Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-09 / 19. szám
Thursday, May 9. 1974. AMERIKAI MAGYAR SIÓ HIDEGHÁBORÚ VAGY DETENTE ? Cary Wyffels, Canandaigua, N.Y.-i farmer kipróbálja a ,,Belarus” szovjet traktort. Hatalmas trágya- szórót csatolt hozza, amit a szovjet traktor nagy könnyedséggel vont maga után. A szovjet traktor sokkal kevesebb benzint hasznai, mint az amerikai és nem bocsájt ki mérges füstöt. Az amerikai farmereknek legjobban az tetszik, hogy a traktort megvásárolhatják 7.500 dollárért, egy amerikai hasonló traktor kétszer annyiba kerül. „Jobb a Szovjetunióval kereskedni, mint egymás ellen harcolni.” Michael J. Flynn, szovjet traktorokat arusito amerikai üzlet-ember. East Syracuse, N.Y. mezőgazdasági gépnagykereskedője, Mr. Flynn fentidezett mondatavai igazolja, hogy az Egyesült Államokban is egyre többen ismerik fel a tényt, hogy a különböző gazdasági rendszereken alapuló társadalmak mindegyikének érdeke a békés egymás mellett élés politikájának eletbeléptetése. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KEZDEMÉNYEZÉSE A szocialista országok, a Szovjetunióval az elen, kezdettől fogva propagálták ezen alapelv érvenyesi- tését. Az imperialista államok azonban, az Egyesült Államokkal az élen, a második világháborút követő időszakban minden lehetőt elkövettek a szocializmus visszaszoritasara. De rájöttek arra, hogy a szocialista országok úgy gazdaságilag, mint katonailag erősek és képesek minden ellenük irányuló támadást visszaverni. Ettől az időtől kezdve jött létre, lépésről lépésre, a szocialista országok által kezdeményezett es minden békeszerető ember egyre hathatósabb támogatásával, a „detente” — a különböző társadalmi rendszereken alapuló államok közti viszony enyhülése, a HIDEGHÁBORÚ FELADASA. Ez az uj fejlemény visszatükrözi a szocialista és a kapitalista világ között fennálló objektív erőviszonyokat. USA ÉS USSR KÖZTI VISZONY A békés egymás mellett éles politikájának egyik legjobb mércéje, minden kétségét kizáróan, az Egyesült Államok és a Szovjetunió* közti viszony. E két állam egymás iránti magatartása az utolso pár esztendőben alapvető változáson ment keresztül. Az Egyesült Államok — akarva, nem akarva — felismerte azt a tényt, hogy a szocialista országokat, főleg a Szovjetuniót, katonailag nem győzheti le, és nem hátráltathatja gazdasági fejlődését kereskedelmi bojkottal. A Szovjetunió gazdasági és katonai erejenek tudható be az Egyesült Államok politikájának megváltoztatása. Ez a politikai változás nemcsak a hidegháború felszámolását jelenti, hanem a két ország közti tudományos, műszaki, technológiai, műveszeti és kereskedelmi kapcsolatok kiszelesiteset es ki- mélyitéset is. A két ország közti uj viszony egyik megnyilvánulása: tavaly a USA több, mint egy milliárd dollár értékű árut adott el a Szovjetuniónak, s noha a szovjet gyártmányok behozatala az USA-ba ennek az összegnek meg csak kis hányadát teszi ki, mert a kongresszus eddig megtagadta a vámkerdes tisztázását, minden jel arra mutat, hogy ez a probléma is megoldásra kerül a közeljövőben. A „detente” nem jött létre automatikusan. Az államok közti viszony enyhüléséhez a szocialista országok és a vilagbéke híveinek közös és következetes harcára volt szükség. A detente mozgalomnak két ellensége van. Az egyik a NYÍLT ELLENSÉG. Ebbe a csoportba tartoznak minden ország ultrareakcios, fasiszta elemei. Itt az Egyesült Államokban olyan szervezetek, mint a John Birch Society, a hadifelszereléseket gyártok, Jackson szenátor, stb. ’ A másik csoportba tartoznak a kishitüek, a pesz- szimistak, akik a nemzetközi osztályharcban csak az ellenség erejet látják és figyelmen kívül hagyják a bekéért harcolok egyre erősödő táborát. A TÉNY AZ, HOGY NAPJAINKBAN A VILÁG NEMZETKÖZI, ESEMÉNYEIT A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉS A VILÁG BÉKÉJÉT VÉDŐK EREJE IRÁNYÍTJA. Igaz ez annak ellenére, hogy a Nixon kormány 85 milliárd dollárt irányzott elő hadikiadásokra és Henry Jackson szenátor — és társai — eget-földet próbálnak megmozgatni a detente továbbfejlődésének megakadályozására. Igaz ez annak ellenére, hogy Chilében a reakciós elemek megdöntötték a demokratikus kormányt, az amerikai imperialisták segítségével. A detente-ért harcolók előretörését bizonyilja a vietnámi nép győzelme, ezt bizonyítja az Európai Biztonsági Konferencia, ezt bizonyítja az USA és az USSR között létrejött egyezmény a védelmi atomfegyverek korlátozására. Ezt bizonyítja az USA és az USSR közti tárgyalás a támadó atomfegyverek korlátozásara. Ezt bizonyítja, hogy még olyan személyiség is, mint James Schlesinger, amerikai hadügyminiszter, javasolja az Európában állomásozó amerikai katonák számának csökkentését. Állandó ebersegre van szükség A detente nem teljes. A különböző gazdasági rendszereken alapuló államok közti viszony enyhítése állandó folyamat. Nap, mint nap harcolni kell annak kimelyitéseert, kiszélesítéséért, biztonságosabba tételéért. Mi, a beke hivei, hisszük es tudjuk, hogy a szocialista államoknak szükségük van a békés egymás mellett élésre, hogy építsek a szocializmust, a komHÁROM KATONAI PUCCS (folytatás a 3. oldalról) éppen irányította, hogy Portugáliában — amely országot az USA a maga csatlósának es Földközitengeri politikája pillérének tekintette — mi lesz Washington álláspontja, azt még nem tudjuk. Az uralomra került katonai csoport ugyan parlamentarizmust, szabad sajtót es választást iger, a fasisztákat eltávolítja állásaikból, vagy letartóztatja, de egy 40-éves rendszer hivei és kedvezményezettjei nyilván lesik az időpontot, amikor visszacsaphatnak. A harcoló tisztikar megvádolhatja az uj kormányt, ha a gyarmatokat nem bírják megtartani és ott jelentős számú portugál él, akik a délafrikai és rho- desiai fehérekéhez hasonló előjogaikat nem kívánják feladni, sőt el is szakadhatnak és ez utóbbi két ország segítségét kérhetik. Portugália Európa leg- szegenyebb országa, egy millió férfi menekült onnan vagy vándorolt ki Franciaországba munkáért,* külföldi beruházásokra es kölcsönökre van szüksége. Hogyan oldják meg az uj urak e problémákat és a nyilván kiélesedö társadalmi küzdelmeket? Hogyan szállnak szembe az USA felforgató szerveivel, amelyek minden legenyhébb balrafordulást is le akarnak verni? Reméljük, a megalakulandó új kormány egységben tudja majd követni az ellentétek csökkentésére irányuló politikát és a minden demokratikus hagyománytól távoltartott tömegek nem ismétlik meg a sok országban elkövetett végzetes hibát, hogy ami után ellenállás nélkül kellett türniök, hogy elnyomóik kizsákmányolják őket, a maguk kormányától egyszerre követeljenek mindent, amit eddig nélkülöztek, aminek nyújtására azonban az uj rendszernek még nincs kellő ereje. Peregrinus Megöltek egy festőművészt Chiléből Lima, Peruba erkezo utazok jelentése szerint a chilei katonai rendőrség „veletlenségból” agyonlőtt egy zsidó festőművészt, Pablo Goodmant. Goodman mexikói illetőségű, de kezdettől fogva rokonszenvezett a chilei katonai diktatúrával. Kiállítást rendezett támogatásukra Santiagoban. A kiállítás megnyitójának estéjén, amidón elhagyta a kiállítás termét, katonai rendőrök tartóztatták fel a zárórára való hivatkozással. Az igazoltatásból félreértés keletkezett és a rendőrök ennek folyamán agyonlőtték a fasisztabarat művészt. Perui jelentés szerint a chilei junta rendkívüli intézkedéseket tett az ügy titokbantartására. Kiváncsiak vagyunk arra,hogy azok a szervezetek, amelyek annyira ügyelnek Panov táncolási lehetőségere, tudnak-e Goodman meggyilkolásáról és készülnek-e tiltakozó tüntetésre? Ha igen, jó. Ha nem, miért nem ? munizmust. Tudjuk, hogy a fejlődő országok erdeke is a békés egymás mellett éles politikájának e'rvenye- sitését kívánja. A kapitalista országokban pedig a haladásért, a nép érdekéért hathatósabban tudunk harcolni, ha elhárítjuk a harmadik világháború veszélyét. A szocialista országoknak és a beke híveinek harcolni kell továbbra is e’s hiveket toborozni a békés egymás mellett éles elvének támogatására es ezzel előbbre vinni az emberiség leghöbb vágyát: a világbéke megszilárdítását. . . 4 —
