Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-28 / 13. szám

Thursday, March, 28. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZÓ FELHÍVÁS Az *bb*n a rovatban kifejtett nézetek nem sxüktéqszerüen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Rev. Gross László emlékére Február 25.-én, hétfon temették Rev.Gross Lász­lót Chicagóban. Részvétünket fejeztük ki özvegye iránt, aki levélben mondott ezért köszönetét, amit alant közlünk: Many thanks to the Executive Board for the love­ly floral wreath you sent in behalf of Rev.Gross’ memory. It will always be remembered by his fa­mily. As you were aware, my husband always fought a good fight and so it was until the end. If my husband could speak, I am sure he would want the Magyar Szo to continue the fight for many years to come. Helen Gross Chicagóból, Rev.Gross régi baráti köréhez tarto­zó Chulay család egyik tagjától kaptuk az alabbi le­velet: We were saddened to hear about Rev.Gross. He was such an exceptional man, so gifted. Humanity the spirit and community of mankind, has lost a great voice and staunch friend. The tragedy of man is that men like him don’t or very rarely are able to gain power to help shape the destiny of the mil­lions. Instead we have the crooked and corrupt and morally bankrupt. Dr. István Chulay Rev.Gross fia, Paul halás köszönetét küldte De­ák Zoltánnak meleghangú részvét-táviratáért. Los Angelesből a következő levelet kaptuk: Megdöbbenve olvastam Gross László halálhírét es elsősorban csaladjának fejezem ki reszvetemet. Nem csak politikai kommentátort, papból munkássá lett osztályharcos társát veszítettünk, nemcsak Írót, szerkesztoségkórüli kollegát, hanem tálán eppen val­lásos mülvetsége miatt egy humanistát, aki a leg­magasabb szintű emberiesség, a szocialista-kommu­nista társadalmi rend mellé állt. Sajnos a sors nem nézi, hogy kire van szükségé az emberiségnek es a legjobbakat eppen úgy elejti, mint a haszontalano­kat. László hiányozni fog es nehez lesz a helyet betölteni. # Bálint Imre Balogh János és felesége New York, N.Y.-ból Írja: Őszinte részvétünkét küldjük Rev. Gross László csala*djának és a Magyar Szó szerkesztőségének, ki­váló ironk, barátunk elhunyta alkalmából. Kitűnő cikkei nagyon fognak hiányozni nekünk is, akik évtizedek óta olvasói vagyunk ennek a sajtónak es Rev. Gross cikkeinek. Emlékét megőrizzük. Lincoln Park, Mich.-bol az alabbi levelet kaptuk: Úgy érzem, hogy nagytudásu munkastársunk, Rev. Gross László iránti tiszteletemet nem tudnám méltóbban kifejezésre juttatni, mint ha annak a sajtónak, amelynek ó évtizedekig önzetlen, lelkiis meretes iroja volt, annyi uj előfizetőt szerzek, amennyi erőmből es tudásomból telik. Az iranta érzett munkástársi hódolatom jeleid törlesztéskép­pen hat uj egy eves előfizetőt küldök be, ezeket azóta szereztem, amióta szomorú halálhíre tudomá­somra jutott. Remélem, hogy azok az olvasok, akik szeretettel gondolnak Rév. Grossra, akinek irasait hetenként alig varva, izgalmas érdeklődéssel olvas­tak, próbálják példámat követni es mielőbb leg­alább egy uj olvasót szereznek Rev. Gross tisztele­tére. Ezúton fejezzük ki Rev. Gross halála feletti szívből jövő őszinte részvétünkét kedves feleségé­nek es családjának. Mig elünk, emlékét szivünkbe zarva őrizzük. Sparing Karoly es Rose Gyurkó Vera Indianaból a kővetkezőket Írja: Mely részvétemet fejezem ki Rev. Gross elhunyta alkalmából kedves családjának. Túl korán hagyta itt őket és a lelkes csoportot, a lap olvasok, akik velem együtt, annyira szerettek olvasni tanulságos cikkeit. Mindig az ő cikke volt az első úgy a lapban, mint a naptárban, melyet elolvastam. Sajnos nincs többe köztünk, drága emlékét mindig megőrzőm, nyugodjon bekén többi draga halottunkkal együtt. • Mikita József Banning, Cal.-ból irja: Nagyon szomorú szívvel vettem tudomást arról, hogy Rev. Gross László már nincs az élők sorában, Mindig nagy tiszteletben tartottam és emlékét meg­Halasi Kálmán, Denver, Colo.-ból irja: őszinte részvétemet küldöm Rev. Gross László elhunyta alkalmából. Ha sokban nem is értettem vele egyet, mindig tiszteltem nemes szándékait és azt a törekvését, hogy a keresztény eszméket ki­emelve a templomok zárt falai közül és az ima- konyvek lapjairól a némzet es a társadalom életé­ben képviselje azokat, követelve gyakorlati meg­valósításukat. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VALASZTASRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Ctehszloválriában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK V.S.RELIEF PARCEL SERVICE Phone: LE 5^3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: M. BRACK REICH _ Bejárat a Second Avenue-ről MONOK, Mo. S. Chehy (Fairfield, Conn.) olvasójuk, amint arról b. lapjuk 1973. évi december 27.-Í szá­mából értesültem, aggódó lélekkel teszi fel a kérdést: “Mi történjék a magyar könyvekkel, amikor mi, öreg magyarok, már nem leszünk?” Ez a Csehy honfitársunk áltál felvetett kérdés indított arra, hogy a monoki KOSSUTH EMLÉK­MÚZEUM nevében egy kérelemmel forduljak lap­juk olvasóinak táborához, az óhazahoz meg erős ér­zelmi szálakkal fűzött honfitársakhoz és mindenki­hez, akinek szivet-lelket aggasztja a borúlátás bizony­talanságának kérdésé: Mi lesz a régi emlékeinkkel? Emlékmúzeumunk ebben az evben ünnepli fenn­állásának negyedszázados évfordulóját. KOSSUTH LAJOS monoki szülőhazának 8 helyisegében van elhelyezve az a kettős gyűjtemény, amely egyfelől a Kossuth emlekeket őrzi, másfelől pedig néprajzi es helytörténeti anyagot tárol az utókor számára. Jo szívvel kopogtatok azért be lapjuk minden tisz­telt olvasójának ajtajan, es az emlékmentés es em- lekgyujtes kótelezettsegének érzésével kérem, hogy meglevő ohazai vagy családi emlékeiket — amennyi­ben néni látják biztosítva azoknak jövendőjét, — a- jandekozzak emlékmúzeumunknak. Minden írásos, kepes es tárgyi emléket halas szívvel fogadunk: le­gyenek azok általános jellegű kortÖrteneti dokumen­tumok vagy családi jellegű relikviák (régi újságok, érmék, képeslevelezölapok, prospektusok, plakátok, röpcédulák, iskolai tankönyvek, magyar Írók és köl­tők művei, térképek, stb, akar magyar nyelven, akár más nyelven kiadva). Itthon is a felszabadulás utáni években indult meg és napjainkban is buzgón folyik a múlt emlé­keinek felkutatása, összegyűjtése, az enyészettől való megnyerése. 'Mar csaknem az utolsó órában vagyunk, de még nem keso az emlekeket előszedni és biztos megőrzésben közkinccse tenni. Cimunk: KOSSUTH EMLÉKMÚZEUM H 3905 Monok HUNGARY Illesse köszönet mindazokat, akik kérésünkre fel­figyelnek, s gyűjteményünket emlekek ajándékozá­sával gazdagítják. Zsuffa Tibor múzeumvezeto LETHBRIDGE, Alta. Megkaptam az 1974-es naptart es egy par cikket el is olvastam. Nagyon erdekes es tanulságos olvasnivalók vannak benne. A múlt évi naptarak is jók voltak, de ez a mostani sokkal jobb, szerintem. Mindenkinek az irasa kitűnő es a fedőlap, valamint a hátlap készítője is nagy elisme­rést erdemel. Rose Szakács 7

Next

/
Thumbnails
Contents