Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-14 / 11. szám
Thursday, March, 14. 1974 7 ÉLET A FÖLDÖN KÍVÜL Van-e élet a Marson, a Venuson? Vannak-e bolygórendszerek a miénken kívül? Van-e rajtuk élet, vannak-e emberhez hasonló értelmes lények más csillagok környezeteben? Uzennek-e nekünk, jártak- e mar a Földön, elmehetünk-e latogatoba hozzájuk? Megannyi kérdés, amelyekre máris szeretnénk igenlő választ kapni. Ez ma még nem lehetséges, mert mind a mai napig nem ismerünk egyetlen eloformat sem, ami nem földi, a tudomány nem ismeri el a csészealj- hivok látomásait, mely szerint máris itt cirkálnak a Föld körül az idegen világokból érkezett lenyek. Nem fogadja el a tudomány azokat az állításokat sem, hogy a régmúltban sok esetben már járták idegen lények a Földön. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy lehetséges-e élet a Földön kívül, élhetnek-e értelmes lények más bolygórendszerekben, akkor erre igennel válaszol a tudomány. Az elet problémája az utóbbi években a kutatások előterébe került és ebben a csillagászat is fontos szerephez jutott. A századfordulón a Marson kezdtük keresni az elet nyomait, mert a Schiaparelli által felfedezett Mars-csatornakat magas technikai fejlettségű lényeknek tulajdonították. Földi műszereinkkel azt kutattuk, van-e a Marson eleg oxigén és viz és megfelelö-e az ottani hőmérséklet az élethez. Sem az oxigént, sem a vizet nem sikerült kimutatni, s a Mars klimaja is elég zordnak bizonyult. A Mars- csatornak is mind bizonytalanabba valtak, ma mar tudjuk is, hogy azok nem is léteznek. Alig maradt valami remény arra, hogy a marsbeli körülmények között elet lehetséges. Ma mar sokkal derűlátóbban iteljuk meg a Földön kívüli élet lehetőségét, pedig eddig csak a Holdon járt ember és ott az életnek semmi nyomat nem talaltak. Az automata űrszondák, amelyek a Vénus és a Mars felszínére ereszkedtek és a televíziós kamerák nem hoztak hirt meg e két bolygon található életről. Sok biztatást adtak azok a felismerések, amelyekre a Föld múltja adott példát. Az élet több, mint 3 milliard évvel ezelőtt alakult ki a bolygonkon, ennyi időre volt szükség, hogy az akkor megjelent egysejtű lényekből a törzsfejlődés hosszú utján megjelent az ember. Amikor az élet megjelent a Földön, légköre főként ammóniából, metánból, széndioxidból és vízgőzből állt. Ekkor meg nem volt a légkörben szabad oxigén, amit pedig korábban az élet feltetelenek tekintettünk. Ma is élnék a Földön olyan egyszerű lenyek, amelyek megelnek oxigénmentes közegben, az ilyen lenyeket anaerob, levegőt nem kedvelő lényeknek nevezzük. Életben maradnak számunkra mergezo gazokban is es mínusz 200 C-fokra lehűtve is megőrzik életképességüket. E kezdeti időszak után jelentek meg a növények, amelyek a levegő széndioxidját felbontva oxigénnel dúsították a légkört. Milyen lehetőségeket kínai a Naprendszer az elet . r ff szamara? Ha nem ragaszkodunk mar a korábbi feltételhez, köztük az oxigén jelenletere, maradt meg kikötésünk, mert légkör nélküli égitesten nem tudjuk elképzelni az eletet. Nem jöhet tehat tekintetbe a Merkúr bolygo, a Hold, a kisbolygók és a meteorok sem. A hőmérséklet tekintetében ma még kevés az ismeretünk. Azt tudjuk már, hogy a Venuson csaknem plusz 500 C-fokos hőség uralkodik, amit a jó hőtároló vastag légkör idéz elő. A légkór csaknem tiszta széndioxidból áll és nyomása mintegy száz atmoszféra. Nem ismerjük még pontosan, milyen ott a sarki hőmérséklet és milyen viszonyok uralkodnak a radar segítségével felfedezett magas hegységeken. A Marsról tudjuk, hogy légköre igen ritka, a napközben felmelegedett talaj és légkör éjszaka erősen lehűl, ezert még a marsbeli egyenlítő környéken is 100 fok körüli a napi hőingadozas. Mindezek ellenére a marsbeli életet lehetségesnek tartjuk. Megfigyelési eredményeket a :Mars fele tartó négy automata űrszondától, az 1975-ben es 1977-ben indítandó Viking-programtól várunk. A négy űrszonda szovjet eredetű s a Mars-4-5-6-7 elnevezést viselik. A Viking-program amerikai terv. A legmegbízhatóbb értesüléseket majd az ember hozhatja, ha talán két évtizeden belül atomhajtásu űrhajókkal űrhajósok szállnak le a Mars felszínére. A Jupiter felhotakaroja alatti világ ma meg ismeretlen előttünk. Azt sem tudjuk ma még, hogy van-e szilárd kérge. Nem tudjuk, hogy a vastag légkör hogyan tarolja a Nap melegét. Légköre nagyjából olyan összetételű, amilyen a Földé volt akkor, amikor kialakult a földi élet. A többi bolygó még távolabb van a Naptól, légkörük van, de felszíni viszonyaikat nem ismerjük. Mielőtt még tovább mennénk az életnyomok kutatásában más bolygórendszerekbe, egy kevéssé a Naprendszerben maradunk, mert a Föld és a Földön végzett kiserietek az utóbbi években egyre több bizalmat ébresztenek bennünk a naprendszerbeli elet lehetőségéről akkor is, ha hozzánk hasonló értelmes lenyeket nem tételezünk fel bolygórendszerünkben. Dr. Kulin György Az orángutánok utolsó menedéke Zoológusok becslese szerint ezer evvel ezelőtt körülbelül Félmillió orangutan élt a Földón, elsősorban a Távol-Keleten. Ma mar csak Borneo es Szu- matra őserdeiben találhatok, de szamuk nem haladja meg a ketezerötszazat. Ez az also minimum, ahol a fajtat már a végső kipusztulás veszélye fenyegeti. Ennek elkerülesere most Dzsakartában terme'szetes környezetben rezervátumot letesitettek az orangutánok védelmére es tenyesztesere. Ugyanakkor az indonéz kormány szigorú birsag és börtönbüntetés terhe alatt tiltotta meg az orángutánok exportját. A világ nagy állatkertjei pedig egyezséget kötöttek, hogy belátható ideig nem fogadnak ilyen majmot le'tesitményeikbe. EURÓPA LEGHOSSZABB HlOjA „Ez a hid megmentett minket” — mondjak egyes oelandiak. „Ez a hid megmergezi az életünket” — jelentik ki más oelandi polgárok. Úgy tűnik, semmi nincs, aminek mindenki örül. Oeland svéd sziget, mintegy száz kilometer hosz- szan, alig hat kilométer szélességben húzódó sziget a Balti-tenger délnyugati térségében. Nemrég ünnepélyesen felavatták a szárazföldről a szigetre, közigazgatásilag az ország legkisebb tartományába vezető hidat, amely Európában a leghosszabb: 6070 méter. A huszonnégy tartomány legkisebbike, de a svéd szigetek közül a második legnagyobb, állandó gazdasági gondokkal küzd, lakói már regen a Svéd Királyság mostohagyermekeinek tekintik magukat. A nepesseg jelentős része még a múlt században Amerikába vándorolt ki es a folyamat azóta sem szűnt meg, csak eppen az uticel lett sokkal közelebbi, a svéd szárazföld. A hatóságok a hídtól nem utolsósorban azt remélik, hogy az a mintegy húszezer ember, aki még Oelandon maradt, most már nem is hagyja el a szigetet. Amikor kiderült, hogy az építkezés 135 millió koronába került, meglehetősen nagy volt a felzúdulás országszerte. Egy tekintélyes lap valóságos szenzációként tálalta szakértőjének azt a számítását, amely szerint a hat kilométeres hid arából pontosan százhúsz kilométeres első osztályú műutat lehetett volna létesíteni. Az oelandiak közül azok szidják a hidat, akik eppen a csendet, a nyugalmat szerették szigetükben. Az országos átlagnál jóval szegényebben élő szigetlakok többsége viszont éppen ezért hálás a nemzeti ajándékért: a csendet ugyanis a turisták ózönlése szüntette meg máris Oelandon. Az első tapasztalatok nyomán egymillió látogatót, vagyis negyed millió autót jósolnak. A svéd városokban falragaszok hirdetik a sziget Bergman-filmbe illő hangulatát, sajátos allat- es növényvilágát. „Eppen ezt teszik tönkre majd a látogatok es főleg autóik” mondják a szkeptikusok. De a hidpártiaknak a turistákon kívül is nyomcis erveik vannak. A sziget eddigi legnagyobb jövedelemforrása a konzervipar volt. Csakhogy az árut be kellett hajózni,majd hat kilométerrel odébb a zömét ki kellett rakni és vasúton, gépkocsin tovább szállítani. Egy tonna eljuttatása a hazai címzetthez átlag huszonöt koronába került — most, a hid segítségével, egy koronáért megoldható. VÁMMENTES IKKA-6S0MAG0K FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK Ü.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Ave.-ról.