Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-09-06 / 34. szám
Thursday, Sep. 6. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZO diakat, szakkönyveket erre nyomtatnak. Ehhez azonban először az kell, hogy a polymer anyagú papirpőtlo ara sokkal olcsóbb legyen. A technológiai fejlesztés lehetőségével egyes plasztik papírgyárak vezetői úgy gondoljak, hogy tíz even belül versenyképesek lesznek a közepminósegu sima papírokkal. Az arak eséset minden valószínűség szerint nem annyira a nyersanyag olcsóbbodása, mint a gyártási eljárások leegyszerüsitese idézi elő. Jelenleg az hátráltatja leginkább a plasztik papír gyártásának terjedését, hogy nem lehet rendes papírgyári felszereléssel előállítani; különleges gepek kellenek a plasztik ivek preselesehez vagy Öntéséhez. A Crown Zellerbach cég, japan vállalatokkal együttműködve, dolgozik mesterséges zúzalék kifejlesztésen, amelyet a hagyományos papírgyártó gépeken lehet keresztülhajtani. Ez a cég egy japán gyárral együtt évi 10.000 tonna kapacitású gyárát épit Tokyo közelében. Olyan országban, mint Japán, ahol szűkében vannak a természetes papír nyersanyagának, mar sürgőssé vált a mesterséges papír előállítása. A természetvédők, az ország erdeinek védelmében helyeslik a mesterséges papir kifejlesztését, feltéve, hogy a plasztik maga nem teremt természetrontó problémákat. A papírral szemben, amely biológiailag felbomlik, a plasztik maradandó anyag. Habár a mesterséges papir előállításához hasznait polymerek általában elégetéskor nem bocsátanak ki merges gazokat, több salakanyagot hagynak maguk után, mint a papir, könnyen elrekeszthetik es megrongálhatják a szemetegetok rostélyait. A plasztik papir jelenlegi gyártói szerint kévés lehetőség van arra, hogy plasztik anyagot valaha is ujsagnyomtatasra használjanak, mert az újságpapír olcso. Mint az egyik papírgyári szakértő mondotta: “A plasztik papir nem nyomja ki a természetes papirt az iparból. Mind a kettő megmarad ugyanúgy, amint a textiliparban a mesterséges anyagok mellett a természetes anyagok.” MEGMENTIK HATHOR ŐSI TEMPLOMAIT Ax asszuáni gát építésekor ; Philae szigetén az ősi egyiptomi építészet 17 remekművű temploma került részben víz alá. Hathor ősi te'mplomait most darabokra szedik és 500 méterrel távolabbra, vízmentes helyre pitik át. Újítsa meg előfizetését! A gyufa feltalálója V A gyufa egyike azoknak a találmányoknak, amelyek csodálatos gyorsasaggal terjedtek el mind az ót világrészben, es az emberiség nélkülözhetetlen kóz- kincséve veltak. Feltalálásának dicsőségé a köztudatban egészen az utóbbi időkig Irinyi János nevéhez fűződik. Vannak azonban kevésbe ismert adatok, amelyek ha nem is döntik meg egeszeben ezt a feltevést, de helyes világításban mutatják be Irinyi szerepet a gyufa feltalálása körül. Ezek közül legjelentősebbek a Csabai L. Ernő kulturtörténesz kutatásai nyomán felszínre került adatok. Irinyi Janos Debrecenben vegezte középiskolai tanulmányait, majd Becsben a Politechnikumon a magyar származású vegytantanár Meissner Pal tanit- vanya. Nagyvaradon jelent meg első könyve a “Vegytan elemei” címmel (itt használja először az elemek magyar neveit). Az a hit, hogy a gyufát ő talalta fel, még a múlt szazad 60-as eveiben kezdett elterjedni. Az 1863. évi Vasárnapi Újság számában megjelent egy cikk, amely Römer István becsi gyufagyárosnak tulajdonítja a gyufa feltalálását. Erre a cikkre alap szerkesztője Csarnay, “A gyufa igazi feltalálója” címmel válaszol, es Irinyit nevezi 'meg, aki a Vasárnapi Újság felkeresere később pontosan elmondja találmánya történetet. “Meissner tanar úvegmozsarban dörzsölgette a bar na olomelegyet kenvirággal, ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyűlni - és nem következett be, nekem hamar az jutott eszembe, hogy ha a ken helyett foszfort vett volna, az már rég eg - ne. Ebből all a találmány! Egy kis vegytani számítás után nem kellett semmi sokszoros kísérlet.” Römer becsi gyufagyáros vette meg Irinyi találmányát, 1837-ben a : zajtalanul gyullanó foszforos dörzsgyufára szabadalmat is kapott. Ennek gyújtó- keveréke egy rész foszforból, és 8—10 rész ólom- szuperoxidból állt. Römer már 1834-ben szabadalmat kapott foszforos gyujtókeverékre, ez a találmány tehat csak az előbbi megjavítását célozhatta. A foszforos gyufát tehát Irinyi talalmanya előtt is ismertek, igy tévés az a velemeny, hogy Römer gyárát Irinyi találmánya alapozta meg. Nincs meg tisztazva az a kérdés sem, hogy a gyufagyáros felhasználta-e a találmányt, vagy csak azért vette meg, hogy egy versenyvállalat alapitasat megakadályozza. Irinyi sem nevezi magat a gyufa feltalálójának, de nem is utasítja el ezt az állítást. Ki tehat a gyufa igazi feltalálója? Erre a kerdesre teljes bizonysággal meg ma sem tudunk válaszolni, de tény, hogy Párizsban egy francia kémikus JDere- pas piár 1809-ben állított elő gyufát foszforral. Ha nem Irinyi, akkor miben all az ó erdeme? A választ erre megadjuk anélkül, hogy csorbítanánk a magyar kémikus erdemeit. Egy nemzet sem igenyelheti magáénak a feltalálás dicsőségét, hiszen többen dolgoztak egyidoben a nagy probléma megoldásán, és csak időrendi kérdés, hogy ki mikor állt a nyilvánosság elé. Vitathatatlan, hogy Irinyi tovább fejlesztette az addig elért eredményeket, nem robbanó, nem freccsenő, lassan nyugodtan égó gyufát állított elő, ezenkívül pedig ó kezdte meg a gyufa- gyartast Magyarországon. flx uj plasztik papírnak talán éiptapir” lesz a neve —. 7 > - t 1 » Mar nagyon sokfele cikket gyártanak plasztikból. A játékkártyáktól kezdve az eldobható papirpoha- rak es tányérok helyét is elfoglalták és újabban csomagolásra is egyre gyakrabban használják. Ez újabb lehetőséget nyújt a plasztik papir kifejlesz t'esfere és lehet, néhány éven beiül mar plasztik papírra, (amit eddig Amerikában mar “plaper”-nek neveztek el) fogunk nyomtatni és imi. A csinált angol szó magyarra fordítva talán plapir lesz? Mind megjelenésre, mind tapintásra a plasztik papir a hagyományos papírra emlékeztet, de fazűza- lek helyett polyethylénbol, polystyrénből vagy más polymerböl gyártják. Nem szakad, mint a rendes papir es mivel vízhatlan is, tartósabb olvasmányok nyomtatásara alkalmas. Előállítása egyelőre olyan draga, — kétszer, háromszor annyiba kerül, mint a rendes papir — hogy tömeggyártásra még nem alkalmas. Mivel a szazad végéig meg elegendő fa- zuzalek áll a papíripar rendelkezésere, jelenleg nem sürgős a plasztik papir tömeggyártása. Néhány nagy papírgyár azonban előrelátóan nagy vegyi üzemekkel közreműködve vegez kutatásokat olcsóbb papirpotlo plasztik anyag kidolgozására, azon az alapon, hogy a papírgyártás, a vele járó szennyeződés és más körülmények miatt, egyre költ- I ségesebb. A természetes papírnak azonkívül i jól ismert hátrányai is vannak: szakad es vízben elázik. Jelenleg az évi 53 millió tonna természetes papírhoz kepest mindössze csak 15 ezer tonna plasztik nyomdai papirt gyártanak, olyan különleges célokra, mint gyermek képeskönyvek, térképek, hirdetési plakatok, amelyeknél a magasabb ár nem számit. De a plasztik papir gyártói évi 100.000 tonna príma plasztik papir gyártásara törekednek, nivos folyóiratok, évi üzleti jelentések és más hasonlók nyomtatásara. A szakmában egyesek azt jósolják, hogy 1985-ben levélpapírt, könyvelési papírokat és folyóirat fedeleket már plasztik anyagból készítenek és a nem nagyon távoli jövőben szótárakat, enciklope-
