Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-14 / 11. szám

Fodor Erna: KÖZGAZDÁSZOK TALÁLKOZÓJA BUDAPESTEN A Közgazdászok Vilagszövetsegenek 4.-ik Világ­kongresszusát az idén Budapesten tartják augusztus 19—24 között. Az elsőt Rómában 1956-ban, a má­sodikat Becsben 1962-ben, a harmadikat Montreal­ban tartották 1968-ban. E világszervezetet 1950-ben hozták létre az Egye­sült Nemzetek sugallatára. E kongresszusok alkal­mat adnak a világ legismertebb közgazdászainak ar­ra, hogy megbeszelhessék munkáik eredmenyet. A kongresszus fotémaja a “VILÁGMÉRETŰ TÁJ­EGYSÉGEK, KÖRZETEK KÖZGAZDASÁGI IN - TEG RÁCIÓJA.” Csikos-Nagy Béla professzor, a Magyar Közgazda- sági Egyesület elnöke sajtókonferencián úgy nyilat- ( kozott, hogy kb. 2000 közgazdászt varnak Buda­.=CFsC^Cl==CÍ=:a:=D=0:=D=0=0=D=D=a=D=C]==0=D=a=D=D:=D=0=:D: r pestre a világ minden részéröl, hogy részt vegyenek e plénumon es utana tíz munkacsoportban dol­gozzanak egy heten keresztül. 13 nagy előadást var­nak és legalább 40 más kisebb előadásra készülnek, a nemzetközi programbizottság felhivasara. A IV. Közgazdasági Világkongresszus tiszteletbeli patronusa a Magyar Nepkoztarsasag Elnöki Taná­csának elnöke, Fock Jenő lesz. A világszervezet el­nöke Fritz Mechlup professzor az Egyesült Államok­ból. 0 egyúttal a program bizottságnak is az elnöke. Europa, Ázsia, Afrika, Eszak-Amerika, Del-Ame- rika és Ausztrália közgazdászain kivid, sok diakot is varnak e világkongresszusra. Az egyetemi hallgatok a kongresszusi dijak felet fizetik. A jelentkezők kö­zül sokan családtagjaikat is elhozzak. =a=D=D=a=o=o==c]==:o=o=o==a=o=o=o:=C!==D:=o:=o=o::=a= HÉTVÉGÉN USZODÁBAN' TENGERPARTON SÁTORBAN ES WEEKENDHAZBAN HASZNÁLJA ON IS FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT A VILÁGHÍRŰ USA területén kapható szaküzletekben, áruházakban KELSO IMPORT. INC. Phone: 212 255-0099 15 W 18th Street New York, N.Y. 10010 ALAPOZZAK az ATOMVÁROST Az eddigi halászközségkent ismert Paks eleteben uj fejezet következik: épül Magyarország első atom­erőműve. Ez lesz Tolna megye eddigi legnagyobb országos jelentőségű beruházása. Az energiaforrások között tehát az atomenergia is megjelenik Magyar- országon 1980-ban 440 megawatt teljesitmennyel. Ez több mint kétszerese lesz a szomszéd megye szék­helyén, Pécsett működő hőerőmű jelenlegi telje­sítményének. Az előkészítő és kapcsolódó munkák is rendkívüliek, hónapokat igényelnek. Jelei máris láthatók a Duna-parti településen és környékén. A paksi dombon az üj lakótelep első házai magasodnak. A leendő “atomváros” kétezer üj otthonából már , 120-at tető alá hozott a Tolna megyei Építőipari Vállalat. A DIVATTERVEZŐ VÁLLALAT új feladatokat kap A “Magyar Divat Intézet” elnevezést veszi fel a budapesti Divattervező Vállalat, mert az intézmény a hazai divatirányítás és öltözködési izlésnevelés or­szágos központjává lep elő. Fokozatosan megszün­tetik a vallalat termelő tevékenységet, s a hangsúlyt egyre inkább a divatínformációk beszerzésére, a kül­földön uralkodó irányzatoknak a magyar Ízlésnek megfelelő honosítására és az újdonságok közzététe­lére helyezik. Az átalakult intézet szélesíti majd a magyar és nemzetközi piackutatást, előre jelzi a di­vat varhato változásait, s a divatajanlatokat is cso­portosítja majd nemek, korosztályok és a lakosság retegezödese szerint. Ián I TORONYÓRA “Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagy ha­rangja. . , ” szól a magyar nóta, most azonban nem a harangszóra, hanem a nagytemplom megjavított toronyórájára figyelnek a kecskemétiek. A több, mint tizmázsás öreg óraszerkezet eredetileg 1889-ben a müncheni Johann Mannhardt i toronyóragyárában készült, s azóta megszakítás nélkül működött. A szükségessé vált “reparálást” Hanga István kecske- metí oramester vegezte el. Négyszemű, kétszájú boci Furcsa kisborju született a kaposvári állatkórház­ban. A kisbarápati termelőszövetkezet Pompás ne­vű, hatéves tehene — császármetszés alkalmazásával — négyszemű, kétszájú, kétnyelvű űszöborjunak adott életet. A különös újszülött mind a négy sze­mével pislog, mozgatja a szájait és a nyelveit is. A szép ostor: dísze a lakodalmas fogatnak. A szüreti mulatság is más, ha a kocsi elé fogott lova­kon bokréta, a hajtó kezében pedig ostor van. Egykor külföldről. Ausztriából e’s Csehországból szerezték be a magyar kereskedők ezt a vásáriját. Itthon nem volt mestere az ostorkeszifo szakmának. Az első pesti „ostoros”, Unger József is Becsben tanulta ki a mesterséget,onnan hozta a tudományát. Budapesten ma csak két ostork’eszitö dolgozik. Az egyik, a híresebbik, Kovács Gyula, akinek az apja nem mástol, hanem eppen Unger Józseftől tanulta el a szakmát. No, de ki vesz Pesten ostort? — Az osztrák turista! — vágja ra a mester. — Megfordult a vüág — teszi hozzá. — Regen mi vettük Becsben, most ők veszik Pesten. Egyébként ma már nagyon kévés ostor kel el... Elfogyott a lo es el fogytak az ostorkeszitök is. A felszabadulás után meg tizennyolcán éltünk a fővarosban ebből a mes­terségből, és.ória’si megrendeléseket kaptunk a hon­védségtől. Ma a honvédség mar egyetlen szál ostort sem rendel. A Keleti pályaudvartól par lepesre, a Dózsa György ut 8 szám alatti műhelyben hetven centis­től majdnem ketmeteresig: sarga, piros, kék es feke­te, fonott es nádból gyalult ostorokban gyönyör­ködhetünk. — Regen az egyszerű ostor volt a szép. Most a cifrább, díszesebb ostor jarja, — tájékoztat a mester. — Sokan nem is ló mellé, hanem lakásdisznek, a szoba falára veszik meg. — A jobbik vagy szebbik ostor a kelendőbb? — A jósa'g másodrendű szempont. Azt csak a fuvarosok nézik, csipös-e az ostor. A szépség a lenyeges. A magyar ember, különösen ha jo gazda is volt, az ostort soha nem használatra vette, inkább dísznek. Hiúságból! Hiúságból vették es hiúságból veszik ma is a díszes ostort. A mester az ostorkészite's minden titkát es a ve- vóTc minden szokását ismeri. 1935 óta csaknem minden Pest környéki, székesfehérvári és győri vá­sáron árulja portékáját. — Az ostor nagyon érdekes tulajdonsága — mesé­li —, hogy lopjak! Legtöbbször hamarabb elemelik, mint hogy eltörne. Furcsa, de igy van: az egyszerűbb ostor többe van, mint a diszes. Az ugyanis Indonéziából, vagy Vietnamból való manila nádból készül. Ez nem lyukas belül, mint a magyar nád, nem törik olyan könnyen es remekül hajlik. Viszont, mivel import­anyag, draga. Meg egy kérdésünk van: — Szereti e a lovakat az ostorok keszitője? — Szeretem — feleli —, de csak távolból. Én ma­gam a közelibe se merek menni, Negyvenkettőben, mikor megkaptam a behívómat s láttam, hogy a Ferenc József huszarlaktanyába szólít, majd meg­haltam az ijedtségtől.Mindenesetre en azon vagyok, hogy az ostort ne azért vegyék, hogy üssek vele a lo­vat, hanem dísznek, es mert hozzátartozik a fel­szereléshez. Aki rendes ember, annak rendes a fel­szerelése is. Az nagyon szomorú, ha azért veszik, hogy verjék a lovat... „ , , , J Gulay István A híres ostoros... Thursday, March, 14. 1974 —óhaza— B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents