otthona lesz es a termelés zavartalanul folyhat. A kormány a kitelepített csaladoknak nemcsak otthonról, föld­ről és közmüvekről gondoskodik, hanem kártérítést is fizet az elhagyott termésért, gyümölcsösökért es a kóltózködesi költségek fejeben. Olaszországban nagy vita folyik, hogy a repce­olaj (colza) káros-e az emberi szervezetre. Most, hogy az olíva olaj ára gallononként 14 dollárra emelkedett, a lakosság nagy része képtelen ezt a drága olajat megfizetni. Egyes szakértők szerint a repceolaj káros a szivre, májra es más szervekre. ♦ 1 SOBEL OVERSEAS CORP. | ll/l/H FAiiAVIlÄlfOrA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 IKK A F0UGYN0KSEG - telefon: (2121535^0 _ UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY—LÁTOGATÓK KIHOZATALA. VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK. IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába —B

Next

/
Thumbnails
Contents