Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-14 / 11. szám
Thursday, March, 14. ty<<*. Pesszimista közhangulat Izraelben Habár a körülöttük élő arabokkal hosszú evek után végre tartós békét ígérő, komoly béketárgya- lasokra készülnek, az izraeli közhangulatot jelenleg mégis a lehangoltság jellemzi. Gyökerében megingott önbizalmuk, hogy Izrael népe es hadserege „legyőzhetetlen”, s az ország lakosai kétségben, bizonytalanságban élnek. A legtekintélyesebb véleménykutató intézet, a Tapasztalati Társadalmi Kutatások Izraeli Intézete, felmérései szerint az ország hangulata az okt. 22-i fegyverszünet óta állandóan hanyatlik, a kormány es a hadsereg vezetősége iránt is egyre kevesebb a bizalom. A véget nem érő állandó mozgósítás, az árak folytonos emelkedése, az egyre emelkedő fegyverkezési költségvetés elkeseríti az embereket. Izrael lakosai egyre világosabban látják, hogy vezetőségük teljesen csodbement. A december végi választások is ezt mutatták. Az ország többsége egyelőre még nem látja a kiutat a jelenlegi reménytelen politikai helyzetből. A generálisok egymást vádolják a sikertelenségekért. Golda Meir szűk többseggel megszavazott kormányát úgyszólván minden oldalról állandóan támadják. Egyik oka, hogy a nép hite megrendült kormányában, hogy a háború kitörése óta sok fejleményt eltitkoltak a lakosság elől. Egyes részleteket csak a külföldi hirlapokból tudtak meg. Az elesett katonák névsorát sem hoztak nyilvánosságra, ami az izraeli lakosok köreben érthetően nagy aggodalomra ad okot. Ezt azzal indokolja a kormány, hogy még nincs pontosan összeállított listája, de mindenki sejti, hogy azért tartják vissza a listát, mert felnek a hatástól, amit a több mint 2600 név nyilvánosságra hozatala okozhat. Izraeliek aggodalommal üdvözölnek rég nem látott barátokat. Mig a névsort közzé nem teszik, nem lehet tudni, melyik családnak veszett oda valamelyik hozzátartozója. A kis országban sok családot- érte veszteség. Egy másik lehangoló körülmény, hogy a fokozott mozgósításban azok a férfiak és nők, akik azelőtt három évet töltöttek katonai szolgálatban es évi 1 hónapot tartalékos kiképzésben, most meg énnél is többet lesznek kénytelenek szolgálatban eltölteni. Belefáradtak már a sok katonáskodásba. Látják azt is, hogy a katonai költekezés egyre többet emeszt fel az ország vagyonából, ugyanakkor a kormány megvonta olyan élelmiszercikkek, mint a kenyer, a tej és más mindennapi szükségletek szubvencionálását, az élelmiszerarak 30-tól 70 százalékig terjedő arányban emelkedtek. A közlekedés mindenütt súlyosan megnehezedett, mivel az autóbuszok százait frontszolgálatra használták fel. A mindennapi élet felgyülemlett nehézségei Izraelben szinte a szakadásig feszülnek. A véleménykutatók es külföldi látogatok szerint az izraeli nép többsége úgy érzi, vissza kell adni részben, vagy egeszben az elfoglalt arab területeket, ha igy az arabokkal vegleg ki lehet egyezni. A tartós beke lehetősége az egyetlen valóság, ami reményt ad az országnak. , < Jellemző az izraeli hangulatra az egyik Tel Aviv-i üzletember velemenye: az októberi háború szet- foszlatta azokat az illúziókat, amikben az izraeliek éltek. Az 1967-es háború óta, mikor Izrael döntő csapást mért az egyiptomi hadseregre, az izraeliek „álomvilagban” eltek, elhitték, hogy az elfoglalt területek biztonságot adnak es helyettesíthetik a békeszerződést. Az októberi háború kijózanító hatásáról Yitzhak Rabin volt washingtoni nagykövet, jelenleg az izraeli parlament tagja, a következőket mondja: „Arrogánsak voltunk az arabokkal szemben es saját képességeinket tülbecsültük.” Sokan, különösen a fiatalok, úgy érzik, hogy az állandóan háborúval fenyegető életnek tragikusan magas ára van. így sóhajtott fel egy üzletember felesege, akinek a fia mar a második háborút elte tűi: „Ha a területekért békét kaphatunk, hajlandó lennek Jeruzsálemen kívül mindent feladni.” (Az arabok különben is Jeruzsálemnek csak mohamedán részét követelik.) Látják országuk teljes nemzetközi elszigeteltséget és hogy csupán az Egyesült Államok gazdasági és katonai segítségére számíthatnak. De ennek a segitse'gnek a jövője is bizonytalan, tekintve, hogy a U.S.A. is kenycelen lesz, a nemzetközi gazdasági és politikai nyomás következtében, közel-keleti politikáját, ha csak részben is, megváltoztatni. A háború és állandó hadi felkeszültseg terheit legsúlyosabban Izrael dolgozó rétegei érzik meg. Kevés hir jön Izraelből a munkásság es a béke-erők küzdelmeiről. Annyi biztos, hogy még kémény küzdelemre van szükség az egységfront megteremtéséhez, amellyel józan alapokon, az elfoglalt területek visszaadásával,az ENSZ határozatainak betartásával, garantalt és tartós békét lehet elérni, hogy Izrael reményekkel nézhessen a jövendő felé. Vágó Klára Minimum követelés, Az ország minden városában, a szövetségi kormánynak az állami es városi hatóságokkal karöltve, kellene Napközi Otthonokat felállítani az idős polgárok részére, ahol minden nap legalább egy meleg ételt szolgálnának fel. Ezen felül fel kell emelni a szövetségi nyugdijat ötven százalékkal, díjmentes utazást biztosítani részükre es mentesíteni ókét minden orvosi, kórházi es üdülési költségektől. I SOBEL OVERSEAS CORP. I = llflf ■ rAÜAVIlÄIfCrA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK. N. Y. 10028 = = IRKA tOUuTNORoEu - telefon: 1212153^90 I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS = E LÁTOGATOK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK tS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK » ' IKK A Magyarországra — TŰZ EX Csehszlovákiába s IFJÚSÁGI BANDA LAKÁST ERIT Ha van megfelelő alkalom ra, az utcán tanyázó, sokszor bajba kerülő ifjúsági bandak hasznos, értelmes munkával tudjak idejüket eltöltenL Mi sem mutatja világosabban ^nint a new yorki East Harlemben, a Second Avenue és 119. utcánál végbemenő nagy munkálkodás, amellyel egy lerongált, elhagyatott, ócska lakóházat renoválnak és benne új, modem lakásokat építenek. A Renigades nevű ifjúsági utcai banda, valamint 15 csalad tagjai vesznek reszt a renoválásban. Még nyolc más, hasonló ház vár renoválásra, amelyhez a város adja az anyagi segítséget. A környékbeli szegény lakók, pénz hiányában, lefizetés helyett saját munkájukkal járulnak hozzá a kooperatív lakások epitkezesehez. Tekintve, hogy több mint félmillió roskadozó, emberi hajlékra már nem alkalmas es a háztulajdonos által elhagyott lakás van New Yorkban, ez az építkezés nem több, mint egy csepp a tengerben. De a város illetékes hivatalnokai remélik, hogy ezeknek a sikeres befejezésével az ilyenfajta renoválási programot több helyen kiteijeszthetik. A St. John the Divine hires katedrális vezetősége nemregen bejelentette, hogy támogatni fogja a következő két evre szóló, u.n. „Sweat Equity” rehabi- litálási programot 200 üresen hagyott házban 3000 lakás újjáépítésére.Hasonló programokat vezettek be Baltimore,Philadelphia és Wilmington városokban is. A new yorki 119.utcában a Renigades tagjai már hónapok óta serényen végzik a bontási munkálatokat. Az ócska berendezést, a nem teherbíró falakat eltávolítják és uj terv szerint derűs, világos, csinos és egészséges lakásokat epitenek a regiek helyebe. Az ilyen elhanyagolt és elhagyott házakat adó-nemfizetés miatt a város tavaly nyáron saját tulajdonába vette. 320.000 dollár kölcsönt adott a renováláshoz, amelyhez a további 140.000 dollár értékű munkát a jövendő lakok szolgáltatják. A Renigades banda egyik tagja, azelőtt kábítószerek rabja volt és lopásért börtönbüntetést töltött le. Most o is, mint a többiek, úgy érzi, van miért egesz nap nehezen dolgozni. A szebb és jobb, olcsó lakás reményében épp oly nagy igyekezettel dolgo- zik,mipt bárki Plás. . , ,.. .. , —AMERIKAI MAGYAR SZÓ _ B
