Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-18 / 16. szám
Thursday, April 18. 1974. S U.S. óriási katonai támogatást nyújt Saigonnak Több mint egy evvel a párizsi beke-egyezme'ny aláirasa után, a U.S. óriási meretú katonai támogatása szabja meg a véget nem erő vietnami háború menetet. David K. Ship- ley, a N.Y. Times riportere, cikket közölt ezzel kapcsolatos del-vietnámi megfigyeléseiről, amelyben, egyebek között a következőket Írja: Del-Vietnámban 2800 amerikai civil alkalmazott dolgozik privat vállalatoknak, amelyek szerződésben allnak a U.S. honvédelmi minisztériummal. Ez csak egy része annak a hatalmas katonai segítségnek, amelyet a U.S. a saigoni kormánynak nyújt. Csapatok helyett most nemcsak óriási mennyiségű fegyvereket és muníciót szállít Del-Viet- namnak, hanem személyzetet is. A Pentagonból Military-Related Jobs Total: 4,155 Civilians Employed by Defense Contractors ....... ^ 2.800 Civilians In Defense Attaches Office ................»1.150 Third-Country Nationals (Non-American,Non-Vietnam«») —*200 Marine Guards U140 Military Personnel in Defense Attache’s Office «50 Military Personnel in Four-Party Team «15 Civilian Jobs Total: 785 455 i Agency for international Development 145»—— Special Asst to the Ambassador for Field Operations 125 ..........— State Department 30*« United States Information Service 3Q «_ Other Agencies Source: U.S. Embassy, Saigon India oruosai kivándorolnák Az amerikai kórhazakban, klinikákon es mas gyógyintézetekben egyre több hindu orvost lehet látni. Az evek óta fennálló orvoshiány miatt nagy előnye van ebből az amerikai közönségnek, de Indiában rendkívül súlyos válságot jelent. Az indiai kormány aggodalommal veszi tudomásul az orvosok es mas tudósok évről évre nagyobb számú kivándorlását. Különösen nagy ez a probléma New Delhiben, ahol a rossz munkakörülmények miatt a fiatal orvosok sztrájkba léptek. A kormány tudományos intézetének feje, S.K. Roy mondotta: „Azért érint ez rendkívül súlyosan bennünket, mert elveszítjük ezeket a nélkülözhetetlen embereket.” Hivatalos becslesek szerint évente 3000 tudós hagyja el az országot, közöttük 1000 orvos, a többi mérnök, tanár és technikus. Egy fiatal orvos mondotta, hogy 1967-ben, amikor orvosi diplomáját megszerezte, osztálytársainak 80 százaléka vándorolt ki az Egyesült Államokba, Angliába, Kanadába, vagy Ausztráliába. Kormány- jelentés szerint az utóbbi 15 év folyamán 90.000 orvos, mérnök és más tudós ment külföldre, többnyire magasabb fokú kiképzésre, de ezeknek kevesebb, mint fele tért vissza. Az orvosok többnyire azt panaszoljak, hogy az indiai nagyvárosok kórházaiban már túl sok orvos van és nem tudnak elhelyezkedni, fizetésük alacsony és előmenetelre kevés kilátás van. Ezzel szemben a falvakban, ahol a lakosság 80 százaléka él és dolgozik, alig van orvos, mert az orvosok nem akarnak falura menni, a kormány egészségügyi programja a falusi területeken elégtelen. Az egyik fiatal sztrájkoló orvos mondotta:. „A kórházak nem vehetik fel a képzett orvosokat, a kormány pedig azt mondja, legyünk vállalkozóbbak, menjünk vidékre és ehhez kölcsönt is ad. De a valóság az, hogy a legtöbb faluban még egy kunyhó sincs, ahol rendelni lehetne, nincs felszerelés es gyógyszerek sincsenek. Hogyan lehet minden nélkül letelepedni egy faluban?” A kormány közben milliókat költ' évente orvosok és más tudósok kiképzésére. Az Egyesült Nemzetek főtitkára, Kurt Waldheim, nemrégen jelentést adott ki a magas képzettségű dolgozóknak a szegény országokból a gazdag országokba való vándorlásáról. Kiemeli a jelentés, hogy ebből kifolyólag az Egyesült Államok, Ánglia és Kanada sokmillió dollár értékű „ajándékot” kap a fejlődő országoktól. Á jelentés azt is megemlíti, hogy a U.S. és Anglia kórházai milyen nagy mértékben függnek ezektol a bevándorolt orvosoktól: „Ha nem lennének, sok kórház nem volna képes működni.” Habár India szigorítja a tudósok kivándorlását — korlátozott tanulmányi útlevéllel és a kormánnyal kötött szerződéssel — sokan megszegik a szerződéseket és külföldön maradnak. A kivándorlás korlátozását célozza az is, hogy a kormány megszüntette a külföldi tanulmányokhoz szükséges vizsgákat. De a kivándorolni készülő indiai orvosok ezeket a vizsgákat most Nepálban, Sri Lankában vagy Burmában teszik le. Újítsa még előfizetését! generálisok bejárják a dél-vietnámi repülőtereket, hogy felmérjék, mire van szükség. U.S. „kapcsolati emberek” katonai tanácsot adnak, a honvédelmi minisztérium polgári alkalmazottai technikai szakértők és a Central Intelligence Agency hivatalnokai kémszolgálati tanáccsal segítik Thieu kormányát. Hivatalos adatok szerint a Pentagon ez evben Del-Vietnám katonai támogatására 813 millió dollárt költ, de a jövő évre 1.45 milliárd dollárt kér a kongresszustól erre a célra. Ezért tudja Thieu félredobni a párizsi egyezményt, amely általános választásokat ir elő,amelyben a Vietcong a sajtot is igénybe vehetne, saját jelöltjeivel vehetne részt és rendőri beavatkozás nélkül, nyiltan vezethetne politikai kampányát. Thieu hajlandó volt választásokat kitűzni, de a szabad jogok biztosítása nélkül. A Vietcong ezt nem fogadta el. A háború tehát tovább folyik. Saigontól északra, a Bien Hoa repülóbázis terjedelmes motorszerelő műhelyében, ahol javitjak és karban tartják a hadi repülőket és helikoptereket, az alkalmazottak a General Electric-nek dolgoznak. Nincs itt egyetlen műhely, futószalag, vagy gép, amelynél ne amerikaiak végeznék a legfontosabb munkát. Egy-egy motoron nyolc vagy tiz amerikai dolgozik, vietnamiaknak színét sem lehet látni. Rendkívül jő fizetést kapnak. A „Tét” újévi ünnep előtti héten, túlórával és bonuszokkal együtt heti 1000 dollárt kerestek. Egy évi szolgálat után alapfizetésüknek kétszeresét kapják, évi 20.000 dollárt vagy többet. Ezen kívül napi 16 dollár szállási es élelmezési pótlékot. Amerikai árakhoz kepest a megélhetés nagyon olcsó, adót sem kell fizetniük. Rejtett ellenszenvvel tekintik ezt a dél-vietnámi katonák, hadi alkalmazottak, akiknek havi fizetése 10 és 35 dollar kozott váltakozik. Az amerikaiak jelenléte nyütan megszegi a párizsi egyezményt, amelynek 4. cikkelye kimondja: „A U.S. nem folytatja tovább katonai beavatkozásai es nem avatkozik be Dél-Vietnám belúgyeibe.” A washingtoni nemzetközi rendörakademián még mindig kiképeznek dél-vietnámi rendőröket es U.S. privát vállalatokkal sem szüntették meg a szerződéseket,amelyek a vietnámi rendőrségnek komputeres és hírszolgálati berendezéseket és szakértőket adnak. Edward Kennedy szenátor jelentette, hogy a Nixon- kormány az idén 869 ezer dollárt kért erre a célra, 256 ezer dollárt közvetlen rendórkiképzésre, 1.5 millió dollárt rendőrségi hírszolgálat- berendezésre es 8.8 millió dollárt a rendőrség fegyverekkel és munícióval való felszerelésére. A cikk kihangsúlyozza, hogy habár ezeket az összegeket nem foglalják be a katonai segelyösszegek- be, a dél-vietnámi rendőrségnek határozott katonai funkciója van: beszivárognak az ellenseg szervezeteibe. letartóztatnak és kínzással vallatnak kommunistákat, kommunistáknak vélt vagy más ellenzéki polgárokat. Ezzel is nyiltan megszegik a fegyverszüneti egyezményt, amely megszabja, hogy tilos minden politikai megtorlás, megkülönböztetés. . és mindkét félnek garantálni kell a szervezkedés, politikai működés szabad gyakorlását. A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság jól tudja mindezeket, de tehetetlen. Ezek kivizsgálására úgy a del-vietnámi kormány, mint a Vietcong engedélyei kellene kikérnie és ezt a Thieu kormány nem hajlandó megadni. Vágó Klára WASHINGTON, D.C. Mendel ]. Davis, Dél Carolina 31 éves demokrata képviselője kinyilvánította: a Gazdasági Lehetőségek Hivatalának — Office of Economic Opportunity — fenntartása épp olyan fontos, mint Nixon elnök eltávolítása tisztségéből. NEW YORK, N.Y. Megnyílt az ENSZ rendkívüli közgyűlésé, amelyen a fejlődő országok problémáit vitatják meg.
