Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-18 / 16. szám
Thursday, April 18. 1974. édes ANYANYELVŰNK BÁRCZI GÉZA: A nyelvfejlesztés utjai A müveit nyelvekben azonban a fejlődés nem lehet teljesen a spontán elhalásra es burjánzásra, azaz szinte a véletlenre bízva. Mihelyt egy nyelvi közösség eljut a műveltség egy bizonyos fokára, amellyel együttjár az írásbeliség, azonnal jelentkezik a nyelv eletebe való tudatos beavatkozás, mely aztán fokozatosan a nyelvfejlodés iranyitasara való törekve'ssé érlelődik. Ez éppoly természetes es éppoly fontos tényezője minden müveit nyelv múltjának es jelenenek, mint a spontan változások. Érthető tehat, hogy mar középkori Írásbeliségünk nemcsak I a tudatos szóalkotás bőséges nyomait mutatja, hanem mondatszerkesztési szabályai is tudós beavatkozásra vallanak. A XVII. században pedig Geleji Katona István elméletben is kifejtette a nyelvművelés szükségességét, a nyelvművelő jogait és kötelességeit. ! • Am ha a tudatos irányítás minden művelt nyelv eletenek elengedhetetlen velejárója, szabályozója, kérdés, milyen irányban és milyen szempontok szerint kell a szükségszerű fejlődésbe beavatkoznia. Tudjuk, hogy a nyelv különféle, egymásba olvado szintekből áll, s e rétegek között a legmagasabb rendu,a leggazdagabb, a legpallérozottabb az irodalmi nyelv, melyen nemcsak a szépirodalom nyelvét értjük, hanem minden olyan irásmúet, mely szelesebb közönséghez, esetleg az egesz nemzethez szol. Ez azonban nemcsak Írásban élő stilusváltozat, hanem párja is van a színpadon, szónoklatban, előadásban, rádióban stb. Anyanyelvűnknek ez a változata legdrágább kincsünk, ez kapcsolja szoros egysegbe az egesz magyarságot, ez hordozója műveltségűnknek, benne élnek több ezer éves múltúnk nemes hagyományai, benne tükröződnek történelmünk viszontagságai, örömei és keserűségei. Irodalmi nyelvünk annak a nyelvi eszménynek a megtestesítője, amely nélkül nincsen müveit nép, nincsen szellemi elet. Ez az a nyelv, amelyről a kiváló francia tudós, Aurelien Sauvageot úgy nyilatkozik, hogy „ilyen művelt és tökéletesre csiszolt nyelv kiválósága” megérdemli a ráirányuló figyelmet önmagáért is, de azért is, „mert rajta keresztül lehet megítélni annak a civilizációnak az értékét, mely benne fejeződik ki, itt, Európa szivében.” Irodalmi nyelvünkhöz egészen közel áll a választékos köznyelv, ez is közös kincsünk. Természetesen fűzhetnek valakit erős érzelmi szálak anyanyelvjárásához vagy akar a nagyváros sajátos nyelvváltozatához, főgondunk azonban a legmagasabb nyelvi rétég ápolása, megőrzése, fejlesztése. Elsősorban ebből a szempontból kell néznünk a nyelv sorsába való tudatos beavatkozást, azaz a nyelvművelődést. ( FOLYTATJUK ) Azt, hogy mi megbocsajthatatlan bűn, rendszerint nem a bűn nagysága határozza meg, hanem az elkövető nagysága. Nem az a fontos, mondja a bölcs, honnan fúj a szel, hanem az, hogy merre fuj. ohm 190 éve született Körösi Csorna Sándor Erdélyben, a háromszeld Körös nevű falucskában született 190 évvel ezelőtt, 1784-ben Körösi Csorna Sándor nyelvtudós, a tibeti filozófia megalapítója, szegény8orsu székely családból. 15 éves korában mint “szolga-tanulo” került a nagyenyedi kollégiumba. A közép- es főiskola elvégzése után ott kapott tanari állást. 1815-ben angol ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen keleti nyelvtanulmanyokkal foglalkozott 1818-ban visszatért Erdélybe. Még diák korában eltökélte, hogy felkeresi az “ázsiai magyarok” maradékait. 1819 őszen indult útnak gyalog csekély pénzzel; Törökországon, Iránon, Afganisztánon és Indián keresztül Nyugat-Tibetig jutott. Láma kolostorokban, majd Kalkuttában tanulmányozta a keleti nyelveket, ő irta meg az első tibeti nyelvtant es állította össze 40 ezer szavas tibeti-angol szótárát. Élete végéig eredeti célja foglalkoztatta, Tibeten át Belső Azsiaba akart jutni, hogy a magyar őshazát felkutassa. Utolsó tibeti útja alkalmából 1842-ben maláriában-megbetegedett es április 11-én 58 éves korában elhunyt. Darzsiling városában temettek el. Körösi Csorna Sándor 22 élő és holt nyelvet beszelt es kalkuttai munkássága során 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Emléket Magyarországon és á Román Népköztársaságon kivul tisztelettel őrzik Indiában, Tibetben es Angliában is. Halálának 125. évfordulója alkalmából, 1967-ben, a Magyar Földrajzi Társaság négy evenkent kiosztásra kerülő Körösi Csorna Sándor emlékérmet alapított. Uj felfedezés Tihanyban A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézetében — ahol az idegsejtek és az idegrendszer ismeretlen faktorait kutatják — nemzetközi viszonylatban is rendkívüli érdeklődésre számottarto felfedezést tettek. Ez a felfedezés az idegsejtek újszerű rendszerezésének alapjait jelenti. A tihanyi kísérleti alanyok óriási idegsejttel rendelkező csigák, ezeknek egy-egy sejtje gyakran eleri a félmillimétert is. így a sejtek működési mechanizmusa könnyebben szemmel tartható, mint a 20-30- szor kisebb emberi idegsejteké. A nagyszabású és szerteágazó kísérletekbe a biológusok mellett elektromérnökök és kibernetikusok is belekapcsolódtak. A tihanyi kutatok állapítottak meg, hogy transz- mitter anyagokra az idegsejtek, meg az azonos szerkezetű sejtek sem egyformán viselkednek a közvetítő kémiai anyagokkal szemben. E fontos kutatási eredmény kisérletsorozatokat von maga után. A továbbiakban megvizsgálják a sejtek kémiai erzekenysegenek jelentőséget, mechanizmusát nemcsak egy sejt szintjen, hanem a rendszerekben is. # A TISZÁBÓL KAP IVÓVIZET DEBRECEN A vízben szegény Debrecen ivóvizgondjait oldja meg az a víztisztító mű, amely a várostól mintegy 22 kilométerre épül a Keleti-főcsatorna partján. A víztisztító mű — amely lényegében a Tisza vizet szállítja el Hajdú megye székhelyere — az első lépcsőben, 1975 második negyedévétől napi huszonötezer, ké sőbbiekben pedig napi nyolcvanezer köbméter vizet szolgáltat majd Debrecen lakóinak. Marci Poll kiállítás nyílik a Kossuth egyetemen A Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára és Földrajzi Intézete Marco Polo halálának 650. évfordulója alkalmával Marco Polo és magyar kutatók Belső- és Kelet Ázsiában címmel kiállítást rendez. A kiállítás Marco Polo útleírása alapján mutatja be a mongol birodalom korabeli életét gazdag könyves képanyaggal. Részben Marco Polo által megtett útvonalat járták be Belső- és Kelet Ázsia magyar kutatói is, igy Lóczy Lajos, Cholnoky Jenó, Stein Aurel, akiknek munkásságát es eredményeit a kiállítás szin ten sokrétűen reprezentálja. Rajtuk kívül még Körösi Csorna Sándor életéről és müvéről, valamint Princz Gyula belsö-azsiai kutatóutjáról ad tájékoztatót. * ♦ Újjáépül Ali pasa dzsámija Szigetváron újjáépítik Ali pasa dzsámiját. A Zrínyi téren álló barokk templomot. 13 evvel ezelőtt zárták be életveszélyes állapota miatt. Azóta a régészek megtalálták a templom alatt a pasa szeldsuk-stilusu dzsámijának és előcsarnokának romjait. A kupola ] átmérője 13.2 méter volt, nagyobb mint a pécsié. A dzsámi egyedülálló Magyarországon és a szakemberek szerint Törökországban is ritka ilyen stilusu épület. Az Országos Műemléki Felügyelőség a megye, valamint az egyház anyagi hozzájárulásával hamarosan megkezdi az újjáépítést. Felújítják a Margit hidat Felújítják a Margit hidat. A nagyszabású munka — amelyet hároméves program során vegeznek el — hamarosan megkezdődik. Korszerűsítik a hid pályáját; a jelenlegi kockaköves útburkolat helyett érdesített, öntött aszfaltutat építenek, felújítják a szigeti aluljárót; uj burkolattal latjak el a falakat, a mennyezetet s korszerű világítást szerelnek fel. A Margit-hid Budapest második legöregebb hídja 1876-ban készült el. Akkoriban jóval keskenyebb volt, 1935-36-ban a növekvő forgalom miatt megerősítettek alapjait, s pályáját a duplájára szélesítettek. A felszabadulas után két even at a Dunában hevertek a felrobbant hid roncsai. 1947-ben kezdtek meg az újjáépítést s 1948-ban készült el. A munkálatokat 1976-ra a hid 100 éves születésnapjára fejezik be. G —
